Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-32

gg 32. ortüíges ttlé* decJiember 6 1884. nem a költségvetés homályossá tételére, hanem inkább javítására szolgál. Mondatott az, hogy ámítás van abban, hogy itt az egyik lapon megmondatik a közösügyi kiadás ennyi és ismét külön van a másik összeg. Itt ámításról szó nem lehet, mert a ki már foglalkozik e kérdésekkel, könnyen fordíthat egy lapot s ott találja a másik összeget s összeadhatja a kettőt. Kérem tehát a t, házat, ne méltóztassék az eddigi elszámolási 'rendszert módosítani, mert a vámjövedelem elszámolása úgyis annyi factorból van összetéve: összeköttetésben van a fogyasztási adó visszatérítésekkel, a fogyasztási adó visszatérítési összegekből a magyar államnak különjáró összegekkel, hogy ezt esak complicalnók azzal, hogy az eddigitől eltérő más elszámolási módozatot állapítanánk meg, ez által a zárszámadásokban eligazodni alig volna lehetséges. Méltóztassék tehát meghagyni az eddig követett eljárást (Helyezés a jobboldalon.) Helfy Ignácz: Félreértett szavaim helyreigazítására kérek szót. Tökéletesen igaza van a t. minister urnak, hogy maga a törvény parancsolja, hogy a határvámjövedék első sorban a közösügyi költségekre fordittassék. Nem is ez ellen szólaltam fel — jól tudom, hogy annak a költségvetésbe fel kell vétetni —• csak az ellen, hogy egy árva szóval sem említtetik, hogy az idén sokkal nagyobb a jövedék, mint volt tavaly s állíttatik közvetlenül ezen sor után, hogy az összes költség kevesebb, holott pedig annál tetemesen több. Ez volt : z, a mit mondottam. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Arra nézve, hogy *em említtetik vagy tagadni akarná a kormány, bátor vagyok figyelmeztetni a képviselő urat, hogy midőn a képviselőházban a költségvetést benyújtottam, világosan hangsúlyoztam^ hogy a vámjövedelmek ezen évben is menynyivel nagyobb összegben vannak előirányozva, mint a múlt évben. Titkolni egyáltalában nem kívántam semmit. Győrffy Gyula: Bátor vagyok az általam előadottak felvilágosítása végett megjegyezni a következőket. Tudom, hogy a román küldött aláirta a jegyzőkönyvet, de másfelől azt is tudom, hogy a magyar megbízottak a ministerelnök úrtól kérvén utasítást, a ministerelnök ur révén a külügyminister adatta meg a román küliigyminister által a román megbízottnak az utasítást, hogy a jegyzőkönyvet irja alá. Hogy minő törvényeket értett a ministerelnök ur az alatt, hogy a román megbízott aláirta a jegyzőkönyvet a törvényeknek megfelelőleg, nem tudom, mert ha azt méltóztatott érteni, hogy a magyarországi magyar törvények, melyek Ausztriától teljesen függetlenek, illetőleg a küliigyminister hatáskörétől teljesen függetlenek, ily magyar törvényeket nem ismerek, hanem ismerek a határ tekintetében olyanokat, melyek a külügy mini síer eontrollja alá vannak helyezve és ennek megfelelőleg; kérem értetni szavaimat, hogy Magyarország területi integritása tekintetében nem a magyar képviselőház, nem a magyar belügyminister, hanem az osztrák küliigyminister és delegatióknak van illetékes szava épen a kiegyezési törvények alapján. (Helyeslés a szélsb' bah oldalún?) Tisza Kálmán ministerelnök: Először is megjegyzem, hogy osztrák külügyministernincs, hanem van osztrák-magyar vagy közös külügyminister. {Helyeslés jóbbfelől.) Másodszor, ha nem Magyarországnak, nem a magyar-osztrák monarchiának, de bármely más európai államnak lenne ügye egy kül állam megbizottjával, a külügyministerium utján, diplomatiai utón fogja utasíttatni a maga-kormánya által az illetőt. (Helyeslés a jobboldalon.) A részünkről követett eljárásban tehát semmiféle sérelem nem lehet Magyarországra nézve; s igen kérem. ne. méltóztassanak épen ezen téren bántani, a, hol azt hiszem, panaszra legkisebb ok sincs, ha ugyan azt nem kívánja a képviselő ur, hogy a magyar lielügyminister parancsoljon a román küldöttnek. Ha ezt kívánja, nem segíthetek; mert ezt nem tehetem meg. (Tetszés a jobboldalon.) Lukács László előadó: Helfy Ignácz t. képviselő ur kifogást tett azon összeállítás ellen, a mint a közösügyi költségek a pénzügyi bizottság részérőlf eltüntetve vannak. Méltóztassanak megengedni, hogy pár szóval reflectalják a Helfy képviselő ur által mondottakra. Mindenek előtt csodálkozásomat kell kifejeznem, hogy éppen ő, a ki oly hosszú ideig volt a pénzügyi bizottságtagja, tette azt a. kifogást, hogy ezen jelentés más alapon van szerkesztve, mint a korábbiak. Bátorkodom rendelkezésérc bocsátani az 1884. előterjesztést és méltóztatik meggyőződni belőle, hogy a jelenlegi is ugyanazon alapon van szerkesztve s a képviselő ur az előbbieket nem kifogásolta. A bizottság tehát nem követett el következetlenséget akkor, mikor az előbbi formákat megtartva, terjesztette elő a maga jelentését. De felemlíté a t. képviselő ur és nevetségessé kívánja tenni azon eljárást, hogy a Magyarországra e'ső 30.fi59,?58 írtból levonatik 2.198,900 írt kiadás és átvétetik a rendkívüli rovatba. T. ház, ez történik a képviselőház egy korábbi években hozott határozatja alapján, mert azon 2.198,765 frt kiadás, mely levonatik, ha adelegatioköltségvetétésében rendkívüli természettel bír, bizonyára nem méltányos, hogy a magyar országgyűlés költségvetésében a rendes költségek rovfttát terhelje, hanem a költségvetés- realitása érdekében igen is helyes, hogy a mi rendkívüli kiadás a delegatio költségvetésében, az mint ilyen szerepeljen a magyar költségvetésben is. Ez az oka, hogy a