Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-39

30. orsstásros iilés tleezember 18. 1X81. 217 köteles Í16 frtot, mint a vizsgálati költségnek felét 15 nap alatt a kérvényezőknek megfizetni. Csanády Sándor: Kérem az ítéletet indokolásával együtt felolvasni. Elnök; A IV. bíráló bizottság jelentésének alapján a csongrádi kerületben megválasztott Csatár Zsigmond képviselő választása megsenimisittetvén, m illető kerület új választás megejtésére az elnökség által fel fog szólittatni. Szathmáry György jegyző (olvassa az ítéletet és az indokolást). Elnök: E szerint a bíráló bizottság ítélete indokaival együtt felolvastatván, miután, mint előbb em'ítettem, az új választás elrendelése iránt az elnökség intézkedni fog, további intézkedés szüksége fenn nem forog. Csanády Sándor: Kérem a t. házat, méltóztassék felolvastatni az első bíráló bizottság határozatára vonatkozó jelentést Elnök : Ezt méltóztatott volna akkor kívánni, mikor a dolog szóban forgott, de most reá visszamenni nem lehet. (Hdyeslés.) Pornbszky Jenő, a mentelmi bizottság előadója:'!", ház! Van szerencsém a mentelmi bizottságnak hat rendbei• jelentésé bemutatni. A jelentések vonatkoznak rendőri kihágással vádol Rohonczy Gedeon, párviadalnál való segédkezés sel vádolt Tisza László és Dessewffy Kálmán, rágalmazássá 1 és hamis vád skozással vádolt Papp Elek, sa 'óvétséggel vádolt Simonyi Iván, csalássá! vádolt Papp Elek és jogtalan elsajátítással vádolt Verhovay Gyula menteimi ügyére. Kérem a t. házat, méltóztatnék e jelentéseket kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzni. Elnök: A mentelmi bizottság jelentései Rohonczy Gedeon. Tisza László és Dessewffy Kálmán, Papp Elek, Simonyi Iván és Verhovay Gyula képviselők mentelmi ügyében ki fog nyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzetni. Több jelentés nem lévén, következik a napirend első tárgya: az 1885. évi január és február havában viselendő közterhekről és állami ki adások fedezéséről szóló törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1885. évi január és február- havában viselendő közterhekről és állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban is elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem.') Kérem azon képviselő urakat, a kik megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörtémik.) A ház íöMnége megszavazta s igy az alkotmányos tárgy alá* és szives hozzá,árulás végett szokott módon a főrendiházzal közöltetni határoztatik. T. ház! Minthogy ma a főrendiház ülést tart, kérem, méltóztassék a jegyzőkönyvnek ezen pontját hitelesíteni, hogy az átküldhető legyen. (Helyeslés.) KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. IÍ. KÖTET. I Tibád Antal jegyző (olvassa; a jegyzőkönyvi | kivonatot). Elnök : Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvnek ezen pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a napirend második tárgya, a közmunka- és közlekedési ministerium kölségvetésének tárgyalása. Gr. Károlyi Sándor: T. ház! A közlekedési ministerium oly kitűnő eredményeket volt képes az utóbbi években felmutatni, hogy valóban csak tartózkodással lehet helebocsátkozni e ministerium ténykedésének kritikájába. Mindamellett méltóztassék megengedni, hogy most, m'dőn ezen ministerium tárczájánakköltségvetése tárgyaltatik, ehhez általánosságban hozzászólhassak. (Halljuk!) A vizszabályozásokra vonaikozólag a múlt évben hoz tíak törvények, melyek következtében a vi.szabályozások, tekintetében legalább a Tisza ment n hosszabb időre nem ugy mint eddig zavarok, hanem valószínűleg nyugalom és békés állapotok fognak előálani. V jövő tiz év feladata lesz azon törvények végrehajtása, melyeket az országgyűlés az utóbbi években megs avazott és melyek a társulatok szervezésére, a társulatok ártérfejlesztésére vonatkoznak és egyáltalában azoknak ugy financiális, mint administrativ szempontból is erősebb testekké tömörítésére. Azt hiazem, hogy ha a ministerium azon irányban fogja folytatni munkásságát, mint azt megkezdte, akkor néhány év alatt kétségtelenül o t baj gyökereden orvosolva lesz. Azonban, midőn ezt kimondanám, egyúttal jeleznem kell azon helyzetet, a mely a t. háznak figyelmét méltán megérdemli, a mennyiben az bizonyos tekintetben az állam pénzügyeire is visszahathat. Ez a Tiszavölgynek financiális kérdése. (Halljuk!) Az országgyűlés több év előtt egy törvényt alkotott, melynek következtében 25 milliónyi kölcsön szereztetett, mey „tisz i sorsolási kölcsön" név alatt ismeretes. Ezen kölcsönnek nagyobb része consummálva van és ma mér a helyzet ugy áll, hogy a még fenmaradt pénzösszegre körülbelül két annyi prenumerans van, mint a mennyi a rendelkezésre álló összeg. Gondoskodnunk kell tehát arról, hogy í zen kölcsön helyébe egy új kölcsön létesülhessen, mely a létező érdekeknek talán jobban fogna megfelelni, mint ez. A múlt évben, akkor t. i., midőn a TiszaMaros-Kőrös társulat számára a közlekedési ministerium közvetítésével egy az előbbihez hasonló 10 milliós sorsolási kölcsön vétetett föl, akkor kellett tapasztalnom az érdekeltek részéről, hogy a legtöbb kifogás azon 10 millió kölcsön ellen, mely ötven évre volt megállapítva, az volt, hogy ezen kölcsön 50 éven át nem mondható fel és 0 éven át, a mi igen nagy idő, fogja terhelni az érdekelteket. Ennek következtében azon általános óhaj nyilvánult, hogy ha jövőben ily kölcsön köttetnék a Tiszavölgy javára, az ne legyen okvetlenül 50 évhez 28