Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-55
162 55. or*zägos ülés január 23. 1885. egyenlő joga van, épen ugy mint a levegőhöz, melyet szívunk és a melyet önlétünk megsértése nélkül eltagadni nem lehet. Ilyen a vallásszabadság eszméje. (Helyeslés.) És mégis honnan van az, hogy a parlament többsége s abban én magam is, a ki őszinte híve vagyok a vallásszabadságnak, mégis évről évre oly helyzetbe jövünk, hogy kénytelenek vagyunk a t. képviselő nr határozati javaslata ellen szavazni? Ennek oka nézetem szerint abban fekszik, hogy a t. képviselő nr nem választja meg a kellő időt. Irányi Dániel: 16 év óta! Zsilinszky Mihály : Mert a költségvetési vita nézetem szerint egyáltalában nem alkalmas arra,hogy egy ilyen, az állam életébe mélyenbevägó kérdés itt felvettessék, még kevésbé arra, hogy itt megoldassák. Ezen okon kivül van nekem még egy speciális okom is. Az a képviselő ur beszédének azon része, melyben az úgynevezett baptisták üldözéséről beszélt, a hol azoknak E vezéreit összehasonlította az apostolokkal. Nekem volt alkalmam ezen baptisták és a velük jóformán egy vallási alapon levő úgynevezett nazarénusok üzelmeit közelebbről megismerni. Irányi Dániel: Nem áll, hogy egy alapon volnának! Zsilinszky Mihály: Én ezt maguktól a nazarénusoktól tudom.a kik,minthogy közöttük eléggé művelt ember nem találkozik, önként elfogadták a baptisták vezérét saját püspöküknek. Ismerem őket jól és minden üzelmeiket. Az alföld nagy egyházaiban van ezeknek főfészkük; azon egyházakban, a hol épen a hívek nagy számánál fogva lehetetlenné válik a lelkészeknek az úgynevezett „cura pastoralis" gyakorlása, a hol a vallási rajongásra hajlandó térítők legjobb talajra találnak. Tapasztalásból tudom, hogy azon emberek nem rossz emberek, inkább erkölcsös, vallásos keresztények, a kik minden tettüknél a bibliára hivatkoznak; de egyúttal tudatlan rajongók és kik a biblia valódi értelmét felfogni sem képesek. Nem is ezen bibliai hitükért, meggyőződésükért üldözik őket, ha ugyan üldözésnek nevezhető, ha a törvény megtartására szoríttatnak — hanem igenis idegenkedik tőlük ugy a hatóság, mint a köznép — azért, mert a vallás ürügye alatt az állami rendet bontogatják és a családi békét megzavarják. Ezt én példákkal fogom illustrálni. {Halljuk!) T. képviselőház! Én előttem a vallásszabadság szent, mert tudom, hogy a magam vallásának szabadságát is csak akkor követelhetem, ha minden másnak vallásos meggyőződését tisztelem; {Helyeslés) de engedjen meg nekem a t. képviselő ur, ha kijelentem, hogy én előttem a szabadság nem oly puszta birtok.a melyen bárki kénye-kedve szerintkeresztül-kasul gázolhat, a melyen bárki kénye-kedve szerint letiporhatja másoknak gonddal, fáradsággal és szeretettel nevelt ültetéseit és vetéseit. Előttem a szabadság egy bekerített kert, a melyben egy öntudatos kertész terve szerint, bizonyos czélból rendezett tenyészágyakban különféle virágok nőnek és melyek épen azért minden erőszakos berohanás és eltiportatás ellenében korláttal, kerítéssel védelmeztetnek. A vallás-erkölcsi életben az egyházban, a társadalomban és az államban e szükséges korlát szerintem a törvény. Egy jogállamban minden polgártól megkövetelhetjük, hogy az állam törvényeit tisztelje. (Ugy van!) Hiszen a római katholikus, a protestáns, a görög, a zsidó vallás s ezeknek minden intézménye is, a törvény védelme alatt áll; de természetesen azon egyetlen és mindig hangsúlyozandó feltétel alatt, hogy államellenes tanokat és a közerkölcsiséggel meg nem egyező tanokat ne hirdessenek. (Ugy van\!) Ha ezek az általam csak röviden érintett elvek igazak és helyesek, akkor az igen t. képviselő ur is le fogja vonni azoknak következményeit. Ha ő azt akarja, hogy az úgynevezett baptistáknak a vallásszabadság megadassák, akkor ne minket méltóztassék a vallásszabadság nagy eszméjének hasznosságáról és fenségéről meggyőzni, mert mi arról meg vagyunk győződve és azt követjük is; hanem méltóztassék azoknak a jámbor életű, de együgyű embereknek megmagyarázni, hogy a törvényt mindenkinek tiszteletben tartania kell; hogy abban a bibliában, melyre ők minduntalan hivatkoznak, az is ott van, hogy a felsőbbségnek és a törvénynek engedelmeskedni kell! Méltóztassék nekik azt is megmondani, hogy ha ők azt hiszik, hogy ők apostolok és ha azokkal a hajdani apostolokkal teszik magukat párhuzamba, kik a pogányok és zsidók között hirdették a kereszténység magasztos elveit; akkor ők — a tanulatlan, tudatlan emberek — a mostani civilisált keresztény államban nem követelhetik, hogy a civilisált keresztény társadalom tanuljon tőlük. És ha mégis azt hiszik, hogy hivatva vannak arra, hogy a kereszténység igazi tanait ők állítsák tisztább fénybe az emberiség előtt, akkor legalább foglalják azokat a tanokat Írásba, nyújtsák be ép ugy, mint a többi hitfelekezetek, de természetesen ugy, hogy az államellenes pontokat azon hitvallásból kihagyják, mert különben teljes lehetetlenség azokat bárkinek pártolnia. Irányi Dániel: Benyújtották! Szalay Imre: A zsidók sem nyújtják be. Zsilinszky Mihály: Azt sem lehet helyeselni. Egyébiránt nekem már egyszer volt alkalmam ezen t. ház és a kormány becses figyelmét felhívni azon üzelmekre, melyeket ezen emberek a vallásszabadság örve alatt folytatnak. Volt szerencsém felmutatni egy szolgabírói hivatalos bizonyítványt, a mely két ilyen baptista és nazarénus egyénnek összekeléséről és pedig, a mint a bizonyítvány mondja, saját módjuk szerinti, tehát
