Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-32

54 12. országos illés deeüember 6. I8S4. hogy vagy megezáfolta volna azokat, a mik róla mondattak — mert hiszen a visszautasítás nem ezáfolat — vagy lovagias, illetőleg törvényes úton elégtételt szerzett >olna magának az illetőtől. (Derültség.) Mert t. képviselőház, vagy igazak azok, a mik Tisza Kálmán ministerelnök úrról mondattak, vagy rágalmak. (Halljuk!) Ha igazak, azon esetben nem méltó Tisza Kálmán ur, hogy Magyarország ministerelnöke legyen; ha valótlanságok, rágalmak, vagy legalább ő azoknak tartotta, azon esetben sem méltó a ministerkedésre, miután azokat meg nem czáfolta, vagy megczáfolni nem tudta, magának elégtételt azokért nem szerzett. Nem méltó igenis ... Elnök {csenget): Kénytelen vagyok a képviselő urat figyelmeztetni, akár igazak, akár nem igazak ezek, a királyi udvartartásra nem tartoznak. (Élénk derültség. Helyeslés jobbfelöl.) Csanády Sándor: Bizalom kérdése még a királyi udvartartási költségvetés megszavazása is. És én azt akarom kimutatni, hogy a Tisza Kálmán ministerkedése alatt nem lehet megszavazni az udvartartási költségeket. (Helyeslés a szélső baloldalon. Derültség.) Ha rágalmak —mondom — azok, vagy Tisza Kálmán ministerelnök ur rágalmaknak vette azokat, miután meg nem czáfolta, vagy megczáfolni nem tudta s elégtételt sem vett magának az illetőkön, még akkor sem méltó, hogy ministerkedjék, nem azon oknál fogva, mert hiányzik benne azon lovagias magyar jellem, a mely szükséges, hogy meglegyen minden magyar ministerben. (Derültség.) Épen az általam említett okoknál fogva meglepő rám nézve, hogy a király ő Felsége megtűr a ministerelnöki székben egy oly egyéniséget, (Zajos derültség. Felkiáltások jobbfelöl: Rendre!) a kit e képviselőházban és igy a nemzet, az egész világ színe előtt mindennek elmondottak már, csak magyar érzelmű jó hazafinak nem, kiről a közvélemény e szavakat hangoztatja: Görgey Világosnál, Tisza Kálmán ur e képviselőházban.. [Zaj a jobboldalon. Elénk felkiáltások: Rendre!) Elnök: Egyszer már figyelmeztettem a képviselő urat, most másodszor figyelmeztetem ; ha még egyszer eltér a tárgytól, kénytelen leszek tőle a szót megvonni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Csanády Sándor: Valójában t. képviselőház, nyomorúságos, szánandó azon helyzet, melybe az 1867-iki és a Tisza Kálmán ministerelnök ur hitehagyottsága következtében (Zajos derültség) létrejött és általa megteremtett 1878-iki közösügyes kiegyezések taszították e hazát, e nemzetet, igenis, mely a közös kiegyezkedések következtében az osztrák államadósság egy részének elfogadása és a ministerelnök ur által folytonosan magasabbra emelt, már elviselhetetlenné vált adók I miatt az anyagi megsemmisülés, a tönkrejuíás \ szélére jutott. Hogy hazánk, nemzetünk minden bajának, minden szerencsétlenségének oka, kútforrása az 1867-ikiés 1878-iki közös-ügyes kiegyezkedésekben és Tisza Kálmán ministerelnök urnak nemzet gyilkos politikájában rejlik, azt a költségvetési törvényjavaslat általános tárgyalása alkalmakor elvbarátaim, kik hazánk, nemzetünk jogtalanul elrabolt önállóságának, függetlenségének visszaszerzéseért, a valódi alkotmányos szabadságért s a nemzet szellemi és anyagi jóléteért küzdenek, napfénynél világosabban bebizonyították és kézzelfoghatólag kimutatták, miszerint, ha nem sikerül e nemzetnek rövid idő alatt a közösügyeket száműzni hazánk területéről, a ministeri székről pedig Tisza Kálmán ministerelnök urat, e nemzet okvetlenül meg fog semmisülni és pedig anyagilag is, erkölcsileg is. Ugyanazért t. ház, nekünk, kik a 48-as zászló alatt Magyarország önállóságáért, függetlenségeért, a nemzet valódi jóléteért küzdünk, kötelességünk, a törvények korlátai közt működvén, mindent elkövetni arra nézve, hogy e nemzet visszaszerezze önállóságát, függetlenségét, hogy a nemzet birjon mindazon kellékekkel, melyek egy nemzet boldogítása; a szükségesek. Kötelességünk oda működni, hogy a létező és már is elviselhetetlenné vált nagy adó lejebb szálljon. És mert, t. ház, az adók lejebb szállítására egyik alkalom azf.ha a költségvetésben előirányzott tételeket lejebb szállítjuk: én első sorban azt óhajtanám, hogy a jelenlegi költségvetésben 4.650,000 forintban megállapított udvarháztartási költség 3.000,000 frtra szállíttassák le. Én ugyanis azt hiszem, hogy 3.000,000 frt ,js elegendő az udvartartási költség fedezésére. De meg, t. ház, az állam költségeinek kivetésekor mindig figyelembe, tekintetbe kell venni a nemzet anyagi állapotát, fizetési képességét. E mellett nem szabad szem elől téveszteni még azon körülményt sem, hogy a megszavazandó udvartartási költségeknek egy részét az éhező nép utolsó, nz adóvégrehajtó által elárverelt véka búzájának ára képezi. Ezért igenis óhajtanám én, hogy az udvartartási költség lejebb szállittassék. Minthogy azonban az 1879-ki törvényhozás szerintem jogtalanul a XLIIL törvényben 10 évekre állapította meg az udvartartási költségeket és miután az említett törvény mai napig fennáll még, fájdalom, a nemzeten, a népen jelenleg nem segíthetünk. Hanem igenis a nemzet és a nemzetgyűlés jogosan megkívánhatja azt, hogy ő Felsége a részére megszavazandó összeget a haza területén költse el; megkívánhatja azt, hogy az évnek fele részét legalább itt a haza területén töltse. (Helyeslés a saélsö baloldalon.) És t. ház, én hiszem, miszerint ezen kívánságom, ezen óhajtásom méltá-