Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-53
132 63. országot ülés január 21. 18S5. nem hiszem, hogy nekem okom volna vizsgálatot elrendelni az ottani tanfelügyelő Libertíni ellen. Az illető megye képviselői részéről is ugy vagyok értesülve, hogy eljárásával ott egészen meg vannak elégedve. Ha ő egyszermásszor fellépett némely iskola ellen, akkor ezt bizonyára nem tette felekezeti tekintetből, de mert ott más üzelmek voltak napirenden. Én pedig pánszláv és efféle üzelmeket előmozdító iskoláknak egyáltalában nem vagyok barátja, legyenek azok akár községiek, akár felekezetiek. (Élénk helyeslés.) Egyébiránt, a mi az én eljárásomat illeti, gyakran emeltetett panasz, hogy nem mozdítom elő a községi iskolákat, hanem nagyon proíegalom a felekezetieket. Erre nézve mondhatom, hogy e panasznak, melynek orgánuma volt a t. képviselő ur is, ugyanazon forrása van, mint annak, hogy a kormány és én dekatholisáljuk az országot. Ez ismétlem, egy értelemnélküli üres phrasis. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A mi már az iskolákat illeti, részemről azt kivánom, hogy az iskola mindenekelőtt jó legyen, akár állami, akár felekezeti az iskola (Élénk helyeslés.) s igy legyenek jók a felekezeti iskolák is. A tapasztalatból tudjuk, hogy ott, ahol az illető lelkész az iskolát lelkiismeretesen gondozza, soha sincsenek súrlódások s csak akkor kezdődnek a felekezeti iskolák körül a súrlódások, ha az illető lelkész nem gondol azokkal. ( Ugy van ! Igás !) A hol több felekezet van és egy sem képes iskolát fentartani, ott indicáltnak tartom azt, hogy községi iskola létesíttessék. A hol pedig általában sem polgári, sem a hitközség nem képes iskolát felállítani, magasabb nemzetiségi és culturalis érdekek parancsolják az állami iskola felállítását. (Ugy van! a jobboldalon.) És részemről elmondhatom, hogy ez az első eset, a melyben panasz emeltetik ellenem a miatt, hogy állami iskolát akarok létesíteni. Hiszen nem egy katholikus és más felekezeti lelkész is nem egyszer felkért már arra, hogy állítsak fel állami iskolát, mert nagyon jól tudta, hogy annak neve ugyan állami iskola lesz, de vallásosiskola lesz. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Komlóssy Ferencz: Engedje meg a t. ház, hogy észrevételeimet megtegyem a t. minister ur válaszára. A mi azt illeti, hogy a t. minister ur, az állami cultura érdekében állít és kell, hogy állítson iskolákat, azt magam is elfogadom, de akkor meg kell tudni, vájjon ezen érdekeket nem képes-e képviselni a hitközség, mint ilyen. Nagy-Tapolcsányban nem történt semmi előleges megbeszélés a hitközséggel, hanem jött egy rendelet, melynek másolata kezemben van s mely azt mondja, hogy a minister ur ezen és ezen szám alatt népiskola felállítását elrendeli és az erre vonatkozó előmunkálatok foganatosítására egy hónapi határidőt kitűzni méltóztatott, a nélkül — mondom — hogy az illető hitközséggel érintkezésbe tette volna magát. A mi azt illeti, hogy sok a tanulók száma mindkét hitközségben, ezt elfogadom, de a minister ár megint nem tudja, hogy a nagy-tapolcsányi katholikus hitközség által fentartott iskola-épület oly nagyszerű, hogy bármikor képes 6 osztályt berendezni. Illustrálom ezt azzal, hogy tavaly a község ott saját költségén állított fel kisdedóvódát és fentartja ugyanazon a katholikus hitközség által épített épületben. A mi azt illeti, hogy nem szándékozott beszüntetni a felekezeti iskolát, mért nem volt szives a tanfelügyelő ezt a községgel tudatni ? Itt arról szó sincs, (mutat a másolatra) itt egészen mellőzve van az egyezkedés lehetősége is, hanem határozottan egy ukáz alakjában jelent meg e rendelet. Azután azt mondja a minister ur, hogy ő igénybe szokta venni az állam által fentartott iskolánál egyesek segélyét. Ennek van nyoma itt, de épen azért először meg kellett volna tudni a viszonyokat, melyekből kitűnt volna, hogy a hitközség épenséggel semmit sem képes áldozni, alig képes magát fentartani, hogy intézetei a törvény kívánalmainak megfeleljenek. így tehát újabb adóprésről szó sem lehet. Azt is belátom, hogy a minister urnak igaza van és helyesen cselekszik, ha állami költségeken állít fel iskolákat, ott a hol a panszlavismus ütötte fel sátorát. De Nagy-Tapolcsányról ezt nem mondhatja senki és soha sem nem mondhatta, tehát nem volt a kormánynak érdekében ezen szempontból sem állami iskolát felállírani. De van egy érdeke, t. i. ha van valami, a mi erre indította, az az, hogy a zsidók érdekében kívánt eljárni. (Élénk derültség. Zaj.) Kérem, okmányokkal fogom Mustrálni. (Zaj. Halljuk ! a szélső' baloldalon.) A hol a zsidó hitközség nem képes a maga erejéből fentartani az iskolát, vagy nem akarja fentartani, azonnal lármát csap és akkor az állam által állíttat fel magának iskolát, mely neki semmibe sem kerül, (ügy van! a bal- és szélső baloldal egyes padjain.) Nagy-Tapolcsányban épen igy van a dolog; vagy ha nem is igy van, de megközelíti. (Derültség.) Nagy-Tapolcsányban sokba került a zsidóknak az iskola fentartása és elhatározták, hogy kérelmezik az államtól iskola felállítását, az nem kerül nekik semmibe. Ennek illustrálására okmányokkal szolgálok. Privigyéről, Gralgóczról és máshonnan is kaptam levelet, a hol tisztán azzal indokolják a kormány ilyen eljárását, hogy csakis a zsidók érdekében akarják kiüríteni amúgy sem nagyon megterhelt állami pénztárunkat. A privigyei iskolával mi történt ? Nem más, csak az, hogy a zsidó község kérelmezte állami