Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-54

154 54. országos ülés január 22. 1885. kijelentés alapjául szolgáló meggyőződést a t. mi- ! nister ur honnan merítette? Hogy oda kint az életben jelenleg a vallásszabadságról szóló törvény megalkotása végeredményében azt eredményezné, hogy a sok és különböző adó által túlterhelt nép terhének egy részétől szabadulni akarva, felekezetnélkülinek vallaná magát s ezen alapon egyházi adót megtagadna, fájdalom, ez igaz. De ha megtagadná a felekezetét, egyszersmind meg lenne rendítve nála a hit és a hitből eredő remény, már pedig meggyőződésem szerint az követné el napjainkban a nép ellen a legnagyobb gonoszt, a ki a nép kebelében lerombolná, megrendítené a hitet, az ezen hiten alapuló reményt. Hiszen ha napjainkban a nép még a reményt is elveszti, akkor nem marad számára más, mint a kétségbeesés, (Helyeslés a halon) a mely kétségbeesés a munkának azon eszközét, a kaszát és villát, melyet még ma mindennapi kenyerének megkereséseért egész odaadással és folytonosan kezel, igen könnyen fegyverré, még pedig támadó fegyverré változtatná át. Ámde ha a t. minister ur azon meggyőződésben van, hogy a vallásszabadság eszméjét hangoztatni most már a gazdasági válság közepette nem opportunus, akkor méltóztassék megengedni, de hogy a Deák Ferencz hires beszédje után 10 év mnlva a képviselőház meghozott határozata után ma a gazdasági téren odajutottunk, hogy a vallásszabadság itteni proclamálása közgazdasági válságaink mellett nem opportunus, annak azután nem Irányi Dániel t. képviselőtársam az oka, sem nem e párt, hanem oka a t. minister ur, (Helyeslés a szélső baloldalon) okai minlstertársai és a pari", mely őt támogatja. {Ugy van! a szélső baloldalon.) És végezetül t. ház, ki kell j elentenem még azt, hogy én az Ugron Gábor ur által benyújtott határozati javaslatnak bírálatába egyáltalában nem bocsátkozom, mert erre magamat jogosultnak nem érzem. Csak egyszerűen kijelentem, hogy a mint saját felekezetemnek önkormányzati jogához életemnek legvégső leheletéig ragaszkodni fogok : ép oly mértékben örülnék, ha más hitfelekezetek is ezen önkormányzat áldásában részesülnének. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Örvendenék azért, megmondom az okát is egyenesen és őszintén, mert azt hiszem, hogy ha e hazában a többi hitfelekezeteknek az önkormányzati jog megadatnék, akkor a mi önkormányzati jogaink ellenében is megszűnnének azon sok és különböző oldalról jövő támadások, melyeknek a legközelebbi időkben oly gyakran voltunk kitéve, hogy én nem hiszem, hogy alkotmányos időszakban hasonlók történhessenek. Ennek kijelentése után, nem fogadhatom el a költségvetést. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Bostaházy Kálmán: T. ház! Nem szándékozom nagyszabású egyházpolitikai enuntiatiókba bocsátkozni, csupán Ugron Gábor t. képviselő! társamnak egynémely állítására kívánok megjegyzést tenni. (Halljuk!) Ugron Gábor t. képviselőtársam igen helyesen egy történelmi megjegyzést tett a kereszténykatholika egyház múltjára vonatkozólag, hogy t. i. voltak idők, midőn az egyház nagyon is kiterjesztette hatalmát az állam felett, voltak idők, midőn az állam egész súlyával nehezedett az egyházra és annak jogaira; manap — úgymond ő — az egyház és az állam egymás mellett él és pedig meglehetős békében. Igaza van s különösen örvendetes dolognak látom és jelzem azt, hogy ép hazánkban él jelenleg az egyház az állammai a legbékésebb viszonyban és nincs Európának oly katholikus, vagy protestáns állama, melyben az egyhá,z és az állam közti viszony annyira rendezett volna; és a jelenlegi rnodus vivendi az egyháznak az ő missiója gyakorlására csaknem a teljes szabadságot adja meg. S ez az, t. líraim, a miért én s, ugy hiszem e párton ülő t. paptársaim is, a kormányt bizalommal támogatjuk, nem pedig az olyan aljas gyanúsítások, melyek bizonyos urak részéről többször ellenünk irányoztattak. (Mozgás.) Teljesen jogosult volt Ugron t. képviselőtársam itt az autonómia felett egy nyilatkozatot tenni, ámbár őszintén megvallom, hogy talán időszerűnek és itt a cultus-budget tárgyalása alkalmával mindennel idejönni, helyesnek nem tartom. De a felszólalás jogosult volt. Azonban a mily jogosultnak tartom az ő felszólalását egy ily ügyben, ép oly jogosult Szatmár tudós püspökének felszólalása ezen ügyben. Tisztuljanak az eszmék, mondassanak ki kölcsönösen a vélemények, a mire az üev mefférik, mire az autonómia létesítésének órája ütött, világosabban fogunk gondolkozni a tárgy felett, mint gondolkoznak ma sokan. És ha Ugron t. képviselő ur reánk olvasta a bibliát, szabadjon nekem reá olvasnom szent Ágoston eme szavait: in necessaris unitas, in clubiis libertás, in omnibus cariías. S én nem tartom a szeretettel megegyeztetketőnek azt, hogy egyházunk egyik főpapját a képviselő ur oly gyanúsítással illette. (Zajosellenmondásoka szélső baloldalon. Felkiáltások: Miféle gyanusí'ás?) Nem vagyok jogosítva ezen tudósfőpap védelmére kelni; megvagyok győződve, hogy azt illetékes helyen ő maga meg fogja tenni. És van még egy dolog, a mely miatt magamat a felszólalásra jogosultnak tartom és pedig ez az, hogy Ugron t. képviselőtársam nem tud különbséget tenni az államfőnek egyházjogai, vagyis a kegyúri patronatus és államfői jogai közt. Azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy én tudok e közt különbséget tenni. (Derültség a szélső baloldalon.) Tekintsük csak Magyarországot. Azt tapasztaljuk, hogy itt több vallásfelekezet él egymás mellett békésen. Ezen különböző vallásfelekezetek irá=•-