Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-60

6«. országos ülés január 29. 1885. 397 akalmat fog szolgáltatni. De ezzel meg kell küzdeni, """annak előbb-utóbb meg ä

kell lennie. Meg kell lennie már azért is, mert a jó igazságszolgáltatás egyik alapfeltételét, tudniillik a felügyeleti jognak folytonos, egyenlő és következetes gyakorlatát csakis a decentralisált táblák befolyásától várom, csak attól várhatom. {Helyeslés jöbbfelől.) Ott, a hol a főtörvényszék tiz, tizenkét törvényszékre szorítkozva, folytonos éber szemmel kísérheti a judicaturát is, magának szűkebb körben meggyőződést szerezhet az illetőknek erejéről vagy gyengeségéről; ott, ahol az elnök folytonos felügyelet, időről időre való kiküldetések vagy pedig személyes vizsgálatok által a hiányokról tapasztalást szerezhet, ott az orvoslás sokkal könnyebb, mintha egy nagy országra nézve egyetlen egy központból, annak kisebb számú tisztviselői, vagy a felsőbb bíróságoknak sok tekintetben annyira elfoglalt tagjai, hogy őket ily kiküldetésekre ritkán alkalmazhatni, teljesítik azon felügyeletet. (Helyeslés jobbfelöl.) Teljesíttetik azonban; számos törvényszék iiz utóbbi időkben lett megvizsgálva. Ott, & hol nagyobb szabálytalanságok nem fordultak elő, ott az a vizsgálat nyomtalanul — legalább a közönség előtt nyomtalanul — eltűnt. Az utolsó négy évben vizsgáltattak meg a pécsi, szegszárdi, veszprémi, kalocsai, jászberényi, nyíregyházai, debreczeni, karezagi, iuiskolezí, pancsovai, temesvári, fehértemplomi, karánsebesi, nagy-becskereki, kikindai törvényszékek, az utolsó esztendőben a székesfehérvári, ismét a szegedi, deési, kassai, debreczeni, komáromi, máramaros-szigeti és az idén a budapesti. Ott, hol a szabálytalanságok feltűnőbbek voltak, természetesen ez nagyobb figyelem tárgya lett, el nem maradt az orvoslás és az illetőknek utasításom szerint, a mennyiben az az én hatalmam körében volt, áthelyeztetését vagy pedig nyugdíjaztatását vonta maga után. Azt mondta Veszter képviselő ur, hogy az csak előnyomozás és azt kívánja, hogy a törvényszékek ereje és gyengesége ismertessék fel a vizsgálatok alkalmával és nem elég, hogy a visszaélések consíatáltassanak. A vizsgálatnak egyik főczélja az, hogy ha vannak visszaélések, ezek consíatáltassanak, mert csak igy lehet azokat orvosolni; de hogy a kiküldöttnek egyszersmind feladata volt a törvényszékek erejét és gyengeségeit, a mint ő magát kifejezte, puhatolni, azt mutatja;, hogy a tanácskozásokba nem foly be ugyan, de azokon jelenlétével volt, az ügyviteli szabályok szerint megvizsgálja az iratokat, az egyes birák szorgalmáról magának meggyőző^ dést szerzett, hozzám intézett bizalmas jelentésében minden egyes biróra nézve a tapasztaltak nyomán véleményt mond. így tehát nemcsak a visszaélések constatáltatnak, hanem a törvényszék tagjainak képessége felett, a mennyiben az KÍPVH. NAPLÓ. í884—87. Hl. KÖTET. | adatok nyomán lehetséges, megtörténik az a jelentés, Olay Szilárd: Szomorú tapasztalat! Pauler Tivadar igazságügyminister; Szomorú és örvendetes, a mint veszszük. (Igaz f Ugy van! a jobboldalon.) A mi pedig a képviselő urnak azon észrevételét illeti, hogy egy törvényszék elnöke két évig agyvelőlágyulásban szenvedett és mégis a maga helyén maradt és pedig oly törvényszéké, l mely valóságos Strafcompügniának mondatott — ha jól hallottam, a törvényszék még meg is volt nevezve — de minden esetre ugy ki volt emelve, hogy az melyik legyen, ez iránt kétség nem lehet, e tekintetben kötelességem kij"elenteni, hogy | azon törvényszék elnöke a legpontosabb, a legi szorgalmasabb, a legképzettebb bírósági hivatalnokok közé tartozik. (Helyeslés a jobboldalon.) Igaz, hogy egy idő óta megbetegedvén, nem folytathatta azon erélylyel, azon sikerrel működését, mint annak előtte, de t. ház, igen is tudva van, hogy a miníster nem nyugdíjazhat birót, vagy elnököt, kivéve ha az a 70-ik évet tálhaladta vagy maga kivánja nyugdíjaztatását. Másként fegyelmi útra kell azt terelni és a fegyelmi bíróság mondja ki azt. E részben vannak tapasztalataim. Egy járásbiróra nézve megkisérlettein, j kinél meg voltam győződve, legalább a hozzám j érkezett jelentések szerint a nyugdíjazás szük! ségéről s ez mégis elmaradt, a fegyelmi bíróság ! annak helyét nem látta. De ettől eltekintve hosszú ideig szolgáit jeles férfiút, a ki mindenben megfelelt kötelességének, azért, hogy betegségbe esik, a mi nem volt agyvelőlágyulás, mert még most is több ítélő tehetséggel bir, (Zajos helyeslés a jobboldalon) mint sok más ember; (Zaj balfélÖl) ilyen ember ellen mindjárt extremitásokba menni és előbb mint sem bevárnók a betegség fordulatát, fegyelmi utón kényszeríteni a nyugalomba vonulásra, én sem a humanismussal, sem a bíróságok tekintélyével összeegyeztethetőnek nem tartom. {Elénk helyeslés a jobboldalon.) És én meg vagyok győződve, hogy ha én ezt teszem, akkor azon panasz hangzott volna fel, hogy erőszakoskodó vagyok, hogy az érdemes emberek múltját semmi tekintetbe nem veszem, hogy azokat minden tekintet nélkül még akkor is elmozdítom, mikor kigyóízyítluitásuk iránt még minden remény nem enyészett el. Az illető elnök azonban figyelmeztetvén a körülményekre, beadta maga nyugalmazta tási kérését, a nyugalmaztatás megtörtént és utódjáról legközelebb gondoskodva lesz. A mi pedig a Strafcompaniát illeti, méltóztassék megbocsátani, azon törvényszéknek sok jeles és derék birája van, a kik nem büntetésből, [ hanem újabb időben más törvényszékektől saját 38