Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-43

43. oruágos tlés de«sembir W. 1884. 295 kötelességeiket gyakorolni szokták. De méltóztassék a t. ház határozni. Madarász József: T. ház! Én igen jól tudom, hogy a t. ház gyakorlatba vette, hogy képviselőket küldjön ki kormánybiztosokul. Azt is igen jól tudom, hogy a kiküldöttek igen erélyes egyének és teljesítik kormánybiztosi kötelességeiket, hanem e mellett tudom azt is, hogy a ki kormánybiztosi kötelességét híven óhajtja teljesíteni, képviselői kötelességének nem felelhet meg ugy, mint e nélkül megfelelne. Én tehát mindig ellenzem a kormánybiztosi kiküldetést a képviselőre nézve, hanem természetes, arról nem tehetek, ha a t. kormány ugy cselekedik, hogy ezen kiküldetésre nézve más alkalmasabb egyén az egész országban nem létezik, mint azon képviselő és azt oda küldi. Én tehát csak azért szólaltam fel, hogy kérjem a t. kormányt, hogy azon esetben, midőn más alkalmas egyént találhat az országban, ezentulra legalább — nem kérem a mostani esetben — legyen szives figyelembe venni egyúttal, hogy az összeférhetlenségi törvény a mely meghozatott, a mennyire lehet, tartassék meg. Jól tudom — nem akartam előhozni, de megmondom őszintén, mert legjobb az őszinteség — mikor az összeférhetlenségi törvény meghozatott, utána nemsokára következett az elveknek szegre akasztása és a nagy barátságos kézfogás a két nagy párt között és akkor én ugy hallottam, hogy a volt balközépi egyének közül néhányan azt mondták a kormánypárti testvérekké vált barátjaiknak: most már csak az összeférhetlenségi törvény ne volna! Hát én kérem a t. kormányt és a t. házat, hogy az összeférhetlenségi törvényt, melyre nézve Deák Ferencz maga azt mondta, hogy egy jobb, egy józanabb, egy igazságosabb politikát kezdhetünk az összeférhetlenségi törvény alapján, a menynyire lehet, a t. kormány és a t. ház méltóztassék tiszteletben tartani és máskor, a mennyire lehet, képviselőket ne nézni ki ilyen magasztos megbízás teljesítésére. Most azonban, mert már felszólaltam, miután tudom, hogy ezen képviselőre nézve a t. ház többsége a távozási engedélyt meg fogja adni, engedje meg itt szivére kötnöm a betelepített magyarok sorsát. Adja isten, hogy ezen megadandó egy év alatt mindnyájan meg legyünk elégedve működésével. (Általános helyeslés.) Hogy azon betelepített magyarok ne bánják meg azt, hogy ide testvéreik közé századok óta vágyakozva, itt csak nyomorúságot, csak betegséget, csak veszedelmet találtak, hanem mondhassák azt, hogy most már elértünk az igéret földére s azután e kormány, (Halljuk!) ha ezt a nemzedéket nem képes is a függetlenség rég óhajtott földjére bevezetni, legalább azokat a szegény betelepített magyarokat vezesse oda. Ezt ajánlom a t. ^kormánynak figyelmébe. (Általános helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a távozási engedély megadatik s erre nézve egyéb határozat szüksége most fenn nem forog. Pauler Tivadar igazságügyminister: T. képviselőház! A tengerentúli cabelek védelmére kötött nemzetközi egyezményt tárgyazó törvényjavaslatot azon kéréssel mutatom be, méltóztassék annak kinyomatását, szétosztását elrendelni és azt előzetes tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: A tengerentúli cabelek védelmére kötött nemzetközi egyezményt tárgyazó törvényjavaslat a hozzá csatolt indokolással együtt ki fog nyomatni és a ház tagjai között szét fog osztatni. Előzetes tárgyalás végett pedig az igazságügyi bizottsághoz utasittatik. Következik az indítvány- és interpellatiós könyv felolvasása. Szathmáry György jegyző: Van szerencsém a t. háznak jelenteni, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs; az interpellatiós könyvben azonban két újabb interpellatio foglaltatik ; és pedig deczember 20-ról keltezve Szederkényi Nándor interpellatiój a,az igazságügyministerhez, az egri törvényszéki börtön helyiségeiben gyakorolt fegyház-ipar tárgyában, a másik ugyancsak mai kelettel Olay Szilárd interpellatiój a, a ministerelnök, mint belügyministerhez, a fővárosi Rudasfürdő előtti rakpartnak kiépítése tárgyában. Elnök: A képviselő urak az Ülés végén meg fogják tenni interpellatiójukat. Következik a mentelmi bizottságnak 25. számú jelentése Simonyi Iván képviselő mentelmi ügyében. Szathmáry György jegyző {olvassa a mentelmi bizottság jelentéséi Simonyi Iván mentelmi ügyében). Elnök: Kiván-e valaki hozzászólni? Porubszky Jenő, a mentelmi bizottság előadója: T. képviselőház! A Simonyi Iván képviselő ur mentelmi ügyében most felolvasott jelentésben a tényállás kimerítően előadva levén, e helyről nem bocsátkozom ennek ismétlésébe. Legyen szabad azonban annyit megjegyeznem, hogy a bizottság véleménye a sajtótörvény 13. §-ára van alapítva. E szakasz szerint ugyanis a sajtóvétségért első sorban a szerző tartozik felelősséggel és csak azon esetben, ha a szerző nem tudatnék, illetőleg fel nem fedeztethetnék, éri a felelősség a kiadót. A jelen esetben Simonyi Iván képviselő, mint kiadó vonatik felelősségre, a nélkül, hogy a szerző kiléte kiderittetett volna. Minthogy pedig az igazságügyministernek 1867. évi szept. 18-án kelt rendelete értelmében, ezen esetben Simonyi Iván képviselő, mint a „Westungarischer Grenzbote" czimtí hírlapnak kiadója a képviselői mentelmi jog megsértése nélkül kihallgatható nem volna, a mentelmi bizottság nem volt azon helyzetben, hogy Simonyi Iván aaen-