Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-47

47. ©rsBitgos ülés január 14. 1885. gg7 tere ellen; és ez nemcsak az övé, hanem ezt a tanítványoktól és a mestertől egyaránt halljuk mindig, (Élénk derültség és tetszés balfelöl) habár leplezett alakban. (Haljuk!) Mert kérem, mii jelent az, ha pl. a ministereinök ur az őt üdvözlő pärtfeleknek újévi beszédében nagy emphasissal azt mondja, hogy nem szabad tűrnünk, hogy az egységes nemzetté alakított magyar nemzet ismét egymással ellentétes osztályok] kadjon? Mit jelent az, ha ma Visi t. képviselő ur azt mondja, hogy az osztábyellentéteknek, nem tudom hogyan mondta, talán avult rémeit a múltba visszaküldvén, a nemzetnek teljes egységét és osztatlanságát, mint zászlót kell lobogtatni? És mit jelent az, hogy ehhez hasonlókat mondanak is, irnak is, nyomatnak is körülbelül mindennap? Én sokkal jobban tisztelem a t. képviselő urakat és sokkal jobban tisztelem a ministereinök urat, semhogy azt higyjem, hogy ők ezzel csak egyikét azon örök igazságoknak akarják előttünk folyvást han­goztatni, melyeket épen ugy, mint azt, hogy két­szer kettő az négy, vagy kétszer négy az nyolez, nem szokás felnőttek körében ismételgetni. (Élénk derültség a baloldalon.) Szóval nem hiszem, hogy ők ezzel csak abban lelnék gyönyörüket, hogy egy politikai truizmust akarjanak ismételgetni. Énnek van valaki ellen irányzott éle. (Halljuk! Halljuk!) Hogy pedig ez az él ki ellen van intézve, azt ma Visi Imre t, képviselő ur megmondotta. És köszönöm, hogy megtette, mert ugy legalább alkalmat szolgáltatott arra, hogy ezen tárffygyal én is foglalkozhassam. (Halljuk! Halljuk,!) O vilá­gosan megmondotta, hogy ezen él intézve van az én tevékenységemnek némely része ellen. A t. képviselő ur detailliroz és azt mondja, hogy én és barátaim az agrár-kérdéseknek és érdekeknek előtérbe állítása által akarnók Magyar­ország különböző társadalmi osztályai között a válaszfalakat ismét felállítani; azt mondja, hogy én feltaláltam — mint agitationalis eszközt, mert hiszen mindig erre megy ki a dolog — (Élénk derültség a bal- és széli ő baloldalon) — a gyenge és erős közti ellentétet ezen országban, melyről eddig senki sem tudott semmit stb. stb. (Halljuk! Halljuk!) Hát t. ház, ha arról van szó, hogy az 1848-diki átalakulás által egy egységes nemzetté egyesített társadalmat oly osztályokra aprítsunk fel, a melyek jogi korlátok által vannak egymás­tól elválasztva; vagy hogy azon természetszerű osztályokat, melyekre a társadalom önönmagától, a foglalkozási ágak különbözősége folytán oszlik, egymás ellen uszítsuk és harezra vigyük, nem hiszem, t. ház, hogy ilyen törekvés Magyarorszá­gon egyáltalában komolyan létezzék. (Élénk he­lyeslés és tetszés a baloldalon.) Én a magam részéről azon öntudattal vagyok, hogy ennek épen ellen­kezőjére törekedtem egész eddigi politikai pályá­mon. (Elénk helyeslés a baloldalon.) De itt van a nagy fallacia és ebből mindjárt ki fog derülni, hogy ha van — a mint hogy szélesebb körökben nincs — de ha volna egy bizonyos kölcsönös irigykedés és ellenszenv a társadalom természetes osztályai közt — ebben ki a bűnös. Már említettem, hogy azon tényt, hogy a magyar társadalomnak is, mint minden más társa­dalomnak, némely tagja földmívelő, némely tagja iparos, kereskedő, ügyvéd, pap stb., ezt a tényt tagadni vagy megmásít;.mi nem lehet és nem is lehet tagadni azt a másik tényt sem, jgy ezen természetes társadalmi osztályok mindegyikének bizonyos oly érdekei is vannak, melyek kizárólag csakis az övéi és nem egyúttal más osztályoknak is érdekei. (Igaz! Ügy van ! abalon.) Már most mi az osztályok közti békének feltétele? Áz-e, hogy valamennyi osztály érdekeivel ne gondoljunk sem­mit sem, valamennyit egyaránt elhanyagoljuk, vagy az-e, hogy valamennyinek érdekeiről egyenlő szeretettel elfogulatlanul, részrehajlatlanul, egy bizonyos egyensúlynak és az egymás közti kölcsö­nös solidarításnak folytonos fenntartásával gon­doskodjunk? (Zajos helyeslés és tetszés a baloldalon.) És ez utóbbi képezi t. ház, az én politikai törekvé­semet. (Élénk helyeslés és tetszés a baloldalon.) Van­nak t. ház, részben itt a házban, részben e házon kivül igen tekintélyes tisztelt barátaim, kikkel a földmívelési érdekek előmozdítása körül együtt működtem; s azok tanúskodhatnak mellettem, hogy valahányszor az az eszme merült fel — és a székes­fehérvári congressus alkalmával a levegőben volt, — hogy Magyarországon külön agrar-pártot kell szervezni, én ezt az eszmét mindig a leghatározot­tabban perhorrescáltam, (Igaz! Ugy van! több oldal­ról) mert én oly politikai törekvést nem tartok jogosultnak, mely a nemzetben létező természetes érdekköröknek csak egyikét karolja fel, csak az egyiknek előmozdítását tűzi ki zászlajára. (Helyes­lés a bal és szélső baloldalon.) Azt, a ki az egyleti tevékenység terén egy osztály érdekében működik bizonyos egyoldalú­sággal, azt ennem kárhoztatom, de a ki a törvény­hozás termébe belép, a ki az egész ország sorsára befolyást akar gyakorolni, mint politicus, annak szerintem ugyanoly meleg szivvelkell birni a tár­sadalom niiöden osztálya iránt. (Élénk helyeslés a bal és a szélső bal oldalon) T. ház! Ez szerintem az igaz és helyes út. (Élénk helyeslés a baloldalon.) De ha azután, vala­hányszor a társadalom egyik osztályának érdeké­ben valami javaslatba hozatik, valahányszor a tár­sadalom egyik osztályának érdekében mozgalom indul meg, pedig mindent egyszerre nem lehet megmondani és igy én sem beszélhetek ugyanazon pillanatban egyszerre a földművelésnek és az ipar­nak és az ügyvédi karnak érdekeiről, hanem csak 49*

Next

/
Oldalképek
Tartalom