Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-54

51 országos ülés január 22. 1885. 159 tudomást vehetünk az újságokból. Mindenki nagyon jól tudja, mennyit áldoznak ők eulturális ezéiokra. Van még egy pont, a mire refleetálni akarok, (az órára néz) öt perez alatt befejezem. Jól­lehet, én nem vagyok Sehlauch püspök árral poli­tikai elvi rokonságban, minthogy politikailag a közjogi alapon állok egy kis antisemita színezettel, (Derültség) mégis vannak dolgok, melyekben kell, hogy Sehlauch püspök urnak igazat adjak. így pl. Irányi t. képviselő urnak igen feltűnt az, hogy a felügyeleti jogról levén szó, nem tisztán katholikus férfiak azok, a kik például magasabb hivatalra ajánlanak egyeseket. Én azt hiszem, hogy mikor Trefort minister ur, a kinek kivánom, hogy még tíz évig viselje a ministeri tárczát, (Éljenzés jolb­felől) kénytelen lesz elhagyni ministeri székét és utána egy zsidó ember következnék (Derültség) — ez lehetséges. Már most hogy fogja az a zsidó ember tudni megállapítani a quaiificatiót az egyes katholikus javadalmakra nézve. Sehlauch püspök urnak igaza van, midőn kívánja, hogy tisztán katholikus emberek kezében legyen a felügyeleti jog. A másik, a miben igaza, van a püspök urnak, hogy ő ragaszkodik ahhoz, hogy az iskolák feletti felügyeletet az egyház tartsa, meg. Hát az egy kicsit furcsa, hogy ezt tőlem hallják, a ki támoga­tom az autonómiát, másrészt pedig elfogadom Sehlauch püspök kívánságát. Én azt hiszem, hogy mindkettőt össze lehet egyeztetni. Én történelmi alapon igen röviden ki fogom mutatni, hogy az egyháznak az iskolák feletti felügyeleti joga min­dig meg volt. Mit látunk Mária Terézia idején? Hogy a katholikus felekezet feltétlenül gyakorolta a fel­ügyeleti jogot és a mint II. Frigyes kiadta híres „General Landsclraleii Reglement"-jét, ez ösztö­nözte Mária, Terézia királynét, hogy szintén ki­adta az „Ailgemeine Schulverordnung"-ot, de ez csak az örökös tartományokra terjedt ki, tehát Mária Teréziáig feltétlenül gyakorolta a katholikus felekezet a felügyeleti jogot Magyarországon. De Mária Terézia idejében, a mint az a Ratio aeducationisban benue foglaltatik, fej edeimi jog­lett. 1844 ben Apponyi korlátnok kezdte meg az initiativát a felügyeleti jogot az állam kezébe venni. Hiszen a viszonyok azelőtt olyanok voltak, jött a tatái-, török, az állam nem is volt képes a népiskolák felügyeletével foglalkozni. Később, ha | akarta volna sem tehette, nem volt pénz és csak mikor a jezsuitákat eltörülték, jutott az állam egy kis pénzmaghoz, akkor kezdett az állam iskolákat fentartani. Hogy mit tettek Etvös és Trefort minis­terek, azt tudjuk, felesleges ismételni. Én három korszakot különböztetek meg e tekintetben: a Mária Terézia előttit, mikor feltétlenül gyakorolta a katholika egyház a felügyeleti jogot, azután jött a fejedelmi jog és csak később vette át az állam a felügyeleti jogot. Ennek következtében a katho­lika egyház természetes és tulajdonjog alapján birja ezen jogot és ez minden jóravaló kormány előtt kell hogy respectáltassék. O Felsége mondta az 1869-iki trónbeszéd alkalmával, hogy az állam a tulajdonjogot nem teremti, következőleg nincs joga azt lerontani. Ebből látni, hogy Sehlauch püspök beszédje ezen az alapon helyes volt. A mi a kegyúri jogot illeti, csak egy megjegyzést kocz­káztatok. A kegyúri jog, a mint gyakran felhoz­zák, rendesen az a kő, melyen megakad az auto­nómia. Hát kérem, tekintsünk e részben Erdélybe, a hol a kegyúri jog megvan s az autonómia is meg­van s a mint látjuk, igen szépen megférnek egy­más mellett. Ez a tény tehát bizonyítja, hogy az autonómiát be lehet hozni Magyarországon is. Még csak Ugron í. képviselő urnak egy mon­dására kívánok refleetálni. 0 t. i. igen kicsinylő­leg beszélt az én egyházi főnökömről, a prímásról, azt mondván, hogy tót nyelvű kinevezési okmá­nyokat ad a tanítóknak. No kérem, akkor egészen más idők voltak, mikor ez történt, akkor még a magyar nyelv nem volt kötelező és ha oly egy­házak tanítói, kik más nyelven nem is tudtak, tót nyelvű kinevezést kaptak, ez igen természetes, ezen megbotránkozni nem lehet. Nincs egyéb mondani valóm t. ház, meg­mondtam az igazat a minister urnak, (Derültség) de azért a jó viszonyt fenn akarom tartani továbbra is, (Élénk derültség) elfogadom a költségvetést, el­fogadom egyúttal Ugron Gábor t. képviselő urnak határozati javaslatát. (Helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldal némely padjain.) Elnök: Az idő előre haladván, a tárgyalás folytatása a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésre halasztatik. A mai ülést bezárom. (Az ülés végződik 2 óra 5 perczkor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom