Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-48
6 48. országok Mét jsnvAr 15 ISSe. könyvi megterheltetésének kiderítésére tett próbakivonatai 9 különböző telekkönyvi kimutatása szerint a következő: 0—10 holdig 60 frt 18 kr., "11—20 holdig 26 frt 66 kr., 21—80 holdig 13 frt 98 kr., 81—200 holdig 14 frt 72 kr., 201 — 1000 holdig 22 frt 90 kr., 1000 fölül 18 frt 94 kr., átlag 2,627 frt holdankint. A 0—10 holdig terjedő birtok 48-8% tehermentes, tehát az összes teher a föld 51'2%-ára nehezedik, minek folytán ezen kisbirtokosok földje holdanként 117 írttal van terhelve. A 201- 1000 holdig menő birtok csupán 30%-ban tehermentes, (ügy van! Igás! a szélső baloldalon) Ebből világos, hogy a kisbirtokosok ezen 51% és a gentry 30%-a már oly túlterhelt birtokon gazdálkodik, mely a pusztulásra fog vezetni; ezen kis- és középbirtokosok nem szaporíthatják állatjaikat, hanem kénytelenek lesznek az új kataster által felcsigázott adójok fejében túladni azon,a miök most van; a mint ez Angliában is bekövekezett, hogy a kis farmereknél a gazdasági válság óta a marhaállomány fogy. Olcsó pénzt adni a gazdák még hitelképes részének, hogy ezen új irányhoz szükséges földjavitásokat és felszereléseket uzsorapénz nélkül eszközölhesse — szükségesnek tartom, hogy mily alakban — kormány által garantirozott földjavító bank vagy hitelszövetkezetek által, azt döntsék el, kik e tárgyban avatottak: csak arra tekintsenek, hogy a nyújtott segély gyorsan és olcsón jusson az arra érdemes gazda kezébe, mert minden évi mulasztás már is számos áldozatot követel. (Ugy van! Igaz! a szélső baloldalon.) Súlyosbítja továbbá a válságot az állandó kataster magassága; mert a szántóföldek tiszta jövedelme a múlt évek magas búzaára alapján túlmagasra vétetett; miután ezen, búzaár a jövőben biztosan 2—3 forinttal alantabb fog állani. — E szerint tény, miszerint a földbirtok igazságtalanul van megterhelve, de az is igaz, hogy ma már igen költséges dolog lenne a katastert újból kezdeni és mert ez nem is remélhető: azért szükséges, hogy legalább a 30%-os pótadó leszállittassék vagy végkép mellőztessék. — De eltekintve ezen súlyos adóviszonyoktól, bármely birtokos jól meg fogja fontolni, hogy nagyobbítsa birtokán terheit a megszaporított állattenyésztés és földjavítás áítal,mikor birtoka már most sem hozza meg a benne fekvő tőke kamatját. (Ugy van! Ugy vau! a szélső baloldalon.) Kisebb szabású intézkedések tehát a magyar gazdát nem fogják a válság következményeitől megóvni. Nagyszabású közgazdasági politikát kell a kormánynak inaugurálni. Hogy ezt tehesse: először is szükséges, hogy a magyar állam külön vámterületet képezzen. {Élénk helyeslés a szélső haloldalon.) Csak ez teszi lehetővé hogy igazságos vámtarifák által az iparosok és gazdák érdekei kiegyenlittessenek; ez teszi lehetővé, hogy zsenge iparunk kifejlődjék és megerősödjék, mert most lehetetlen, hogy az osztrák iparral versenyezzen. (Ugy van! Igaz! a szélső haloldalon.) Szükséges, hogy Magyarország gazdái épen oly védelemben részesüljenek, mint a eontinens többi államaiban a gazdákat már is részesítik. Ha azok ismét szabadkereskedelmi politikát fognak behozni, mi is a mellett leszünk — de addig nem tehetjük romlásunk nélkül. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Miután a reá nehezülő terheket a földbirtokos osztály már nem képes elviselni, azon kell lenni, hogy a termelés olcsóvá tétessék és fokoztassék és itt a kormány közreműködése elodázhatlanul szükséges. A közlekedés olcsóvá tétele, olcsó vasúti tarifák s a vizi utak szaporítása és tökélyesbítése által, a vicinális utak, melyek a termények szállítását a vasutakra közvetítik jókarban tartása s a hol hiányzanak, azok gyors kiépítése által stb. De nem fárasztom a t. ház türelmét tovább. (Halljuk! Ealljuk!) Ott vannak az angol és franczia kormány intézkedései, ott a szomszédos német birodalomé. Kövesse őket a kormány, de ne követelj e tőlünk, hogy egyenlőtlen fegyverekkel vegyük fel a harczot a külföldi versenynyel szemben, nehogy ugy járjunk, mint 1866-ban az osztrák generálisok, a kik jól tudták, hogy a poroszoknak új fegyverzetük van, mégis a biztos halálba vitték jó katonáikat. (Helyeslés a szélső baloldalon.) S a mint 1866-ban ezen bajhoz még a chlumi köd is járult: épen ugy segíti elő vesztünket azon szerencsétlenségünk, hogy kormányunk nem tud a helyzet magaslatára emelkedni s a korral haladni. Nem fogadom el a költségelőirányzatot. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Wahrmann Mór előadó: Engedelmet kérek, hogy kiváltságos előadói jogommal élve, röviden válaszoljak előttem szólott t. képviselő urnak egyik megjegyzésére. Teszem ezt azért, mert oly nyilatkozatot tett a legjobb akarattal, de mely, ha czáfolat nélkül maradna itt a házban kimondva, attól tartok, hogy mind termelésünknek,mind iparunknak nagy kárára volna. Sietek azért ezt rectiíicálni. A t. előttem szólott képviselő ur t. i. azt mondta, hogy a malomipar is, mely ezelőtt a legjobb minőségű búzát használta fel nálunk, újabb időben már silányabb külföldi búzát őröl. Ezt szó nélkül nem hagyhatom, mert azt hiszem, hogy ha az a nézet elterjedne: épen e lisztkivitelünk és azon nagy ipari lendületünk, melyre oly büszkék vagyunk, határozottan kárt vallana. Ellenkezőleg biztosíthatom a t. házat arról, hogy épen lisztünk minősége az utolsó esztendőben annyira javult és oly nagy haladásnak örvend, hogy ma a külföld még jobban becsüli, mint ezelőtt.
