Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-55

85. országos ülés január 2S. 18S5. 165 autonómiát, tudom, mily jótékony itatása van an- f nak és óhajtom is, hogy katholikus polgártársaim — mint én is katholikus vagyok — élénken érdeklődjenek az egyházi és iskolai ügyek iránt. Efféle autonómiák létre is jönnek és igen helyesen működnek. Nagyon helyes ez különösen ott, a hol rajok bizatikapatronatus joga is, mert megvallom, nem tudom helyeselni, hogy például a katholikus plébánost oly képviselőtestület választja, melynek nagy része protestánsokból és zsidókból áll. (Helyeslés.) Mondom, .ezen helyi autonómiát helyeslem és a hol csak jelentkezik előmozdítom. Az országos autonómiától azonban megvallom gyengeségemet, kissé félek. (Halljuk!) Ismeretlen terrénumon egy experimentum, egészen új dolog, mert hisz a franeziák, az olaszok, a belgák, a'spa- . nyolok mind szabad nemzetek és jó katholikusok, olyan institutio, mint a nálunk most javaslatba hozott autonómia, nem létezik. De, mondom, határozottan ellene nem nyilatkozom. Én a katholikus egyház nagyságát és jelentőségét igen jól ismerem, habár seminariumban nem nevelkedtem (Derültség) és habár az erdélyi katholikus status tagja nem vagyok. Egyszer hivatkoztam épen midőn keresztény és katholikus érdekekről volt szó, Renanra, most pedig hivatkozom Thiersre, a ki bizonyos oldalon szintén nem kedves ember, a ki azt mondja: a katholikus egyház senkit sem akadályoz abban, hogy szabadon gondolkodjék és csak azt akadályozza, a kinek képessége és tehetsége nincs a gondolkozásra. (Derültség.) E tekintetben én vele tökéletesen egyetértek. Az egész civilisatio, különösen a modern civilisatio katholikus országokban keletkezett; nem mondom, hogy az angolok, németek nem járultak hozzá, de a renaissanee tökéletesen a katholikusok műve. Tehát én a katholikus egyház igen nagy jelentőségét ismerem és elismerem. De az alsó clerus érdekeit is szivemen viselem. Igenis, azok közt sokan vannak, a kik mindennapi szükségleteiket sem képesek fedezni és ezek sorsával nagyon komolyan foglalkozom (Helyeslés) és azt hiszem, hogy e tekintetben módom lesz igen practicus javaslatokat tenni. (Élénk helyeslés.) Nem fogadom el az igen t. képviselő ur javaslatát azon formulatiónál és azon tekinteteknél fogva sem, melyekkel ő azt istápolja. A képviselő ur határozati javaslata igy szól: „Határozati ja vaslat.Tekintettel arra,hogy a katholikusok egyházi ügyeikben önkormányzati joguktól meg vannak fosztva." A katholikus egyháznak a maga körében mindig nagy szabadsága volt, de az egész katholicismusnak autonóm intézménye nem volt. Remélem, hogy a t. képviselő ur sem kívánja azt, hogy ezek dogmaticus befolyást gyakoroljanak a katholikus egyházakra, (Felkiáltások a ssélsö balon: Nem!) de a mennyiben egyház-politikai ügyek Magyarországon tárgyaltatnak, intéztetnek akár a koronánál, akár a parlamentben, akár a kormány által, arra a katholiknsoknak befolyásuk mindig volt, mi katholikusok többségben vagyunk e házban is, a felsőházban pláne a katholieismus dominál, tehát minden ügynél, a melyre vonatkozólag az egyházra nézve a törvényhozás — a mennyiben az államnak joga van — befoly, a katholikusok mindig döntő befolyást gyakorolnak és tőlük fog függni még nagyobb befolyást gyakorolni. Azt mondja továbbá a határozati javaslat: „Tekintettel arra, hogy az állam és egyház közti viszonyok rendezetlensége következtében alkotmányellenes irányzatok kezdenek felszínre kerülni." Megvallom, hogy én e veszedelmet alkotmányunkat illetőleg nem látom. Nincs veszedelem a korona, nincs veszedelem a parlament és nincs veszedelem a kormány részéről. De hát hol van"? Ott, a hol bizonyos férfiak valamely egyletben vagy a választók előtt beszélnek, nem látok veszélyt. A szólásszabadságot akarjuk-e megszorítani, ellenezni azt, hogy valaki egyletben vagy más téren nézetét nyilvánítsa, melyet hogy kritisalni lehet, magától értetődik? Hisz arra való a sajtó; de hogy ily tárgyak felett discussio keletkezzék a parlamentben, az minden esetre unietim. (Mozgás a ssélsö balon.) Nagyon örülök, hogy véletlenül csak a napokban fogom értekezésemet megtartani s hogy azt nem tartottam előbb, mert akkor azt is ellenezték volna. (Felkiáltások balfelöl: Hol tartja?) Az akadémiában! (Derültség.) A képviselő ur határozati javaslata igy végződik: „a képviselőház utasítja a vallás- és közoktatásügyi ministert, hogy az állam és katholikus egyház közti viszonynak autonómia alapján leendő rendezése iránt a szükséges lépéseket tegye meg. Megvallom, nem tudom, hogy miben állnak a szükséges lépések és azért ily feladat keresztülvitelére nem mernék vállalkozni. A t. képviselő ur hihetőleg azt érti ez alatt,hogy én azon munkálat felett, melyet, mikor minister lettem, íróasztalomban találtam s mely még most is ottbe van zárva, (Derültség.) t. i. a katholikus congressus munkálata felett a Felségnek véleményes jelentést és javaslatot tegyek. Én az utolsó időben e munkálatot nem olvastam; de a mennyire emlékszem — csak egy kérdést akarok említeni — e munkálat részben a katholikus alapok és alapítványok s a vallás- és tanulmányi alap, tehát vallási iskola-ügy körül forog, Addig, a míg ez alapok és alapítványok, különösen a vallás- és tanulmányi alap kérdése tisztába nem jő, nem vagyok képes ő Felségének e munkálatra nézve javaslatot tenni, (Mozgás balfélőL) annál kevésbé, mivel e munkálatban sok intézkedés vonatkozik az iskolákra.