Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-32

32. országos ülés a sajtó őt valósággal üldözte és a közönség is meg volt róla erősen győződve, hogy az általa vezetett rendőrség erkölcstelen, corrumpált, haszontalan, zsarol, ha teheti, kerítőnőkkel és orgazdákkal összejátszik, azonfelül durva és tudatlan. Es ha mégis a ministerelnök a mai napig a főkapitányt tartotta és tartja jelenleg is, ennek okának kell lenni. Á fővárosban minden boltos és minden kofa, minden szatócs és minden vendéglős tudja azt saját tapasztalatából, hogy a fővárosi rendőrség zsarol. Közbeszéd tárgya évek óta, hogy hamis játékosok a rendőri hatóság engedélyével és oltalma alatt tarthatnak bankot és rendőrhivatalnokokkal osztoznak a nyereségen, mi ha nem lenne igy, nem folytathatnák mesterségüket oly nyilvánosan. A közerkölcsök hanyatlása azért oly nagymérvű, mert kerítőnők és rendőrök egy Gescheftet folytatnak és társüzletből élnek; hogy orgazdáknak és S:erí főnőknek a rendőrségnél fizetett biztosai vannak, azt a tapasztalás bebizonyította. Hogy Budapesten szabad lopás van, azt a tapasztalat elégszer megmutatta, de hogy rendőrök és rendőrhivatalnokok orgazdákkal és kerítőnőkkel akként vannak szövetkezve, hogy a tolvajok felébe lopnak a rendőrség számára, az némileg mégis újság. És mindenesetre érdekes hallani azt is, hogy a rendőrség elfogott egy ügyes zsebtolvajt azért, mert a rendőrséggel becsületesen nem felezett. De miután javulást igért, ismét hirtelen szabadon bocsátják, hogy a hatóság részére lophasson annyit a mennyit bir. Érdekes hallani továbbá azt is, hogy a rendőrségnél letartóztatott egyénektől elkobzott és hivatalos őrizet alá vett értéktárgyak és pénzek nagy része a rendőrségnél elveszett, valamint érdekes hallani azt is, hogy a rendőrség által behaj tott bírságpénzeknek lealább 75%>-je elsikkaáztatott. Ezen esetek igen jellemzők, azért emeltem ki ezeket többek közül, mert voltaképen egészen mindegy; akár sipisták, akár zsebtolvajok, akár orgazdák, akár kerítőnők által jutnak a rendőrhivatalnokok és biztosok mások pénzének birtokába, rablás az igy is, úgyis; de hogy a társadalom vagyona, élete és egészsége felett őrködő államhivatalnokok követték el ezen gaztetteket, az mégis hallatlan. Ilyen nem történhetik Európában, hacsak Törökországban, vagy Oroszországban nem. Ilyen régi szégyent takar az államrendőrhatósági czégér, Budapest miatta hanyatlott közerkölcseiben, miatta roskadt alá a rendőrségi tekintély és miatta roskadt alá a közintézmény mai elvadult anarchicus állapota. írtak e tárgyban parlamentnek, kormánynak, előterjesztést tettek egyesek és testületek, nem használt semmit, minden oldalról sürgették a gyökeres reformot és a személyzet alapos kimustrálását, kezdve a rendőrfőnök urakon, ez sem használt semmit. Húsz év decaember 6. 1881. 7 { alatt kétszer esett át a rendőrség szervezésen, de mind a kétszer siker nélkül. — Ennek oka nem más, mint a legfőbb vezetőség képtelensége. A tolvaj világ Budapesten a török basák idejében sem volt vakmerőbb, mint napjainkban. Palotákat támadnak meg a legnépesebb utczákban, fényes nappal rabolnak, közpénzek nyomtalanul eltűnnek, a postán százezrek elvesznek és a rendőrség nem képes biró kezébe adni a tolvajokat. Gyilkosságokból egész bünkrónikát lehetne összeírni, hol megkerül a véres áldozatt, gyilkosai pedig szabadon áldják a minden gonoszság védő szellemét s kivannak hosszú életet az államrendőrségnek. A prostitutio osztályban valódi förtelem egy bepillantást is vetni, a szabadelvtíség és jogegyenlőséggel talán összeegyeztethető lenne, hogy a nyilvános házak tulajdonosai a föld színéről egy csapásra eltöröltessenek, nehogy ezen szerencsétlen nőkkel, kik részint elkeseredés, részint könnyelműség és kétségbeesésből lesznek könnyelművé, valóságos rabszolgakereskedést többé ne folytathassanak, T. ház ! Húsz év alatt elég idejök volt az államrendőrfőnök uraknak erélyes, észszerű és becsületes munkára ma már fájdalom, az a nagy baj, hogy a főnök urak mulasztása miatt a rendőrségi egyenruhának nemcsak tekintélye, de becsülete sincsen. Daczára, hogy a közönség évek óta tudja és panaszolja ezeket a dolgokat, botrányt botrány követ, még sem történt semmi. A ministerium nem kutatta a vádakat, melyeket a közönség felhozott és a rendőrség Pesten lent és Budán fent eltussolt mindig mindent. Akárki mit mondott, rágalomnak qualifiealták. A felhozott vádakat a rendőrség ellen bebizonyítani igen nehéz, mert mint az jelenleg is történik, maga vezeti a rendőrség az előnyomozást maga ellen. Az államrendőrség főnöke s a főkapitány együttvéve felelősök mindazokért a hajmeresztő botrányokért, melyek az államrendőrségnél napvilágoft látak. Ok okai ezen botrányoknak, kik évtizeden át élén állottak a rendőrségnek, mert vagy oly együgyűek voltak, hogy mindazon dolgokról, melyek alantas tisztviselőik által elkövetve lettek, mitsem tudtak s legkevésbbé ismerték saját embereiket, kiket az egyik kinevezett, s a másik dirigált, vagy pedig nekiek ilyen rendőrség kellett és ilyen szervezet. Es ha ők évtizedes rendőrfőnöki minőségükben ártatlanok lennének és nem tudtak semmit arról, mi alantasaik által elkövettettek: akkor ők a legegyügyübb és legképtelenebb emberek s ők a legkevésbé alkalmasak ezen vizsgálat vezetésére oly alantas közegek ellen, kikért ők tartoznak felelni ministernek és az országnak; és ha ők nem egészen ártatlanok, ba csak tűrték eme rettenete--* állapotokat és hagyták elharapózni oly sokáig, akkor sem alkalmasak a vizsgálat vezetésére, mely