Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-44

316 ii. orfiSágos ttlés januftr 10 188R. a fővárosi Rudas-fürdő előtti rakpartnak kiépítése tárgyában a ministerelnök ur, mint belügyministerhez, 1. Az 1870 :X. t.-cz. 3. §-ának c) pontja rendeli, hogy ezen törvényben megszavazott 24 milliós kölcsönből mindenekelőtt Budapest főváros területén belől a dunai rakpart szabályozandó és kiépítendő, továbbá van-e a ministerelnök urnak tudomása azon ministertanácsi határozatról, hogy az elkészített tervek és költségvetés alapján a budai rakpartok a Margit-hidtól a Sáros-fürdőig kiépítendők s ha van tudomása mindezekről, mondja meg, hogy ezen rakpart mai napig miért nem lett kiépítve. 2. Tudja-e a minister ur, hogy jelenben a Budas-fürdő előtt valóságos szemétdomb létezik, mely járvány esetében a veszedelem terjedését fokozza, de másrészt a jövő évi országos kiállítás alkalmával ezen beteges állapotok a főváros kellő közepén azért sem tűrhetők meg, mert az a fővárosban megjelenő idegenek előtt rossz vért szülne, szépészeti szempontból pedig a főváros és országunk becsületére épen nem válnak. 3. Végre kérdem a minister úrtól, hajlandó-e ezen rakpart kiépítését még a jövő országos kiállítás előtt megkezdetni, avagy sem ? Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a ministerelnök úrral. Komlóssy Ferencz; T. ház! Bocsánatot kérek, hogy nem várva be fa t. cultusminister ur költségvetésének tárgyalását kénytelennek érzem magam egy interpellatiót intézni a t. minister úrhoz, a ki sürgősen intézte el a nagytapolesányi kath. felekezeti iskolának államosítását. Az 1868. törvény intézkedik arról, mikor van joga a minister urnak hozzányúlni valamely felekezeti intézethez. Jelesen a 30-ik törvényczikk 15., 22. és 44. §-ai azok, melyek a kivételeket szabják meg, a melyek alapján valamely iskolát elközösiteni lehessen. Ezen nagytapolesányi iskolának ügyét én tanulmányoztam, személyesen felmentem, megkérdeztem, vájjon kérelmezte-e valaki ezen iskolának elközösítését vagy sem. Az iskolaszék meg volt döbbenve, mikor a minister urnak a végrehajtást sürgető ukázzát megkapta a nélkül, hogy a dolog előre megbeszéltetett volna. És különösen azért szólalok fel ez alkalommal, mert Nyitramegye buzgó tanfelügyelője valóságos sportot, hajszát üz a kath. iskolák elközösíté»e tekintetében, kérdem tehát a t. minister urat, micsoda alapon, kinek az initiativája folytán nyúl a nagytapolesányi kath. iskolához, miután az iskolaszék ez ügyben a kormánynyal, de még a tanfelügy előséggel sem értekezett, miután ez iskola tökéletesen megfelel a törvény intentiójának, rendelkezésének, ezt maga a tanfelügyelő ur is akárhányszor elismerte, miután évenkint jutalmazza a tauítókat, kérdem, a törvény melyik szakasza alá esik a t. minister urnak ezen intézkedése. Jóravaló ember nem kéri az iskolának elközösítését, ha valaki ezt kérte, igy csak a zsidóság tehette azt. Megmondom miért. Nagy-Tapolesán, Nyitramegyének egyik mezővárosa, Magyarország Kánaánja, de nem általánosságban, hanem csak az emancipált polgártársak Kánaánja. Ezen város, mely ipar,- műveltség és jólét tekintetében talán első helyet foglalt el Nyitramegyében, most rohamosan tönkre megy, még pedig azóta, a mióta a lakosság ott szerepet cserélt. T. i. a jövevény ott hagyta a batyut, beült a volt földbirtokos birtokába; a volt földbirtokos pedig felvéve a batyut, kénytelen volt talán hazát is cserélve, máshová letelepedni. Miután igy a viszonyok változtával a zsidóság elfoglalta a várost, a melynek lakosságát felerészben a zsidóság teszi, miután a zsidóság mindenből kifosztotta a népet, most vallásos érzületétől is meg akarja fosztani azt. És igen jó helyen tapogat, mert az iskola van hivatva arra, hogy a népet felfegyverezze a zsidóság ellen. Most a zsidóság ez iskolát, a melyhez egy téglával sem járult, a melyet katholikusok alapítottak, katholikus jellegétől is meg akarja fosztani, abba is be akar ülni. Azért is felhívom a t. minister ur figyelmét, legyen szives válaszolni, kinek az initiativájára, történt ezen iskolának elközösítése. Azon kívül arra kérem, hogy Nyitramegye tanfelügyelője, a ki — mint mondám — ezen iskola elközösítésénél rendkívüli buzgóságot fejt ki— majd a minister ur költségvetésének tárgyalása alkalmával el fogom mondani miért ? A ministerelnök ur sápadozik az antisemitismus hallatára, Trefort minister ur nincs megelégedve az alsó papsággal, mert ellenzéki álláspontot foglal el és kérdem, ugyan hogy ne lenne ellenzéki, midőn folytonosan izgatja maga és a kormány ellen a minister ur, midőn a felekezeti iskolákat egymás után elközösíti, példa rá a cerovai, a szakolczai, nagytapolesányi, zsámbokréti felekezeti iskolák. Azért ezek alapján a következő interpellatiót intézem a t. minister' úrhoz. (Olvassa). Interpellatio: A vallás és közokt. m. kir. minister úrhoz! 1. Mi indította a t. minister urat arra, hogy Nagy-Tapolcsányban állami elemi népiskola felállítását elhatározta ? 2. Kik kérték az állami iskola felállítását? 3. Mily alapon rendelte el a t. miuister ur oly sürgetőleg a munkálatok foganatosítását a nélkül, hogy a kath. egyházközséggel ez ügyet előlegesen tárgyalta vagy tőle csak felvilágosítást is kért volna ? 4. Hajlandó-e a t. minister ur a kath. iskolaszék véleményének meghallgatásával ez ügyben vizsgálatot elrendelni s Nyitramegye tanfelügyelőjét, a ki utóbbi időben oly feltűnően közösíti el a