Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.
Ülésnapok - 1884-11
78 ií országos illés október 17. 1884. baloldalon.) Nekünk, mint a nemzet képviselőinek nem csupán az a kötelességünk, hogy sorrendben igenlőleg és bókot hajtva, a trónbeszédre válaszoljunk, hanem igenis hazafiúi kötelességünk az, hogy elmondjuk azon kívánalmakat és jogszerű követeléseket, melyeket a nép milliói óhajtanak és melyeket jogszerűen követelhetnek is. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én kijelentem, hogy igenis a magyar népnek milliói a mostani közösügyi állapotokkal egyáltalában megelégedve nincsenek, (Helyeslés a szélső baloldalon) kijelentem továbbá azt is, hogy igenis a nép kívánja, hogy az 1867: XII. t. ez. hatályon kívül helyeztessék, eltörültessék (Ugyvan! a szélső baloldalon) és az 1848-iki törvények in integrum restituáltassanak. Igenis követeli a nép, hogy Magyarország államisága, önállósága, függetlensége, szabadsága visszaállíttassák; kívánja, hogy önálló hadsereggel rendelkezhessék, hogy külügye, pénz ügye felől szabadon, korlátlanul rendelkezhessék : kívánja, hogy önálló vámterülettel és önálló magyarjegybankkal rendelkezzék, mert ezen kellékek nélkül egyáltalában nem tekintheti magát olyannak, mint a minőnek egy önálló nemzetnek lennie kell. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Es ezt elmondani annál is inkább kötelességemnek tartottam, mert ezen követelése a népnek nem az 1848-iki törvényeken alapul egyedül, hanem alapul azon pragmatica sanctióban, melyre oly nagyon szerettek hivatkozni a íulsó oldalon, mikor az 18C7: XII. t. czikket megalkották. Foglaltatik a pragmatica sanctióban, mely nem egyéb,mintáz 1723-iki törvények és az 1790-iki törvények, az, hogy Magyarox*szág nem tartozik osztrák törvények alá, hanem önálló, független, semmi más országnüc alárendelve nincs, hanem saját törvényei szerint önállóan és függetlenül kormányoztatik. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Éo tehát, midőn ezen jogokat hangsúlyozom, nem egyedül az 1848 iki törvényekre, hanem ősi törvényeire hivatkozom ez országnak, itt van lerakva Magyarország önállósága és függetlensége és az 1848-iki törvényekben csak új alakot öltöttek magukra. Ezen törvényekre kívánok én egyedül hivatkozni és kívánom megjegyezni, hogy igenis a nép milliói mindezen kívánságokhoz szorosan ragaszkodnak és ezeknek in integrum restituálását a legszigorúbban követelik. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Most átmegyek a t. ház kegyes engedelmével a válaszfelirati javaslatra, mely az országgyűlési bizottság által lett a ház asztalára letéve. Az országgyűlési bizottság felirati javaslata azt mondja, hogy Magyarország ipara kezdetleges állapotban van és kereskedelmi és mezőgazdasági viszonyai egyáltalában nem állhatják ki a versenyt a többi államokéival. De kijelentem határozottan, hogy midőn az országgyűlési bizottság javaslata azt mondja, hogy Magyarország ipara fejletlen állapotban van, azon consequentiát kellett kivonnia, hogy tehát miután iparunk fejletlen, kereskedelmünk nincs és a mezőgazdaság amerikai termények behozatalával van megtámadva: az lett volna logicai consequentiája, hogy az osztrák ipar és kereskedelem túlhaladván a magyar ipart és kereskedelmet, ierenis fel kell állítani az önálló vámterületet (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) és az önálló magyar jegybankot és gondoskodni fogunk azon termények biztos piaczárói, melyet most Magyarország elveszít. Azt mondja továbbá a bizottság javaslata, hogy teljes készséggel járul ahhoz, hogy a Dunának szabályozása, valamint a Vaskapunak minden nehézségtől való megóvása végre-valahára itt megoldást nyerjen. Én részemről szintén örömmel üdvözlöm e kérdést, de kénytelen vagyok hozzá tenni azt, hojry csakis akkor fogom a nép milliói anyagi jólétének teljes biztosításátlátni, ha nemcsak maga a Vaskapu kérdése, nemcsak a Dunának, hanem az összes folyamoknak szabályozása végre-valahára elintéztetni fog és megleszünk kiméivé azon katastropháktól, melyeket, ugy látszik, évenként tapasztalni kénytelenek vagyunk. Azt is mondja a bizottság javaslata, hogy a három éves országgyűlési tartamot öt évre átváltoztatni hajlandó, még pedig azért, mert Magyarországnak népei folytonos izgalomnak vannak kitéve és azt majdnem minden rétegében már annyira megingatták, hogy veszélyes következtetésektől lehetne tartani. Én részemről, t. ház, azon véleményben vagyok, hogy az izgalmakat és rázkódtatásokat egy ily törvényjavaslat meghozatalával egyáltalában nem fogjak elháríthatni, hanem inkább fokozzuk az izgalmakat; mert a választó-közönség látni fogja azt, hogy még azon kevés joga is, a mely még megmarad, folytonosan nyirbáltatik és utoljára oda jutunk, hogy semmiféle joggal nem rendelkezik. Mi áll annak útjában, hogy a most öt éves cyclus megállapítása nem fog tiz évesre átváltoztatni? Lassanként oda jutunk, hogy Magyarorszá; gon nem lesz szükség országgyűlésre. Én azért ily javaslatot nem fogadhatnék el még azért sem, i mert erre semmi indok nincs. Hisz a jelenlegi állapot ellen sem egyesek, sem törvényhatóságok, sem választókerületek semmi kifogást nem tettek, tehát nincs indok, hogy az eltöröltessék. De vannak t. ház, ennél még égetőbb kérdések. Hogy többet nem említsek, itt van az 1879: L. t. -ez., a mely az állampolgárság elnyeréséről és elvesztéséről szól. Miért nem hozzák fel, hogy e tőrvények részben módosítandók ? Hisz van abban egy oly jogi képtelenség, minőt Európában egyetlen egy állam sem vett fel törvényei közé, t, i. az,
