Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-62

*ITQ 62 országos ttléi pedig magának az administratiónak kezelése által súlyosabbá teszi, mint a mint ez a törvényhozás és törvény intentiójában állott. Minden pénzügyi törvénynél azt látjuk és tapasztaljuk, hogy valahányszor az annak végrehajtására vonatkozó ministeri rendeletről van szó, az rendszerint oly complicatiókat tartalmaz és az ellenőrzés s az eljárásnak annyiféle formalitásával van összeköttetésbe hozva, hogy sokszor maga a törvény, a mely által az állampolgároknak bizonyos kedvezmények nyújtatnak, a végrehajtási rendelet által és a végrehajtásban terhessé és nem ritkán úgyszólván illusoriussá tétetik. Magam tapasztaltam közelebb egy esetet, mely szerint például az 1881-ben alkutott azon törvénynek keresztülvitele, mely által a kölesönöknek conversiója alkalmából felveendő új kölcsönökre bélyeg- és illetékmentesség nyujtatik, oly sok teendőhöz, munkához és költséghez van kötve, hogy még ha az illető czélt érhet is, a sok költség, időveszteség, és utánjárás miatt azt valóságos calamitás igénybe venni. Nekem tehát akkor, midőn az általam jelzett okokból a kívánt költséget megszavazom, az a kérésem van a t. pénzügyminister úrhoz, — kinél az administraíió terén sokszor volt alkalmunk jóakarattal találkozni — hogy legyen szíves általában felügyelni és odahatni, hogy részint a törvények végrehajtására vonatkozó ministeri rendeletek ne legyenek illusoriusak, részint pedig az administrativ közgekne járjanak el czélzatosanugy, hogy a törvénynyel szemben a felek nolle-velle oda kényszeríttessenek, hogy a pénzügyi bíróság igénybe vételével legyenek csak képesek ügyeiket törvényesen és igazságosan elintéztetni. Ezen megjegyzéssel magát a tételt elfogadom. (Helyeslés,) Gr. Szapáry Gyula pénzligyminiter: T. ház! Mocsáry Lajos t. képviselő urnak azon ellenvetésére, hogy a házszabályokkal ellenkezik a szőnyegen lévő előterjesztésnek mostani tárgyalása, a ház igen t. elnöke már megfelelt és én csak azon szempontból kívánok felszólalni, nehogy eljárásom félremagyaráztassék, hogy miért nyújtottam be előterjesztésemet oly későn, hogy annak tárgyalását csak most volt lehetséges kitűzni. Ennek magyarázata abban áll, hogy nem akartam az előterjesztést megtenni a nélkül, hogy az egész műit évnek eredményei annak utolsó napjáig rendelkezésemre ne álljanak; ez pedig természetesen előbb, mint január hóban nem volt lehetséges. De különben is maga a dolog oly egyszerű és világos, hogy annak tárgyalására nagyobb előkészület, mint a mennyi a háznak rendelkezésére volt, csakugyan alig szükséges. A szaporításnak szüksége indokolva van magában az előterjesztésben. Lázár Ádám t. képviselő ur azt a kérdést vetette fel, hogy miért kell egyszerre három bíróval szaporítani a bíróságot és január 151. 1885. miért nem elég erre két biró ? Igaz ugyan, a mint magában az előterjesztésben is meg van mondva, hogy az egyenes adóknál előre láthatólag a közelebbi két évben a törvény értelmében kevesebb lesz a felszólalás, mint eddig; de az illetékügyekben, hozzáadva ehhez még a hátralékot, annyi teendője lesz a bíróságnak, hogy eléggé el lesz látva munkával. De van egy más ok is, hogy miért nem két, hanem három bíróval való szaporítást térj esztettem elő. Ez magyarázatát abban találja, hogy akkor egy elnök és e törvény értelmében a legidősebb biró, mint helyettes elnök működvén, a két elnöknek rendelkezésére két tanács állván, gyakrabban tarthat a bíróság üléseket és azon tanácsnak tagjai, a mely ülést nem tart, előkészíthetik a tárgyakat és így sokkal több tárgyat intézhet el a bíróság ezen létszámban, mintha takarékosság szempontjából csak két bíróval való szaporításra nézve tettem volna előterjesztést. E szaporítás részben a kincstár érdekében is van; mert ha az illetékek soká meg nem állapíttatnak, azoknak behajtása is későbbre marad, ami az államkincstárra csak káros lehet. Ezen 14,000 frtnyi költség tehát pénzügyi szempontból is indokolt, de indokolt az adózó közönség érdekében is, hogy az ügyek sokáig függőben ne maradjanak és így elmellőztessék azon hátrány, hogy 10— 12 hónapig ügye el nein intéztetik, a mi pedig megtörténnék, ha a jelen létszám nem fogna szaporittatni. Azt mondja továbbá a képviselő ur, hogy mikor az eredeti törvényjavaslatot előterjesztettem, miért javasoltam csak négy birót, esetleg hatot, holott most a hat sem elég? Azt hiszem t. ház, a ki a javaslattal annak idejében foglalkozott, tudni fogja, hogy az eredeti előterjesztés, melyet a kormány benyújtott, sokkal kisebb hatáskört vett kilátásba, mint a melyet később a két bizottság megállapított. Az természetes, hogy ha nagyobb számra szaporodnak az ügyek, szükséges a létszámot is szaporítani. Horánszky képviselő ur azt hozta fel, hogy a végrehajtási rendeletek gyakran ellenkeznek a megalkotott törvénynyel. Erre nézve bátor vagyok hivatkozni arra, hogy azon rendeletek, melyek a törvények végrehajtására vonatkoznak, legújabb intézkedés következtében új kiadásban megjelentek s ennek nyomán mindenki megállapíthatja azt, vájjon a végrehajtási rendeletek ellenkeznek-e a törvénynyel. Ha szíves lesz a képviselő ur kijelölni, melyek azon rendeletek: akkor készséggel válaszolok és adok felvilágosítást; de így általánosságban tartott nyilatkozatra nem tehetem. Különben biztosíthatom a t. képviselő urat és a t. házat, hogy az administratióra és saját szempontomból szólva, az adókezelésre nézve sem lehet I czélszerü az, hogy a törvények végrehajtása meg-