Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.
Ülésnapok - 1884-46
46. országos ülés jannAr 13. 1885. 869 eloszlathatta mindenkinek a kételyét, ha ngyan lehetett valakinek e fölött kételye, hogy e rendszernek mintegy megtestesüléseként ott ül az előadó széken Wahrmann bankárképviselő ur, az uzsora-szabadság bajnoka. (Nagy mozgás és nyugtalanság jobbfelől.) Távol legyen tőlem az idealismust ki gúnyolni és a eynicus realismusthelyébe helyezni, de ha eszményképeket alkotunk magunknak, legyen az lelkesedésre érdemes s ne tegyünk ugy, mint önök, kik itt a szabadkereskedés eszméjét hangoztatják, lelkesedni látszanak érette és erre az eszme valósításaként — mellőzve a pártjukon ülő képzett gazdákat — odaültetik Wahrmann Mórt az előadói székre. [Igaz! Igás! a bal- és a szélsőbal különböző' padjain.) Simonyi Iván: Jellemző, felér egy beszéddel. (Derültség.) Hácz Géza: Sajátságos a földbirtokos osztály ezen tényben rejlő és nyilvánuló lenézése és semmibe vétele Magyarországon e tárczánál, hol a földmívelésre kell, hogy a súly fektettessék, mert ez képezi pénzügyünk és közgazdaságunk alapját s mely, mint említettem, épen az utolsó időben kénytelen létharczot vinni nagy nemzetközi verseny következtében. Ugyanaz a Wahrmann Mór képviselő ur ül ott, ki eléggé merész volt — ha ugyan a Lipótvárosban kell csak bátorság is az ilyenhez — nyíltan kijelenteni, hogy az uzsoratörvényt a közszabadság ellen való merényletnek tekinti és Pauler Tivadart csak azért, mert nem hajtá nyakát zsidó igába, méltatlannak a ministeri állásra; ugyanaz a Wahrmann Mór az, ki a közgazdasági politika egyetlen és mindenki által méltányolt fénypontját, a vasúti politikát helyteleníti, de nincsen szava az ellen, hogy olyan zsidó vállalkozóknak adassanak a középítkezések, kikről maga a minister volt kénytelen kijelenteni, hogy többé velük nem szerződik, bizonyára azért, mert megcsalták és lopták az államot. (Helyeslés balfelöl. Mozgás a jobboldalon) Wahrmann Mór, mint a közgazdasági tárcza előadója, előre is görcsös ragaszkodását jelenti a kormány részéről azon közgazdasági politikának folytatásához, melyet ő a lipótvárosi hires programmbeszédben körvonalozott. Wahrmann Mór az előadói'széken ! Praegnansabb alakban közgazdaságunk jelenlegi állapotát festeni sem lehetne. Szabadság és, egy az uzsora igája alatt nyögő rabszolga-osztály! Lelkesüljön a maró gúny fölött a ki tud, mi keserűséggel fordulunk el tőle és felhívjuk a nemzetet, tekintsen oda és épüljön, hogy gazdasági érdekeinek képviselete mily kezekbe jutott. (Tetszés balfelől.) De nemiselsőizben látjuk az előadói széken, évek óta működik azon a helyen, oly elvek keresztülvitelén, melyeknek dicsőtlen útját általános nyomor, tönkretett, koldusbotra juKÉPVH. NAPLÓ 1884—87. II. KÖTET. tott nép és eladott keresztény birtokok jelzik, amint Batu kán útját égő falvak és városok. Elnök: A t. képviselő urat arra vagyok kénytelen figyelmeztetni, tessék tárgyilagosan szólni, (Helyeslés jőbbfelöl) mert ez e tárczával összefüggésben nincs. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj balfelől.) A személyes támadásoktól méltóztassék tartózkodni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Brácz Géza: Keleti szomszédok szorították ki nemzetünket ősi hazájából nyugatra e második szép hazába, itt egy évezredig pihent vagy győzedelmesen védekezett ellenségei ellen; és most ismét itt kisértenek ijesztő számban keleti visszataszító alakok és szorítják a nemzetet. Simonyi Iván: Kérem ez személyes sértés. Hisz Wahrmann Mór szép ember. (Nagy derültség.) Elnök: Kénytelen vagyok a t. képviselő urnak e kifejezését megrovással illetni. BiáCZ Géza: Szorítják a nemzetet a távol tengerentúli nyugat felé, vagy az itt maradók számára kovácsolják a rabszolgaság lánczszemeit. De mert mi nem akarjuk e második hazát elhagyni, se nem akarjuk, hogy gyermekeink rabszolgák legyenek ugyanazon hazának földjén, melynek őseink szabadurai voltak: tiltakozom e tolakodó szellem ellen és azon költségvetést, melyet e szellem jónak látott ajánlani, sőt ő dictálta, mert a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister ur csak a holt üres formát őrzi, a lélek ott lebeg ; (Nagy derültség. Mozgás jobbfelöl) és miután e lélekkel megbarátkozni nem tudunk, mert azt nemzetünkre öldöklőnek tartjuk és mert nincs erőnk onnan lerántani, hol a solid kereskedőnek vagy okszerű gazdának kellene ülni: a magyar és keresztény nép nevében tiltakozunk a többség ezen nemzetellenes merénylete ellen, a mely csak ugyan elhozza reánk azt időt, ^melytől már Petőfi óvott: „oroszlánokkal vívtunk hajdanában s most — • tessék a többit Petőfiben elolvasni. (Nagy mozgás.) E tárcza költségvetését általánosságban sem. fogadjuk el. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldal némely padjain. Nagy mozgás minden oldalról.) Wahrmann Mór előadó: T. ház! Nem szándékozom előadói minőségemben szólni, hanem személyes kérdésben kérek szót. (Halljuk! Halljuk!) En az utóbbi időben igen ritkán szoktam szót emelni a házban (Felkiáltások balfelöl: Jól teszi!) Igenis, jól és helyesen cselekszem, mert én is abban a nézetben vagyok, a melynek ma gr. Keglevich István képviselő ur adott kifejezést, hogy ily körülmények közt, ha a parlamentben ilyen hang és modor uralkodik, minden előkelőbben gondolkozó egyén tartózkodni fog attól, hogy gyakrabban emeljen szót a házban és csak a legszükségesebb és a legsürgősebb felszólalásokra szorítkozik. (Helyeslés jobbfelöl.) Gr. Keglevich István t. képviselő ur panaszkodott, hogy meg47
