Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-40

242 40 országos BÍés deczember 17. Í8&4. graphiai központi intézetnék Minthogy Hermán Ottó képviselő ur utalt az Olt viszonyaira és hogy az eröőletarolások következtében ott az árvizek a csapadékok következtében gyakoriak és minthogy Ugron Gábor képviselőtársam tegnap szintén az Oltról beszélt, felemlítvén a vöröstoronyi passns nál fenforgó viszonyokat: kérdem a t. minister urat, hogy a folyammérnökség utján miként kap e folyamról adatokat? A létező 14 folyammérnökségből egy sincs az Olt környékén. Á Marosnál van egy Aradon s nem tudom, hogy az erdélyi rayonra kiterjed-e ezen hivatal hatásköre. Erdély ugylátszik kivttl esik a folyammérnökségi hivatalok körén s nem tudom, hogy történnek-e szakszerű felvételek ott, mint a komáromi mérnöki hivatal által a felső Dunán. Igen örvendenék annak, ha a minister ur e tekintetben megnyugtatna. Kíváncsi vagyok arra is, hogy a folyammérnöki hivatalok felosztása következtében az árviztényezők a mellékfolyóknál, nevezetesen a hegyi folyóknál pl. az Oltnál, Marosnál, Bodrognál tanulmányoztatnak-e kellőleg a mérnöki hivatalok által, a mint tanulmányozná azt egy műszaki hydrographiai tanács a többi vizekkel egyetemben. Noha öt évet a Pató Pál-féle politika követ keztében e tekintetben elvesztettünk is, mégis azt mondom: jobb később, mint soha. En sem nyújtok be t ház, határozati javaslatot, hanem újra kérve figyelmeztetem a minister urat, hogy ne méltóztassék oly könnyedén elvetni a hydrographiai általános intézet felállításának eszméjét Mi a külföldet t. ház, nagyon szeretjük utánozni, sőt a minister nr szomszédja, az igazságügyniinister ur, e te kintetben annyira megy, hogy a törvénykezésünk nagy kárára szóról szóra lefordít viszonyainkig nem illő törvényeket. Ott azonban, a hol egy hydrographiai intézet felállítása tekin. etében Olasz-, Francziaország és Svájcznak példáját szükséges volna utánozni, ezt nemteszszük. Helye sen utalt t. barátom arra, hogy ha volna Európa ban folyamrendszer, a mely szeszélyesebb volna, mint hazánké, akkor ezen még szeszélyesebb fo lyamrendszernél volna helyén előbb az intézkedés. Minthogy azonban a miénk a legszeszélyesebb folyamrendszer, a mi kötelességünk ez inté zet felállítása. Tudjuk, hogy még az oly jámbor vizek is, mint a Fertő, egyszerre elöntenek egész vidékeket, másszor tökéletesen kiszáradnak. 1723-ban tudjuk, kocsin jártak át a Fertőn, a mi korunkban pedig helységet építettek a közepén, Mexikónak nevezték s utóbb a Fertő visszafoglalta területét. A Balaton is egyszer ijedtünkre kiszáradt, vagy legalább keskenyebb lett, utóbb ismét elfoglalta medrét — a nélkül, hogy ezen tünetek valódi okát sejtenők és csakis a tudomány rendszeres kutatása — nem a localis észleletek, hanem mélyebbre ható, altalános elvekre fektetett, műszaki felmérésekből merített tudomány fogja megállapítani, a mely ä stíriai havasok csapadékviszonyait, az északi ugy mint az erdélyi Kárpátok csapadékviszonyait, a folyamok eséseivel, az erdőirtásokkal stb. egybevetve, figyelembe vegye. T. ház! Én a t. minister ur jóakaratában legkevésbé sem kétkedem; azt hiszem, évek óta sokszor adtam annak bizonyságát, hason értelemben nyilatkoztam az ő tárczája szakkörében való felszólalásokalkalmával, de kijelentem, hogy miután jóakaratában nem kételkedem, el is várom azt, hogy csakúgy, bárminemű mélyebb beható megfontolás nélkül azért, mert a t. elődjének nem tetszett ez a hydrographiai intézet, nem fogja ellökni ezen eszmét és talán bizhatunk abban, hogy ismételt felszólalások következtében meg is fog valósulni azon intézet. Ismétlem, jobb későn, mint soha. (Helyeslés bal felöl.) B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Méltóztassék megengedni, hogy pár szóval magam is azon kérdéshez, melyet minden esetre fontosnak és érdekesnek tartok, hozzászólhassak. Mindenek előtt Hermán Ottó t. képviselő ur felszólalására, a ki nem tartotta helyesnek azon eljárást, melyet a tegnapi tárgyalás alkalmával követni bátorkodtam, azt jegyezhetem meg, hogy épen az ő felszólalása igazolja, hogy a követett eljárás által semminek útját nem állottam, hogy a mit nem mondott ő el akkor, azt elmondotta most. En érdekkel meghallgattam őt, kész is vagyok arra röviden válaszolni, T. képviselőtársam rendkívül nagy súlyt fektet a hydrographiai intézet felállítására. En is, tisztán tudományos szempontból. T. képviselőtársam ne gondolja azt, hogy én a tudományok iránt nem érdeklődném, mintha talán én nem foglalkoztam volna és nem foglalkoznám ily kérdésekkel. Saját magának beszédébői kirí az, hogy az eminenter tudományos kérdés; mert maga a képviselő ur saját szavaival ily kérdésnek jellemezte ezt. Hogy áll a dolog? Minekünk máról-holnapra a legkényesebb vízszabályozási kérdéseket kell megoldani. A Tiszára nézve az átmetszések kérdése elméletileg meg van oldva. Az átmetszések tényleg mind eszközöltettek. Nem mondom, hogy mindenik azon helyzetben van, mint óhajtandó volna és hogy egészen ki volna képződve. Kotrások és más segédeszközök vannak imitt amott; de magának a Tiszi;szabályozásnak főbb vonalai meg vannak állapítva s e szerint vitetik keresztül a szabályozás. A Kőrös-, Maros-, Tisza-közre nézve, méltóztassék visszaemlékezni, 7 — 8 évvel ezelőtt, azt mondták, hogy ez egy elpusztult, elveszett része az országnak: egész nagy városok, vidékek, négyszög mértföldnyi területek elpusztulásnak vannak kitéve. Az országgyűlés intézkedései következtében a kormánynak kötelessége volt ott igen jelentékeny munkálatokat részint magának közvetlenül.