Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.
Ülésnapok - 1884-30
30, orszslgos ülés decEemlser 4. 1884. 27 létezhettek azon értelemben, melyet a 68 iki törvény állapított meg. Igaz t. ház, hogy ma a felekezeti iskolák csak tííretnek és hogy a kormány jelszava csak községi, vagy állami iskolák t tűrni, a melyeket a nép csak magyar iskoláknak tekint, mert nem lát más állami iskolát mint magyart. A községi iskolákban pedig gyötrik a gyermekeket 5— 10 órán át a magyar nyelvvel s mitsem törődnek azzal, hogy azok saját anyanyelvükön olvasni sem tudnak. (Egy hang balfélSl: Nem áll!) Hogy ez áll-e vagy nem, tessék megkérdezni az érdekelteket. És itt önként felmerül a kérdés, mi különbség van a felekezeti és községi iskola közt? Én ezt látom, hogy a kormány e tekintetben oly irányban működik, a melyről magának még nehezen adott számot és hogy a kormány a felekezeti és a községi, illetőleg állami iskolák közti különbséget nem fogta fel. E különbséget t. ház, megmondom én. A felekezeti iskolákban a mióta fennállanak, a gyermek legfiatalabb korától kezdve valamennyi közerényt mindig ugy tanulta, érteni és gyakorolni, hogy a hitre alapítsa. Jó hazafi, hü volt fejedelméliez, erkölcsös volt életében, ezen erényeket mind a hitre alapítva. És mi most a következése annak az állítólag községi, de tulajdonképen a kormánytól függő iskolának ? Az, hogy a hit helyett felvergődött az érdek. Ma már nem a hit vezeti a népet és illetőleg a felső rétegeket, hanem az érdek. És ez az oka a sok rossznak, a sok tévedésnek, a melyet a közéletben mindenfelé tapasztalunk, mert mi nagyon messze vagyunk attól, hogy meg tudjuk különböztetni a valóságos helyes érdeket és a hamis önző érdeket. Ép azért kérem a t. kormányt, ne méltóztassék hadat üzenni a felekezeti iskolának, ne méltóztassék a fősúlyt arra fektetni, hogy állami iskola, illetőleg községi iskola legyen és hogy a nép boldogságát elfeledve, a kifejlődést csak épen a magyar állameszmében keresse. Kifejlődik ez magától, hogy ha megérdemli, hanem mindenekelőtt mutassák meg tényleg, hogy a magyar állameszme képes boldogítani és jólétet hozni a népnek ; mihelyt ezt bebizonyítják, akkor lesz ennek következménye, bő termése. Most azonban méltóztassék tekinteni akár a magyar, akár a román, szerb, tót vagy szász nemzetiségeket, arról semmit sem tudnak; ennek semmiféle jó eredményét nem látják magukra nézve. Addig pedig, mig ez nem lesz, addig lehet mindent tenni, hanem mindezáltal nem fogják megnyerni a népeknek ragaszkodását a kormányhoz, a rendszerhez. És a t. ministereinök ur vigyázzon jól, hogy azon rendszabályokkal, melyeket megkövetel, ne vigye Magyarországot oda, a hova Bachnak hasonló rendeletei és rendszabályai vitték a monarchiát. Azt mondja a ministereinök ur, hogy a nép lehetőleg jó, de az agitátorok felizgatják. Igaz, hanem tudja-e a ministereinök ur, hogy kik azok ;i r : agitátorok? Az adóvégrehajtók és a rossz administratio. Mert kérem, teljhatalma lévén a kormánynak törvény szerint, a törvénytelen agitátorok ellen eljárni, kérdem, hány agitátort fogott el és ítéltetett el bíróság által. Hiszen, ismétlem, román bíróság nem létezik. Hát hol vannak a magyar bíróság által elitélt agitátorok ? Én azt mondom, igenis vannak, tudnillik azok szükségesek az igen t. kormányelnök urnak politikájára nézve, szükségesek azért, mert ezen ijesztgetéssel rábírja a magyar népet, a magyar köröket, hogy rendkívüli roppant nagy áldozatokat hozzon az államnak, mely állítólag fenyegetve van a nemzetiségek által, holott oly fenyegetés nincs, akárhol keresi azt az országban T. ministereinök ur, ismétlem, disponál mindenféle eszközökkel. Mit derített fel eddig a ministereinök ur? Én a mint tudom, csak egy dolgot, azt, hogy külföldön, nevezetesen Romániában van egynehány rajongó, mondjuk ki, dákoromán, a mint a t. ministereinök ur szereti nevezni, 3 — 4 ezer intelligens román, a kik itt elhelyezést nyerni nem birván, kivándorlóit. Mi következik ebből ? Következik az, hogy alkalmazza őket itt a hazában (Nevetés jobbfeUT) s akkor bizonyosra veheti, hogy nem lesznek agitátorok. (Egy hang jobbfelöl: Nem hiszsmk el!) És én azt állítom t. ház, hogy ezen téves politikának csak akkor lehet véget vetni, ha egyszer meggyőződünk arról, hogy itt az országban, e hazának és a magyar nemzetnek ellenségei nincsenek és hogy valamint a terhet egyformán viseljük, ugy részesítsük egyforma eíőnyhen a haza minden fiát. Azt mondja a t. kormány, hogy nincs megfelelő képesség e téren; legalább azt látszik mutatni azon körülmény, hogy nem alkalmazza a románokat. Bach is minduntalan azt mondotta, hogy nincs képesített magyar és alig bukott meg, egyszerre annyi képesített magyar volt, hogy ma 50 ezerén felül vannak alkalmazva. Mindig van képesített egyén és ha nem volna, az államnak volna kötelessége ilyeneket teremteni. Az igen tisztelt cultusminister ur tudna erről nótát mondani. Akár hol, akár milyen téren keresett, mindenütt talált és tudott képesített egyéneket előteremteni. Csak tegyük meg a lehetőf, elejtvén azon hamis eszmét, hogy ebből a polyglott országból egyszerre egységes Magyarországot lehet teremteni s magunkévá tevén azon meggyőződést, hogy ezen haza boldogságát csak népeinek boldogításával lehet elérni. Az előadottak alapján, én természetesen nem lehetek megelégedve a t. kormány politikájával s épan ezért, ha arról volna szó, hogy neki szavazzam meg a bizalmat, megtagadnám tőle; de nem erről lévén szó s én a parlamentaris szabályokhoz alkalmazkodva, nem akarván azt, hogy az ország4*
