Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-56

200 56. orsaágos ülés január 24. 1885* pedig nem. Mióta az antonomicus mozgalom meg- | szűnt és azon operatum óta, mely 14 esztendeje íróasztalomban van, igen sokat tapasztaltunk az autonómiák dolgában és én, ki Deák Ferencz em­lékét igen nagyrabecsülöm, mert szerencsém volt vele közelebbi viszonyban élni, mégis azt merem állítani, hogy ő is csalatkozott az autonómia dol­gában. (Mozgás.) Valóban igen szomorú tapasztala­tokat csináltunk az utóbbi 14 év alatt az autonó­miák kérdésében. És épen azért, mert én concret viszonyokra és a világ tapasztalataira súlyt fekte­tek, engemet nagyon sajátságos hangulatba hoz az, midőn körülnézek a katholikus világban, a külföl­dön olyan intézményt, mint a milyen az önök által tervezett autonómia, sehol sem látok. (Mozgás balfelől.) Én talán jobban ismerem a katholikus autonó­mia genezisét mint a képviselő ur. (Zaj. Halljuk! Fekiáltások a szélső baloldalon: Ez már személyeskedés!) Ismerem pedig azon viszonynál fogva, melyben állottam azokkal, kik az eredetileg tervezett autonó­mia szerzői voltak. Mert nem az erdélyi autonó­mia nyomán, mely az autonómiának csak árnyéka, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Azzal is megelégszünk; az is jobb a semminél!) ismétlem, nem az erdélyi autonómia nyomán fog az autonómia kérdése meg­oldatni. És én sajnálom, de ki kell jelentenem, hogy boldogult barátom, a kivel én éveken át a legna­gyobb intimitásban éltem és a ki szerzője volt az idevágó javaslatnak, az utolsó éveken — bátran kimondhatom itt is a világ előtt — nagyon meg­bánta, hogy ezen javaslattal fellépett. Külföldi be­folyások hatottak rá. 0 a szabadság barátja volt az élet minden viszonyaiban és azt gondolta, hogy a katholikus autonómiát oly alapokon lehet szer­vezni, mint a protestáns autonómiát. A két feleke­zet pedig tanai és egyházi szervezetére nézve na­gyon különbözik egymástól. 0 bizonyos serkentéseknek engedett, azok pedig, a kik őt serkentették otthon nem akarták az experimentumot megcsinálni, hanem azt itt akar­ták megtenni, in corpore vali (Derültség.) A viszonyok 14 év óta nagyon megváltoztak. En nem vagyok elvben ellene a katholikus autonó­miának, mert azt hiszem, hogy bizonyos functiók és jogok gyakorlására ép ifnnyira képes, mint akárminő más felekezet. Hanem, mert a viszonyok és nézetek nagyon megváltoztak, nekünk tisztába kell lennünk a fel­tételek és formák iránt, melyek mellett az autonó­mia létesíthető. Én ismétlem a képviselő ur min­den refutatiója ellenében, hogy addig nem vagyok képes ő Felségének javaslatot tenni, (Halljuk!) mig az alapok és alapítványok kérdése nem jön tisztába, annyival is inkább, mert ez a kérdés a katholikus iskolák ügyével szoros összefüggésben van és én merem mondani, hogy bár az erdélyi autonomicus testület az ottani alapokat és alapít­ványokat teljesen correcte kezeli, de azt merem állítani, hogy a versenyt vele kiállóm és a mi alapjaink és alapítványaink épen oly correcte ke­zeltetnek, mint az erdélyiek. A mi pedig az iskolákat illeti, azon gymna­siumok, melyek a tanulmányi alapból tartatnak fenn és az én vezetésem alatt állanak, hasonlítha­tatlanul jobbak, mint az erdélyi iskolák, (Ugy van! a jobboldalon) melyek az erdélyi autonomicus tes­tület vezetése alatt állanak, (ügy van! a jobbolda­lon. Mozgás a szélső baloldalon.) Át kell még térnem Pulszky Ágost t. bará­tom felszólalására. O provocált arra, a mit tegnap felolvastam, hogy mit javasoltam én az alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött bizottságban. Minthogy azóta más mozzanatok is fejlődtek ki és különösen —• egész nyíltan megmondom — szerencsém volt ő Felségének az alapok és alapít­ványokról {Halljuk!) és különösen a vallás és tanulmányi alapról jelentést tenni és javaslatokat előterjeszteni, még pedig azon irányban, hogy ezen alapítványok, barmiként kezeltessenek, a mai szükségnek megfelelni nem képesek s ide tartozik az alsó clerusnak segélyezése is; minthogy tehát ezen mozzanatok is kifejlődtek, kötelességemnek fogom ismerni ez irányban törvényjavaslatot ki­dolgozni. Arra azonban fogom kérni a t. házat, hogy e tekintetben ne méltóztassék a kormánynak záros határidőt szabni, mert azt, hogy mikor lesz opportunus ezen törvényjavaslatot a ház elé ter­jeszteni, (Zaj és mozgás a szélső baloldalon. Hall­juk! Halljuk!) azt a kormány discretiójára kell bízni. (Mozgás a szélső baloldalon.) A mit Ugron Gábor képviselő ur szokott könnyelműségével mondott, (Nagy zaj és nyugta­lanság a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) — bocsánatot kérek, nem veszem rossz értelem­ben (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) — az légből kapott állítás, mert a katholikus egyház a maga jogkörében mindig a legnagyobb szabad­ságot élvezte. Hogy pedig a katholikus püspökök szabadon mozognak és általában a kormánynak semminemű" pressiója alatt nem állanak, azt leg­jobban bizonyítja épen a szatmári püspök fel­lépése, kinek beszédjét itt fejtegetni és bírálni méltóztattak. (Ugy van! a jobboldalom.) Azt hiszem egyébiránt, hogy aaon püspökök, kiket ő Felsége, legkegyelmesebb klirályunk pat­ronatusi jogánál fogva ki fog nevezni, (Egy hang a szélső baloldalon: A minister ajánlatára!) — ter­mészetesen a minister ellenjegyzésé mellett, hisz alkotmányos országban élünk — 'azok minden esetre mindig legalább is oly tulajdonokkal és oly qualificatióval fognak bírni, mint az'ók, kiket kor­teskedés útján ki lehetne vagy ki 'kellene nevezni bizonyos institutiók mellett. (Ucíyvan! Tetszés a

Next

/
Oldalképek
Tartalom