Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-60

60. országos ülés jajsuár 29. 1885. 313 Francziaország, mely Európa szárazföldi államai nak törvényhozásai előtt eddig mintául szolgált, most is birói szervezete és igazságügyi törvényeivel foglalkozik: akkor nekünk, kik még csak a kezdet kezdetén vagyunk, nem lehet azt sokáig halasztanunk a nélkül, hogy legszentebb köteles ségünket meg ne szegnők. A magyar államot mindaddig consolidált államnak tekinteni nem lehet, mig ezen államnak szilárd birói szervezete és rendszeres tételes törvényei nem lesznek. (Általános helyeslés.) Az államban t. ház, az igazságszolgáltatás közegeinek kell a moderátor teendőit teljesíteni, hogy a pártgyülölet és más vad szenvedélyek által ingásba hozott állam hajója a hullámok közt rendületlenül megálljon. Francziaország bírósági szervezete s

/

4 század alatt hét forradalmat állott ki; az egymásra következő politikai hatalmak fel akarták azt használni saját ezéljainak megvalósítására, ámde a bíróságok szilárdságán megtört a legzsarnokibb önkény és a bírósági szervezet épen maradt, akkor, midőu körülötte megrendült a föld és az államban létezett minden más intézmény megsemmisült vagy megrendült. Ha azt akarjuk t. ház, hogy ezen állam magyar és jogállam legyen: akkor nekünk bírósági szervezetünk végleges rendezését, polgári és büntető törvénykönyvünk codificalását tovább halásztanunk nem szabad. (Helyeslés balfelöl.) A feudalisnms alkotta területet többé már nekünk oly értelemben respectälni, hogy abból egy-egy darabot máshova ne csatolhatnánk, nem lehet. Tiszteljük a históriai emlékeket, de csak odáig, a meddig szükségessé vált reform-munkálatainkat nem akadályozzák. Ha azok mostani kifejlett életünk igényeibe ütköznek, az esetben a haladásban megállapodnunk nem volna indokolt. Nekünk, ha igazságszolgáltatásunkat és közigazgatásunkat rendeznünk kell, ez okból az új területi beosztásoktól visszariadnunk nem szabad. A czélszerfí bírói szervezet alatt azonban nemcsak azt érteni, hogy a bíróságok létszáma, hatásköre, területi mennyisége megállapittassék, hanem értem azt is, hogy a birói székekbe tudományosan képzett és jellemes férfiak ültettessenek, hogy a birák oly javadalmazással láttassanak el, hogy az élet minden gondjaitól megszabadulva, egészen magasztos feladatuknak, magasztos hivatásuknak élhessenek Az ekképen fizetéssel megjavított birói állomásokat én nem akarnám kenyérkereseti állomásoknak tekinteni, hanem a társadalom oly magas állásának óhajtanám tekinteni, a melyre csak tudományosan készült és jellemes polgárok alkalmaztatnának. — Ez okból a mostani kinevezési rendszert a maga korlátlanságában nem helyeslem; nem helyeslem azért, mert ámbár most is tiszta kézzel kezeltetik, mégis a protectio gyanúja hozzáKÉPYH. NAPLÓ. 1884—87. III. KÖTET. fér. így a hiba nem az igazságügyminister úrban, hanem a rendszerben van, én tehát nem a minister ur ellen, hanem a rendszer ellen szólok, midőn a kinevezési rendszert némileg korlátozni akarnám. (Helyeslés balfelöl.) Ezt pedig ugy vélném megállapítani nehogy valaki megirigyelje tőlem, kijelentem nyiltan, hogy ez tulaj donképen nem saját eszmém, hanem franczia eszme, azon francziák eszméje, a kik hosszas tapasztalás után jöttek arra, hogy a korlátlan ministeri kinevezés ugy a mint eddig gyakoroltatott, nem hagyható meg, ugy vélném, mondom módosítani, hogy a kinevezéseknél a proteetiónak még csak a gyanúja is mellőztessék. E czélból óhajtanám, hogy minden törvényszék mellett alkalmaztassék egy szakférfiakból alakult kijelölő bizottság, birák, ügyvédek, közjegyzők, ügyészek és a hol van egyetem avagy jogakadémia, jogtanárokból; ezen bizottság lenne aztán hivatva kijelölni az egyes üresedésben levő állásokra az alkalmas egyéneket. Csak a szakférfiak ítélhetnék meg azt, hogy melyik pályázó egyén lenne alkalmas tudományos képzettségéé jelleménél valamely birói szék elfoglalására. Meglehet, eszmém nem találand általános helyeslésre, de kötelességem kijelenteni, hogy én a felsőbb bíróságoknál azon eljárást, hogy ott tisztán csak az alsóbb bíróságoknál szolgált egyének alkalmaztassanak, nem tartom helyesnek, nem tartom pedig azért, mert a bíráknak nincs idejük a tudomány haladását is figyelemmel kisérni, annyira el lévén foglalva hivatalos kötelességük teljesítésével,hogy a tudomány haladását figyelemmel kisérni nincs idejük. — Én tehát a felső bíróságokhoz nemcsak alsó bírákat, hanem hosszabb gyakorlattal bíró tudományosan képzett ügyvédeket, közjegyzőket, ügyészeket és itt-ott a tudománynyal foglalkozó jogíanárokat is neveznék ki azért, mert ez utóbbiak a tudomány színvonalán állván, a gyakorlati ismerethez elméleti képzettséget vinnének a felsőbb bíróságokhoz, azokat mintegy felfrissítenék. — Azonban t. ház, a legjobban szervezett bíróság is egymaga nem képes megfelelni azon sokoldalú feladatnak, melyre az igazságszolgáltatás az állami életben hivatva van. Ehhez szükségesek még a rendszeres tételes törvények. Sokan felemlítették már s az igen t. igazságügyminister ur is elismerte és felemlítette ma: hogy a legelső és talán a legsürgősebb teendő e téren a polgári törvénykönyv megalkotása lenne. Horánszky Nándor t. képviselőtársam kissé talán nagyon hosszúnak tartja az időt, a mely alatt ezen polgári törvénykönyv elkészül. A magam részéről is kijelentem, hogy az ezen mű szerkesztése körüli eljárást egy kissé lassúnak találom s alaposnak találom azon észrevételt, hogy ma már nem a levegőből kell merítenünk egy törvénykönyv alkotásához az anyagot, hanem azon kitűnő törvénykönyvekből, melyek rendelkezésünkre állanak és a melyeknek a tudomány által 40