Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-53
53. országos ülés január 21. 1885. 129 Ha egy kérdés valaha inopportmvus módon napirendre lett volna hozva, ngy e törvény volna az mostan, mert a közgazdasági kriziis közepette egyáltalában nem opportunus ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. {Igás! Ugy van! jobboldalról.) Az"-opportunitástól azonban eltekintve, ezen kérdést én politikai kérdésnek tartom és én azt hiszem, ámbár teljes bizalmam van Magyarország önfentartási erejéhez, hogy azon általános vallásszabadság, a melyet a képviselő ur kivan, dissolvens elem volna; mert a sok centrifugális erő mellett, a mely Magyarországban úgyis létezik, azon elemek még inkább szaporítiatnának. Nem fogom ismételni azt, a mit a múltkor mondottam, de bátor vagyok arra figyelmeztetni, hogy egy ujabb secta keletkezett, a mely azt tiltja, hogy az emberek azt mondj ák egymásnak: „ adieu!" {Derültség,) Meglehet, hogy ennek követői is ide fognak jönni -és egyházat fognak alkotni. {Élénk derültség.) Most még némely megjegyzéseket vagyok kénytelen a baptistákra nézve tenni. Bizonyos mértékig vallásszabadságot ezek is élveznek; mert, mint a képviselő ur is monda, összejöveteleket és isteni tiszteleteket is tartanak. Horánszky Nándor: Ha meg nem verik őket. (Derültség.) Trefort Ágoston, vallás-és közoktatásügyi minister: A mi a verést illeti, annak ők maguk az okai. (Derültség.) Hogy őket forma szerint, mint egyházat, ma még nem lehet befogadni, arról erősen megvagyok győződve; mert eltekintve a tanoktól, az elemek nincsenek meg, melyek alkalmasak volnának egy vallásos consortium és egyház megalakítására és összetartására. Én az ;'.sztalosokat rendkívül tisztelem, (Derültség) valamint a földmívelőket is, de hogy ezek egyházakat alapítsanak és vezessenek, arra nem tartom őket képeseknek. (Derültség.) Méltóztatik hivatkozni a kereszténységre. A kereszténység az emberiség üdvösségére átalakította a régi világot; hanem az nem volt egy-két esztendő müve és a római államférfiak, patríciusok, a kik nagy egoisták voltak, de a mellett felvilágosodott emberek, nem engedték mindjárt, hogy a keresztények forma szerint egyházat alakítsanak. Sokáig tartott az, Krisztus urunk születésétől egész Constantin idejéig, míg végre a kereszténység, mint constitaált egyház nyilván fölléphetett. Nagy különbség van a baptisták és az akkori keresztények és apostolok közt; mert ezeket csakugyan üldözte a római világ, a mint tudjuk is, hogy mivel végződött az üldözés, ismerjük a történteket ; Mayer és a baptisták ellenben ily üldözésnek nincsenek kitéve. Erősen méltóztatik csalódni a t. képviselő ur, ha azt hiszi, hogy bennem vallásos elfogultság lakik. Nem. Én tisztelem az emberek meggyőződését, sőt Nagy Frigyessel hajKÉPVH. NAPLÓ 1884—87. III. KÖTET. | landó vagyok mondani: w Es mögeJedermann nach seiner Fagon selig werden", hanem oly törvényeknek, melyek Magyarország egységét veszélyeztetnék, szószólója nem vagyok. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Én tehát a t. képviselő ur javaslatát ellenzem politikai szempontból, mert nem szeretném és nem akarnám, hogy vallásos tekintetben az emberek lelkiismeretére bánni kényszer gyakoroltassák. Méltóztassék a t. képviselő ur határozati javaslatát mellőzni; nekem pedig még alkalmam lesz, valamint az autonómiáról, ugy a t. képviselő ur beszédének némely más részéről később nyilatkoznom. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Fackh Károly: T.képviselőház! (Halljuk!) Ritkán van egy ministerium azon szerencsés helyzetben, hogy a közönség érdekében történt alkotásainak oly sok szembeötlő jelét mutathatná fel, mint a közoktatási ministerium. A fővárosban palota palotához sorakozik, mindannyi az utolsó évtizedben a tudományoknak szentelt csarnoka. De a vidéki városokban és falvakban is a minister urnak szerencsés keze szép eredményt vívott ki. A mi azonban a különféle iskolákban behozott tanterveket illeti; ezek szerény véleményem szerint, daczára annak, hogy tüzetes enquéte-tanácskozmányoknak eredményei, sok kívánni valót hagynak hátra. Az abstract tudományoknak, főképen a gymnasiumokbun nagyon is sok, néhány gyakorlati tantárgynak nagyon is kevés időt és figyelmet szentelnek. Például a földrajz, mely tárgy a vasúti és távirdai hálózatnak majdnem az egész világban lett kiépítése következtében az előbbi idő vei szemben roppant fontosságra emelkedett, elhanyagoltatik. Alig lehetne hinni, mily sok fiatal ember van, a ki a legjobb iskolai bizonyítványok daczára e téren idegen maradt. A vasúti administratióban nyilik leginkább alkalom e iekintetben tapasztalatokat tenni és Ítélni. Ezen sajnos körülménynek, véleményem szerint, főoka abban rejlik, hogy az ifjú a gymnasiumi tanrendszer szerint 13-ik éven túl földrajzzal, kivéve a 7-ik osztályban előadásra kerülő politikai fóldrajzt, mint olyannal nem foglalkozik. A gymnasiumokban és reáliskolákban az oktatásra szolgáló könyveknek különböző volta és gyakori változtatása képez egy másik, nézetem szerint, könnyen pótolható hiányt. Tudományos szempontból talán jó oldala is lehet annak, ha különféle módszer szerint alkotott tankönyvek, többszörösen átalakítva, a ministerium által, mint az oktatásra alkalmasak, elfogadtatnak; de a tanulókra nézve e körülmény hátrányos és a vagyontalannak a tanulást drágítja, ha például egy vagy más okból kényszerítve van a tanév alatt tanulmányait más gymnasiumban folytatni és 17
