Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-34

.34. országos 0!és járnak a társadalomban szerteszét. Oly rend, mely még ahhoz oly nemességet is osztogat, milyet a magyar közjog nem ismer, a lovagságot. A magyar közjog nem ismer lovagokat, de a magyar társadalom ismer iparlovagokat (ügy van! a szélső baloldalon) s a mint egyszer már más helyen is megmondtam, ismeri a magyar irodalom Katona drámájából a lézengő rittereket. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A magam részéről ismételve kijelentem, hogy kitüntetésre semmit sem adok, sem katonaira, sem másnemüre. A ki kötelességét teljesíti, érje be azon tudattal, hogy kötelességét teljesítette, ez az ő érdemének jutalma, a többi kitüntetés semmi. Rám nézve elég, hogy a kinek mellén rendjelet látok, vagy látogató-jegyén különféle czímeket, hogy arról azt tartom, hogy óvakodjál magyar ember tőle, mert ez nem veled jár, hanem csupán érdekeket szolgál. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a fizetések és lakpénzekre előirányzott 37,718 forintot megszavazni? Igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik az előirányzott összeget elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége az összeget megszavazta. Rakovszky István jegyző (olvassa) .2. rovat. Tiszti, személyi és működési pótlékok 4,135 frt. Ugron Gábor: T. ház! Az ő Felsége személye körüli minister ur az imént egy elméletet hangoztatott, melyet czáfolatlanul hagyni nem akarok és nem szeretném, hogy a házban akként maradjon. Azt mondta ugyanis a minister ur, hogy a nemesség és a rendjelek osztogatása ő Felségének felségjoga lévén, azon rendeletre nézve, a melyben a rendjelek következésé megváltoztatik, semmi befolyást nem gyakorolhatott. Ez a theoria nem áll. Nem áll alkotmányjogi szempontból azért, mertaFelségnek igen sok jogavan Magyar-országon, de minden jogot a ministerek közbenjöttévei és ellenjegyzésével gyakorol, (ügy van! a szélső baloldalon.) A magyar király volt Magyarország első kirója, és mint ilyen bíráskodott, de most a bíráskodási jogot szintén mások közbenjöttével gyakorolja, (Ugy van! a szélső' baloldalon.) A legpraegnansabb felségjog a kegyelmezési jog és ('! Felsége ezt is a minister ellen jegyzésével gyakorolja. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha állna a t. minister ur állítása, hogy a rendjeleket ugyan a minister ellenjegyzésével adja ő Felsége, de a rendjelek következéseinek megváltoztatására vonatkozó rendeletet nem ellenjegyezteti rninisterei által: ez annyi volna, mint külső jelenségeiben valamit a minister ellenjegyzéséhez kötni, kútforrásában és principialis meg- j äeczcinber 10. 1884. JQ7 | határozásában, pedig a minister befolyása alól elvonni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha a hivatalokra való kinevezéseket a ministerek cllenjegyzik, a hivatalok íelállítása vagy megszüntetésére vonatkozó cselekményeket is a ministereknek kell ellenjegyezni. Hasonlókép kell, hogy álljon a dolog a rendjelek következéseire nézve is és határozottan tiltakozom azon felfogás ellen, mintha az uralkodónak bármely felségjoga alkotmányos monarchiában a ministerek ellenjegyzése nélkül gyakorolható volna; mert akkor, ha azon rendeletben téves vagy hibás intézkedés foglaltatnék, melyet megbírálni volna hivatva a nemzeti souverainitás másik része a törvényhozás : akkor azon bírálat ő Felségének személyére vonatkoznék, holott ő Felségének személye alkotmányos theoria szerint szent és sérthetetlen; (Ugy van! a szélső baloldalon) azért kell, hogy helyette a ministerek viseljék a felelősséget. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) így állván a dolog, kijelentem, hogy a minister ur felfogását nem osztom, azt az alkotmány szellemével ellenkezőnek tartom, azt hiszem, hogy csak figyelmét kerülte el és remélem, hogy jövőre gondja lesz rá, hogy a magyar alkotmányosság elvei az uralkodónak ily eselekvényeiben is érvényesüljenek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) B. Orczy Béla, ő Felsége személye köriili minister: Engedje meg a képviselő ur, én csak ismételhetem, a mit mondtam és ahhoz ragaszkodom. A t. képviselő ur maga is azt mondta, hogy a kegyelem fejedelmi tény, de az alkotmányos minister ellenjegyzésével gyakoroltatik. A rendjelek adása felségi jog, annak mikénti alkalmazása, az illető honpolgárokra való kiterjesztése, ez az, a minél többe a ministeri ellenjegyzésnél avatkozni felfogásom szerint nem lehet. Ennél többet nem állítottam és ebhez ragaszkodom és más magyarázatot szavamnak nem adhatok. (Helyeslés jobbfelől.) Vámos Béla: T. ház! Azért veszek magamnak bátorságot a felszólalásra, mert itt közjogi elv fejtegettetik és a t. ellenzék részéről hangsúly oztatott, hogy a közjogi elv a korona részéről nem nyert helyes magyarázatot. Én ugy tudom t. ház, hogy a magyar közjog szellemében különbséget kell tenni a fentartott és fenn nem tartott felségi jogok közt és e különbségnek az 1848. III. t.-cz. azon enuntiátiója feltétlenül nem derogál, hogy t. i. nincs Magyarországon a koronában foglalt felség-jog, mely ministeri ellenjegyzéssel gyakorolható ne volna. Csakhogy a felségjogok szempontjából t. ház, különbséget kell tenni a közt. hogy vájjon a felségjog ugy jön-e tekintetbe, mint a mely érvényesíttetik a koronának az alattvalók iránti viszonyában, vagy pedig a felség-jog a korona részéről egy vagy más irányban kijelentés tárgya. Egy felségjog t. ház, jöhet szóba ugy is, hogy ő Felsége maga-magával szemben, a maga 14*