Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-52

52. •rraagos ülés január 20. 1885. 111 Lllfcátä Gyula: A mi a fentbrgó esetet illeti, az illető egy pár évvel ezelőtt a bííneselekvényt csakugyan elkövette és már meg is halt a börtönben. (Derültség'.) Gr. Széchényi Pál, földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: A t. képviselő urnak megnyugtatására bátor vagyok felhozni, hogy a horvát tengerparton lévő és a tengerészeti iskolák önállósítására irányuló törekvésről van tudomásom. Es ha azon mozgalom ott talán nagyobb mérveket öltene és a horvát tartománygyűlésen méltatásra találna : a kormány minden esetre fogja tudni kötelességét és megfogja védelmezni mostani álláspontját, a melyen reménylem, változtatás nem fog történni. (Élénk helyeslés.) A bucarii tengerészeti iskola nem áll egyenesen a magyar kormány alatt, de a vizsgákhoz a fiumei tengerészeti iskolának igazgatósága küld ki megbízottat, a ki egyúttal a vizsgán jelen van és a, bizonyítványokat is aláírja. Itt voltak ugyan némi kis nehézségek, de azt hiszem, ezek el fog nak enyészni és el fognak intéztetni. A hajórend szabályozását illetőleg a tárgyalások most folynak itt és talán ma vagy holnap fognak befejeztetni, a Bécsből és a trieszti tengerhatóság részéről ide érkezett szakértőkkel és ennek alapján a t. képviselő ur által követelt törvényjavaslat is legrövidebb idő alatt el fog készülni és a ház asztalára kerülni. Ennek folytán azon intézkedés, hogy az eddig létező törvényhez módosítást hozzunk, nem volna tanácsos; mert hiszen azon törvényjavaslat is nem olyan gyorsan volna letárgyalható HZ országgyűlésen, ezen cyclus alatt pedig minden esetre a ház asztalára fog kerülni. Kérem, méltóztassék a határozati javaslatot mellőzni, mert arra csakugyan szükség nem forog fenn. (Helyeslés.) Lukáts Gyula: T. ház! Az igen t, minister ur felvilágosítása, különösen pedig ígérete alapján, de mert különben is a lapokból informálva vagyok, hogy csakugyan készülőben van egy íörvényj avaslat, mely a hajózási rend szigorítását ezélozza, különösen ezen ígérete folytán, határozati javaslatomat visszavonom. Elnök I „Szakoktatás" rovatára személyi járandóságok alatt IS,335 frt. Dologi kiadásokra 4,840 frt szavaztatik meg. Rakovszky István jegyző (olvassa): Tengerészeti külön czélokra 37,950 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Tengeri kikötők 54,800 frt. Összes kiadás 219,275 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa).- Bevétel. Összes bevétel 174,200 frt. Elnök; Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Budapesti kir. zálogházak. Rendes kiadások. XVIII. fejezet, 18. czím. Rendes bevételek. VII. fejezet 14. czím. Kiadás 200,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa) .• Bevétel 200,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Mértékhitelesítés. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 19. czím. Kiadások. Személyi járandóságok, Dologi kiadások összesen 13,371 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassd): Alapok, alapítványok és különféle bevételek. Rendes kiadások. VII. fejezet, 15. czím.Bevételek 13,180 frt. Elnök I Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Nyugdíjak. Rendes kiadások. VI. fejezet, 9. czím. Kiadások 421,746 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Átmeneti kiadások, bevételek és beruházások. Átmeneti kiadások. IV, fejezet, 1—8. czím. Átmeneti bevételek. III. fejezet, 1. czím. Beruházások. VI. fejezet, 1—9. czím. Központiphylloxera-kísérleti állomás, továbbá annak farkasdi és istvántelki telepei költségeire 50,000 frt. Herman Ottó: T. ház! Leginkább két ok az, a mely arra indít, hogy ezen tételhez hozzászóljak. Az első ok az, hogy a költségvetésnek ezen előirányzata szerintem nem reális; nem azért, mert azt nem fogja tagadhatni a t. minister ur, hogy a sima és gyökeres vesszők eladásából már van bevétel is; ezt a bevételt hiába keresem az átmeneti rovat bevételeinek kimutatásában. Ez az első megjegyzésem. A másik megjegyzésem az. hogy a törvény egyik szakasza határozottan utasítja a ministert arra, hogy minden intézkedést, a melyet a phylloxera ügyben tesz, szakértők meghallgatása mellett tegye meg. T. ház! Én iparkodtam magamnak tudomást szerezni, hogy ezen szakértők vájjon összehivatnak-e, vaijon az ő véleményük meghaligattatik-e; de én nem vagyok képes nyomára akadni, hogy ennek elég tétetnék. A phylloxera körül egy darab idő óta kétféle jelenséget tapasztalhatunk. Egyik az, hogy titkolódzás történik annyiban, hogy mekkora ennek a bajnak ma a kiterjedése; melyek azon pontok, melyek meg vannak szállva, ezeknek pedig reális nyilvántartása olyanok számára, kik az ügy iránt érdeklődnek, ma, hacsak nem fordulnak magához a luinisterium szakosztályához, teljes lehetetlen. Igen, de nem mindenkinek van módjában, hogy a ministerium szakosztályát fölkeresse és ott egy halom iratból győződjék meg, hogy a phylloxera hol terjed és miként terjed; már pedig ennek nyilvántartása szerintem nemcsak a gazdák érdeke, hanem egyszersmind tudományos érdekű is. Mert a phylloxera terjedése szerintem abban az arányban nö-