Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-50

50. országos ülés lőinek érdekeit, miért ne történhetnék ugyanaz Magyarországon ? Nem akarom a t ház figyelmét tovább fárasz­tani, még csak arra kérem a t. házat, méltóztassék határozati javaslatomat elfogadni. {Élénk helyeslés.) Elnök: Következik a szavazás. Első kér­dés az: elfogadja-e a ház a központi igazgatás czíme alatt előirányzott 245,210 frtot? A második kérdés: elfogadja-e a t. ház Szalay Imre kép­viselő ur határozati javaslatát? Mielőtt feltenném a kérdést, fel fog olvastatni Szalay képviselő ur határozati javaslata. Hoitsy Pál jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a központi igazgatásnál személyi járandóságok czí­mén előirányzott 206,210 frtot megszavazni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik az előirányzott összeget elfogadják, méltóztassanak íelállani. (Megtörténik.) A ház több­sége elfogadja. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Szalay Imre képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik a határozati javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el. Tibád Antal jegyző (olvassa): Dologi kiadások 39,000 frt. Összes kiadás 245,210 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa K- Közgazda­sági előadók díjazására 1882. évi XX. t.-ez. alap­ján. Rendes kiadások: XVIII. fejezet. 2. ezím. Közgazdasági előadók díjazására 30,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Ipar- és kereskedelmi és külkereskedelmi czélok. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 3. czím. Rendes bevé­telek. VII, fejezet, 1. czím. Elnök: T. ház! Ezen czímnél többen van­nak, a kik felszólalni akarnak, miután pedig mai napon az 5. sorjegyzékben foglalt kérvények is tárgyalandók: azt hiszem, méltóztatnak bele­egyezni, hogy ezen költségvetésnek részletes tár­gyalása a hétfőn délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére tűzessék ki, amely ülés napirendjére esetleg a vallás- és közoktatásügyi ministerium költségvetésének tárgyalását is kitűzöm. Most következik a kérvények 5. sorjegyzékének tár­gyalása. Tibád Antal jegyző (olvassa): Soroksár község elöljárósága az^adó beszedése körül való sérelmeinek orvoslását kéri. Kakovszky Géza előadó: Méltóztassék megengedni, hogy röviden elősoroljam azon sérel­meket, melyek Soroksár község elöljáróságát arra vezették, hogy panaszainak orvoslását a kép­viselőház előtt keresse. (Halljuk!) Az 1880. és 1881. év folyamán Soroksár KÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. III, KÖTET. jf-nnár 17. 1885. Q5 község adó- és egyéb állami tartozásai tetemes összegre szaporodtak fel. A község ezen kérvény­ben hátramaradásának okát leginkább az 1880. és az előző években is gyenge és rossz termésben találja. Szintúgy hozzájárult azon himlőjárvány, mely a község körében 1880. szeptembertől fogva 1881. év márezius haváig dühöngött és a község lakosainak amúgy is sanyarú anyagi helyzetét tetemes beteg-ápolási és temetkezési költségek által is súlyosbította. Midőn ezen rossz viszonyok megszűnni kezdettek és a község lakosai nyári keresményeikből képesek lettek volna adótartozá­saikat törleszteni és az elölj áróság maga is nagyobb erélylyel hajthatta volna be ezen tartozásokat, akkor a községbe állami végrehajtó rendeltetett ki. A község elöljárósága tehát első sorban az ellen tesz kifogást, hogy ezen végrehajtó kikül­dése által 425 frt szükségtelen kiadás okoztatott. Kifogásolja továbbá azt, hogy ezen végrehajtó nem egészen rendesen járt el. Apró tartozásokat nem egyszerre, hanem több részletben egyenkint hajtottak be, igy egyik nap az egyenes adót, néhány nappal rá a had­mentességi díjat, mig ismét később a szőlő­dézsma-váltságot stb. Kifogásolják továbbá azt, hogy az egyes adózók magasabb adóval rovattak meg, mint a mi őket foglalkozásuk és állásuknál fogva meg­illetné, így a kenyérsütők, mint iparosok, a mol­nárok pedig mint gyárosok vétettek fel. Végre kifogásolják, hogy a felmerült zavargások és vádaskodásoknál fogva fegyelmi eljárás indítta­tott meg ugy a községi elöljáróság, mintáz állami tisztviselők ellen, addig a mig a községi elöljáró­ság ellen a szolgabíró vezeti a fegyelmi eljárást és az állami adófelügyelőnek is beleszólása van, addig az állami tisztviselők ellen sem a szolgabírónak, sem a községi előjáróknak bele­szólásuk nincs s igy attól tartanak, hogy az állami tisztviselők enyhébb elbánásban fognak részesülni. A kérvényi bizottság ezen panaszokat tüze­tesen megvizsgálva, arról győződött meg, hogy azoknak alapja nincs és hogy ha az állami tarto­zások és hátralékok oly nagy összegre rúghattak, az leginkább a község pontatlan és néha czélza­tosan erélytelen eljárásának tulajdonítható; ugy szintén a községi elöljáróság elmulasztván a kellő időben a pontos előmunkálatokat a végrehajtónak átadni, önmaga idézte elő azt, hogy a végrehajtó kénytelen volt egyes követeléseket egyenként behajtani, hacsak nem akarta az egész eljárást beszüntetni, A mi azt illeti, hogy némely polgárok ma­gasabb adóval rovattak meg, az a törvény intéz­kedésével sem egyezik meg, mert pl. a hadmentes­ségi díj ép azon kimutatás alapján rovatik ki, a melyet a község elöljárósága állít össze. A mol­9

Next

/
Oldalképek
Tartalom