Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.
Ülésnapok - 1884-41
2gg 41. országos fiién deczember 18 1884. mint azt némely képviselő urfelhozta, amennyiben részükre biztosítva van a harmadéves előléptetés, a melyet más állí;mhivatalnokoknem élveznek. Ez pedig jelentékeny biztosíték. {Igaz! TJgyvan! jobbés balfélSl.) Igí»z, maga az összeg, melyet kapnak, nem nagy, de melyik hivatalnok az, a ki nálunk nagy fizetést élvez?Bizonyos arányt kell szemmel tartanunk. Természetesen ügyelni kell arra, hogy mindenki állásának és szolgálatának megfelelő fizetésben részesittessék s e tekintetben igyekszem a helyes középutat eltalálni. (Helyeslés.) Felhozatott az is, hogy a postahivatalnokok mostohább helyzetben vannak a törvénynyel szemben, mint más hivatalnokok. Ez t. ház tévedés, mert a postahivatalnokok helyzete, a kik állami tisztviselők, mindazon előnyök és hátrányokkal van összekötve, a melyek a többi állami hivatalnokok helyzetével járnnk. A postamestereket t. ház, meg kell különböztetni a többi postahivatalnokoktól, mert a postamesterek nem állami hivatalnokok, megengedem, hogy sok oly postamesteri állomás van, a melynek helyzetén méltányos a javítás. E tekintetben a mit lehet-' séges, meg is teszek, akár az által, hogy az illetők segélyegyletének állami segélyt nyújtok, akár pedig az által, hogy némelyek fizetését emelem. He figyelembe kell venni t. ház, hogy ezek száma nagy és hogy ha ezek fizetése kis mértékben is emeltetnék, ez nagy összeget tenne ki. A postamesterek javadalmazását tulaj donképen nem a fizetés, hanem a régibb megállapodás szerint meghatározott szállítási díj képezi, a mi egy-két száz forint fizetés mellett 2,000 irtot is tesz, (Ugy van!) a melyet pedig nem kell egészen a szolgálat teljesítésére felhasználni. Néha a szolgálatra elég 1000, sőt már 800 frt is. így tehát a pótlék nagyobb, mint maga a törzsfizetés. Mindezeket tekintetbe kell venni t. ház, ha a postaviszonyokról helyes áttekintést akarunk szerezni. (Helyeslés.) Felhozatott, hogy ne siessünk a postamesteri és a postahivatali állomások létesítésével. Én azonban t. ház, ki a postát a civilisalt államok egyik caracteristicumának tekintem, a melynek közgazdasági, culturális, társadalmi, ipar és kereskedelmi szempontból igen fontos feladata van, igyekszem lehetőleg általánosítani. (Általános helyeslés.) És én nagyon örülnék annak, ha nagy kiadások nélkül keresztülvihetném azt, hogy a posta széles ez országban mindenkinek házához vihetne a küldeményt. (Élénk helyeslés.) De ez irányban is óvatosaknak kell lennünk. Némely képviselő ur a postaintézményt összeköttetésbe hozta a vasúttal. Azért szaporodik t. ház, oly mértékben a postahivatalok száma, mert a vasúti hálózat nagy mértékben terjeszkedik és mert minden vasúti állomás oly pont, a hol a nagy közönség könnyen hozzáfér a küldeményekhez s a mely körül a postahivatalok csoportosíttatnak. (Helyeslés.) E tekintetben értem az intézet fontosj ságát, tudom, hogy a közlekedésnek könnyű, olcsó és pontos eszközlése nem jövedelmi forrás, de végtére ezt sem dobhatjuk el, mert nem vagyunk oly gazdagok. Szívesen teszek meg mindent, a mi lehető a postahivatalnokok és a postamesterek érdekében, így a mondottak kapcsán megemlítem, hogy a már benyújtott törvényjavaslat szerint ezek, a nyugdíjat tekintve, a többi állami hivatalnokokkal egyenlő előnyben részesülnek és igy azt gondolom, helyes utón vagyok, ha azt az irányt, melyet eddig követtünk, tovább fejleszteni igyekszem (Élénk helyeslés) és ezek után kérem a t. házat, hogy a tárgyalás alatt levő tételt megszavazni méltóztassék. (Általános helyeslés.) Lukács Béla előadó: Az előirányzott tételek nem kifogásoltattak ugyan, mindazonáltal a tárgyalás folyamán felhozott némely eszmére nézve jeleznem kell a pénzügyi bizottság álláspontját és még azok után is, miket a t. minister ur mondott, pár szóval reflectálnom kell. Nevezetesen Komlóssy képviselő ur utalt különösen a szegényebb postahivatalnokok állására és hivatkozott arra, hogy ezek legfeljebb 5—600 forintnyi fizetéssel vannak ellátva. E tekintetben bátor vagyok a költségvetésre utalni, amely azt bizonyítja, hogy 5 —6 száz írttal a postán csak a legalsóbb fokú, a legalsóbb rangú postasegéd-tisztek díjaztatnak. A postahivatali főnökök — ha jól értettem ezekre czélzott — 12—15 száz frtig terjedő fizetésben részesülnek. A postamesterek fizetése is kiíogásoltatott. Én legkevésbé sem akarom állítani, hogy ezen fizetések tán minden tekintetben megfelelnek a méltányosság követelményeinek; de kötelességem ki emelni azt, hogy fokozatos javítás ezen a téren is történik és nevezetesen épen az 1885-iki költségvetésben a postamesterek fizetése czímén 15 ezer frttal több irányoztatik elő, mint a mennyi a 1884-iki költségvetésben megszavaztatott. Fokozatos javítás tehát ezen a téren is van. A mi illeti t. ház, több szónok által hangi súlyozott azon eszmét, hogy jobban láttassanak -e ezen állások és általában a fizetések emeltessenek, e tekintetben bátor vagyok egyszerűen csak arra hivatkozni, hogy nézetem szerint minden, a mi a szükséglet által indokolva van, az a posta terén évenként fokozatosan meg is történik. De talán nem lenne helyes itt rohamosan előhaladni, mert tekintetbe kell venni a kormányzatnak egyéb ágait is és ugy a háznak, mint a pénzügyi bizottságnak igen gyakran volt alkalma tapasztalni, hogy az egyik kormányzati vagy üzleti ágnál eszközölt fizetésemelés és javítás azután százezrekre menő kiadást vont maga után, a mennyiben ugyanazon alapon hasonló igényeket más kormányzati én üzleti ágnál sem lehetett megtagadni. Én magam is t. ház, teljesen azon állásponton állok a postajövedékre, illetőleg annak tovább fejlesztésére vonatkozólag, melyet a t. minister ur