Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-62

62. országos fiís ; s ;»B«ftr 31. 1885. 365 arányban intézze, el, a meljdben azok beérkeztek, ugy hogy az év végén 4,057 db. restantia volt. A pénzügj^minister ur és pedig igen helyesen nem tartotta helyén levőnek e bíróságot a személyzet elégtelensége miatt annak kitenni, hogy feladatá­nak meg ne felelhessen, mert itt nemcsak az állam azon érdeke forog fenn, hogy az adó- és illeték­ügyekben a felfolyamodások gyorsan intéztessenek el, nehogy az államkincstárt a hátralékok czímen veszteség érje, hanem fenforog maguknak az adó­zóknak is azon még nagyobb érdeke, hegy ügyeik­ben a feifolyamodások lehetőleg gyorsan, alaposan és igazságosan intéztessenek el, nehogy igazság­talanul zaklattassanak és a helytelen alapo n kive­tett adót fizetni legyenek kötelesek. Ezen okokból jelen előterjesztésében a pénzügyinmister ur arra kéri a törvényhozást, hogy méltóztassék e bírósá­got abba a helyzetbe hozni a személyszaporítás által, hogy az feladatának gyorsan és alaposan megfelelhessen. Eddig ugyanis a személyzet állott az elnökből és hat bíróból, a megfelelő segéd­személyzetből, de ez a felszaporodott munkának megfelelni nem volt képes. Állíthatom ezt nemcsak az ügydarabok és hátralékok számánál fogva, mert ezt lehet ideiglenes és átmeneti körülményeknek is tulajdonítani, a melyek talán magukban véve nem indokolhatnák a személyszaporícást, hanem állíthatom azon jelenségből is, hogy a felfolyamo­dások száma abban az arányban növekedett, mint a melyben a bíróság működése haladt, ugy hogy mig az év első felében a tanácsban elintézett fel­folyamodások száma 397-re ment, a második fél­évben már az 1,200-at is meghaladja s így a tanács az első évben 1,566 darabot intézett el és hat elvi jelentőségű döntvényt hozott. Ebből következik az, hogy a mily arányban a bíróság működik és megnyeri a közönség bizal­mát, azon arányban sznporittassék a személyzet, mert habár némely csak átmeneti és ideiglenes tényezők, a melyek a felszaporodást okozták, elmaradnak is, mint péld.íul, hogy egy lényeges körülményt említsek, az egyenes ;i dókban való felszólamlás a legközelebbi két évben nem fog annyi munkát adni, mint a múlt évben, mert né­mely adónemek három évre állapíttattak meg, az illetékek terén ellenkező körülmény fog beállani, mert ezen ügyek nagy része még csak ezen év folyamán kerül érdemileg a bíróság elintézése alá, mivel ezen ügyek közt nagyon sok már akkor függőben volt, mikor e bíróság életbe lépett. Már­pedig a törvény értelmében a megkezdett tárgya­lásokat félbeszakítani és a régi administrationális forumoktól ezen bíróság elé vinni nem lehetett. A mely arányban fog ezen állapot megszűnni, azon arányban fog az illeték- és bélyegügyekben a felfolyamodás szaporodni. Azt hiszem tehát, hogy a kért személyszaporítás, már azon körülménynél fogva is indokolt, mert a törvényhozás az 1883: XLIII. t.-cz.-ben a létszámot nem állapította meg, hanem 2. §-ában azt mondja, hogy két évig a ministertanáesra bizatik ezen létszám megállapí­tása, a szükség mérvéhez képest és két évi tapasz­talat után van kötelességévé téve a t. pénz­ügyininister urnak, hogy azután előterjesztést tegyen a törvényhozásnak a bíróság létszámának végleges megállapítására nézve. Tehát okvetlenül először kötelességét teljesíti a minister ur, de jogában is van ezen megszaporíiást eszközölni és erre vonatkozólag a törvényhozásnak a jog tekin­tetében helybenhagyását és felhatalmazását kérni. De másfejői egyszersmind nem praejudicál ez a végleges megállapításnak, a mennyiben a törvény­hozás arra nézve teljesen fentartotia szabad el­határozását és annak a jövő évben be kell követ­keznie. Ezen alapon tehát a pénzügyi bizottság a minister ur előterjesztését, melyben kéri, hogy 3 bíróval, egy első osztályú, egy másodosztályú fogalmazó és a megfelelő segédszemélyzettel szapo­tassék a pénzügyi bíróság létszáma, elfogadásra ajánlja a képviselőháznak azzal a csekély módo­sítással, hogy nem tartja szükségesnek, miszerint azon islkaimazandó birák közül kettő legyen első­osztályú és egy másodosztályú, hanem megfordítva azt javasolja a t. háznak, hogy egy legyen első­osztályú és kettő legyen másodosztályú. Ennek következtében a költségvetésben megfelelő meg­takarítás érhető el. Maga a költség, mely ez­által előáll, egész évre számítva a t. minister ur előterjesztése szerint 19,687 forint, a pénzügyi bizottság által eszközölt módosítás folytán az egész 1885. évre 18,867 frt. Minthogy azonban csak l /i évi előirányzatot kivan a t. háztól a minister ur, 2'A-nak intercalaret kell tekin­tetbe venni, e szerint a t. háztól kéretik ez alka­lommal e czímen a pénzügyminister által 14,470 forint, a pénzügyi bizottság pedig e czímen 13,735 frtot ajánl megszavaztatni, mint a költség­vetés XVI. fejezetének 2, czímét. Kérem ezt a t. háztól a pénzügyi bizottság nevében azért, hogy e független bíróság, a mely első sorban maguknak az üdózóknak érdekét védi, azon helyzetben legyen, hogy feladatának teljes mértékben és lehető gyorsasággal és alapossággal megfelel­hessen. (Helyeslés jobbfelöl.) Lázár Ádám: T. ház! Mielőtt a pénzügyi bizottság előttünk fekvő jelentésének érdemleges tárgyalásához kezdenék, bátor vagyok felkérni a mélyen t. elnök urat, méltóztassék nyilatkozatot tenni az iránt, vájjon csak általános tárgyalás-e a mostani és lesz-e részletes tárgyalás is. Mert attól függesztem fel esetleg beadandó határozati javas­latom és a részletekre nézve beadandó módosítások előterjesztését. Hogy ha a tárgyalás egy, akkor természetes, hogy ez alkalommal az egyiket is, másikat is előtérj eszszem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom