Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-50

50. országos ülés január 17. 1885. 49 Egyúttal van szerencsém benyújtani a gazda­sági bizottság jelentését Altstädter János kép­viselőházi kapus nyugdíjaztatása tárgyában. Kérem a t. házat, méltóztassék e jelentésnek kinyomatá­gát s annak idején napirendre tűzését hasonló­képen elrendelni. Elnök! Á gazdasági bizottságnak a kép­viselőház január havi költségelőirányzatára s a képviselőházi kapus nyugdíjaztatására vonatkozó jelentése ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szét­osztatni és ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, a hétfői ülés napirendjére tűzetik ki. A múlt havi pénztári kimutatás megtekint­hetés végett a ház irodájában tétetik le. Több jelentése az elnökségnek nem levén, következik az indítvány- és interpellatiós könyv felolvasása. Tibád Antal jegyző: Van szerencsém jelenteni, hogy az indítványkönyvben semmi be­jegyzés nincs, az interpellatiós könyvben a követ­kező interpellatio foglaltatik: Högyes Károly képviselőnek interpellatiója, a hajdú-szoboszlói kir. járásbirósági fogház építése tárgyában, az igazságrügyministerhez. Elnök: A képviselő a szokott módon az ülés végén fogja megtenni interpellatióját. Következik az 1885. évi államköltségvetés tárgyalásának folytatása, még pedig a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium költség­vetésének részletes tárgyalása, különösen pedig a központi igazgatás_tétele, Steinacker Ödön: T. ház! A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi tárcza költségvetésében és működési körében minden esetre a legfontosabb a földmívelés. Hazai föMmívelésünket a legújab­ban és legérzékenyebben is sújtották és sujták nehéz bajok és igy igen természetes, hogy e vitá­nál is a földmívelés vitte a főszerepet. Számos szakértő ecsetelte ezen bajokat, rámutatott azok­nak okaira és kisebb vagy nagyobb keretben mozgó reformtervezetekkel lépett elő. Mint egyik főoka azon bajoknak, a melyek jelenleg mező­gazdaságunkat sújtják, a tengerentúli országok versenye említtetett fel. Igenis t. ház, ez min­den esetre egyik főok; de ha kérdezzük, hogy miért csinálhatnak ezen tengerentúli országok ily hatalmas versenyt, annak oka az, mert olcsóbban termelhetnek és olcsóbban szállíthatnak, nemcsak azért, mivel vizi utaik vannak, hanem azért is, mert nem tartanak fenn oly nagy hatalmas had­seregeket, mint az európai államok. Ha tehát közgazdasági politikát akarunk űzni, akkor ezen factorra is ki kell figyelmünket terjeszteni és azon lennünk, hogy a concurrentialis képességnek egyik főbaja, a mennyire lehet, nálunk lejebbszállittaseék. Tehát épen azért, mivel ez az egyik főok, pártolnunk kell a törek­véseket, a melyek az európai continentalis vagy KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. III. KÖTET. legalább a középeurópai államok közös védelmét, czélozzák. Igenis t. ház, ha azon nézeten vagyunk, hogy az államoknak főczélja nem országok hódí­tása, nem nagyzási hóbort, nem a nemzeti hiúságok dédelgetése, hanem az ország lakosai anyagi és culturai fejlődésének emelése, az emberiség hala­dása és e czélból a nemzetek solidaritása, akkor örvendeni kell minden eszmének, mely képes arra, hogy az Európában létező politikai és anyagi érdekellentéteket megszüntesse. És ily közép­európai vámszövetséggel nem áll ellentétben a külön vámterület sem. Én ugyan azon nézetben vagyok, hogy hazánk közgazdasága jobban és czélszerübben, mint közös vámterület alapján nem osztható és hogy ha közgazdaságunknak bajai vannak, ennek nem a közös vámterület az oka, hanem sokkal mélyeb­ben fekvő okai vannak, melyeket jelenleg bőveb­ben fejtegetni nem akarok, Zay Adolf képviselő­társam azon nézetén lévén, hogy kellemetlen súrlódások felemlítése nem czélszerű; lesz alkalom a külön és a közös vámterület előnyeiről és hátrá­nyairól beszélni, ha a kérdés actualisabb lesz, mint ma. Zay képviselőtársam megfelelt Horváth Gyula képviselő urnak azon vádjára, hogy a nem magyar­ajkú honpolgárok képviselői e házban — és külö­nösen a szász képviselőkre utalt — mindig csak nemzetiségi politikát űzve, nem törődnek képviselt­jeik anyagi érdekeivel. Erre megfelelt képviselő­társam, gondolom elég alaposan és meggyőzően. De ámbár osztozom Fenyvessy képviselőtársain azon nézetében, hogy ha a testnek egyik tagja egészségtelen, ez involválja az egész test egész­ségtelenségét s hogy egyik rész gyógyítása jóté­kony hatással van az egész test gyógyítására és ha e szerint nemcsak egyes osztályok bajainak orvoslása esik ily tekintet alá, hanem egyes or­szágrészek bajainak is a felemlítése és orvoslása: mégis ugy hiszem, hogy a nem magyarajkú hon­polgárok képviselői is nemcsak speciális érdekek képviselésére vannak hivatva e házban és hogy ők különben elég gyakran már megásutatták is, hogy van érzékük altalános országos érdekű tár­gyakra nézve is. Ok, valamint küldőik is érzik, tudják, hogy az országnak lakói, egy államnak polgárai, egy hazának a fiai és ha követelik azon egyenjogúságot, a melynek teljes létesítésére nézve voltak és vannak sérelmeik, annak tudatában is vannak, hogy egyenlő kötelességeket is kell tel­jesíteniök és nemcsak speciális vidéki és nemzet­gazdasági, hanem általános érdekekkel is foglal­kozniuk. Ezt pedig különösen akkor fogják szíve­sen tenni, ha a Horváth Gyula képviselő ur által és mások által, még a közgazdasági kérdésekbe is bevitt assimilationalis törekvések háttérbe fognak szoríttatni, ha a szabadelvűségnek és democratiá­nak jelszavai alatt nem fog oly gyakran a nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom