Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.
Ülésnapok - 1884-33
100 53. orsüágos ülés deczember 9. 1S84. *t vitákban, de a miatt, hogy azt proponálja valaki, hogy egynehány napig, vagy két hétig egy órával többet szenteljünk a törvényhozási teendőknek, sem a magunk jólétét, sem az ország jólétét veszélyeztetve nem látom. Én azt hiszem, más országokban is tudják komolyan venni a képviselők feladatát és nézze meg a képviselő ur, hogy nem tartanak-e ott nem 4 és nem 5 óráig, mint én kivételesen proponáltam, hanem naponként 8 —10 óráig üléseket, pedig komolyan veszik az ország teendőit, csakugy mint akárki más. [Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Megnyugszom a t. ház határozatában, bármit méltóztatik határozni, de hogy ebben valami pressio legyen, hogy a képviselő urak egész életrendének megzavar;; sa, vagy a beható vitának lehetetlenné tétele, azt el nem ismerhetem. Ha és a mennyiben életrend megzavarásáról van szó, épen ugy megzavartatik az enyim is. Ugron Ákos: Hat órakor ebédel! Tisza Kálmán ministerelnök: Ha megengedi Ugron képviselő ur, ezt az egyet mégis jobban tudom, mint ő. (Zajos derültség jobbfelől.) Én mindjárt az ülés után szoktam ebédelni; pedig azért nekem az itteni teendőkön kívül még némely más dolgaim is vannak, melyekre ekként hasonlag kevesebb jut egy órával; de azért még sem tartom ezt a meghosszabbítást helytelennek és nem tartom azt, hogy a szellemi erőt ugy kimerítené az az egy órai meghosszabbítás, hogy azután többé semmire se legyek képes. Ha valaki folytonos figyelemmel kiséri a vita folyamát, én is azok közé számítom magamat, miután inkább, mint a napirenden lévő tárgy, az én személyem van tárgyalás alatt. (Hosszas derültség.) Mocsáry Lajos: T. ház! Igen röviden csak egy körülményt vagyok bátor a t. ház figyelmébe ajánlani és ez az, hogy igen gyakran megtörtént, hogy az általános tárgyalásnál a tanácskozási idő meghosszabbíttatott; — többnyire beleegyeztünk mi is. Bátor vagyok erre, mint tényre hivatkozni, de én nem tudok rá esetet, legalább nem emlékszem rá, hogy már a költségvetés részletes tárgyalása alkalmával ez proponáltatott és elfogadtatott volna. A két dolog közt igen nagy a különbség, a melyet magyarázgatni nem szükséges, mert a költségvetés részieres tárgyalását csak azok kívánják siettetni, a kik feleslegesnek tartják a ház vitáit, meri úgyis el vannak határozva, hogy mindent elfogadnak, a mit a kormány előterjeszt, de a kik nem igy gond; Ikoznak, lehetetlen, hogy az indítványt elfogadják. (Helyeslés széhő balfelöl.) Ivánka Imre: Csak egy kérdést kívánok tenni. Kérdem ugyanis Mocsáry képviselő úrtól, hogy ő és pártja nincsenek-e elhatározva minden jó propositióját a kormánynak negálni? (Tetszés a jobboldalon.) Hermán Ottó: T. ház! Én nagyon sajnálom, hogy a t. ministerelnök ur, mikor felállott és indítványát megtette, határozott, jelét adta megint, hogy ő felboszankodott, midőn Orbán t képviselőtársam egy oly kérést tett, a melyet ezen házban igen sok esetben intéztek a házhoz, sőt melyre nézve a házszabályok határozottan rendelkeznek, hogy */ 4-en túl joga van a képviselőnek a házhoz azon kérést intézni, engedtessék meg neki, hogy beszédét másnap tarthassa meg. Abban tökéletesen igazsága van Mocsáry t. képviselőtársamnak, hogy nagy különbség van egy általános vita és egy részletes tárgyalás közt. Az általános vita kiterjedhet oly szélesre, oly tágra, hogy mindenki azt mondhatja, hogy az eszmék ki vannak merítve és akkor indokolt kimondani, hogy nem akarunk senkit szólási jogától megfosztani, de a parlamenti functio tekintetéből meghosszabbítsuk az ülések idejét. De akkor, midőn a képviselőház kötelessége az, hogy a költségvetést tételről tételre ellenőrizze, hogy akkor minket ezen nehéz miunkában arra akarnak kényszeríteni, a kik a vitát viszszük, mert nem tagadhatja senki, hogy a függetlenségi párt viszi tulaj donképen a vitát, hogy életrendünket megváltoztassuk, hogy kimerülten teljesítsük kötelességünket, ezt nem tartom méltányosnak. Igenis, még érteném akkor, ha ez a részletes tárgyalás végén volna, a hol egy-két tárcza van hátra, de a költségvetés részletes tárgyalásának elején én ezt helyesnek nem tartom. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Mindenekelőtt meg kívánom jegyezni azt, hogy én semmi jelét nem adtam annak, hogy Orbán képviselő ur kívánsága miatt felháborodtam volna; mert részemről még^azt mondtam, hogy nem kívánom azt ellenezni. Óhajtottam és óhajtom, hogy a költségvetés tárgyalása kellő alapossággal, ^de mégis ugy bevégződjék, hogy utoljára a törvényhozásnak másra is maradjon ideje, ha már nem az ünnepek előtt, legalább az ünnepek után. De ha a képviselő urak megállják, a mit most hallottam, hogy ha igazán nagyon hosszúra nyúlik a vita, akkor a vége felé rá fognak állni a 3 óráig tartó ülésekre: ezen feltétel mellett hajlandó vagyok indítványomtól elállani. (Általános helyeslés.) Elnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A ministerelnök ur indítványt tett az ülések meghosszabbítása iránt. Ezen kérdésre nézve 20 tag névszerinti szavazást kíván; (Élénk felkiáltások: Elállt az indítványozó!) de miután a ministerelnök ur elállott, névszerinti szavazás nem lesz. A holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére a ma félbeszakított részletes tárgyalásnak folytatása tűzetik ki. A mai ülést bezárom. (Az ülés végződik 2 óra 5 perczkor.)
