Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-9

46 9 orwígMi ülés október 15. 1884. évenkint,. akár maga a birtok, egyre megy ki, a különbség legfeljebb csak az, hogy igy megmarad a birtokosnak puszta czíme és jellege. A mi pedig a lassú fokozatos elkobzást illeti, az emlékeztet azon humánus gazdára, ki, hogy az egyszerre annyira ne fájjon, darabonként vagdaltatja le kutyásának a farkát. (Mozgás jobbfelöl.) És minket, kik e bűnös játéknak véget akarunk vetni, vádolnak anarchiával, földosztogatással és communismussal és kik ? Elükön azon párt, mely 9 év óta űzi az elébb jelzett pusztító gazdaságot. A ki szelet vet, az vihart fog aratni; ki koldusokat és proletárokat teremt, annak az ebből szükségképen bekövetkező forradalomban legnagyobb érdeme lesz és hiába igyekszik majd a felelősséget azokra hárítani, a kik még idejekorán figyelmeztetik az országot e gazdaság veszélyeire. Mindezeket kikerülni és legalább földmívesnépünket a végenyészettől megmenteni, vette fel az antisemita-párt az agrár törvényhozást és a kisbirtok védelmét programmjáha. Ennek megmentésével a többi osztályok pusztulása és romlásának is gátat vetnénk és elérve eczélt, nyugodt öntudattal nézhetnénk a nemzet e hazábani éltének második évezreUe elébe. T. ház! Meg vagyok győződve e ház tagjainak legnagyobb részéről, hogy egy hang bármily halkan, de felszólal keblükben, mely törekvéseink pártolását ajánlja nekik, kérem ne némítsák el e hangot elcsépelt phrasisokkal —• ugy mint az előadó ur tette — melyeknek már maguk sem hisznek, mert e benső hang nem egyéb, mint a haza, a nemzetszeretet sugallata. Most még gr. Apponyi Albert t. képviselő urnak csak annyit vagyok bátor felelni, hogy ha mi itt csak 17-en vagyunk is, odakünn az országban okvetlenül nagyobb a mi pártunk, mint az övé. (Élénk helyeslés és derültség a bal- és szélsőbal különböző padjain.) Ajánlom a saját és elvtársaim nevében benyújtott válaszfelirati javaslatot elfogadás végett. (Zajos helyeslés a bal- és szélsőbal különhözH padjain. A javaslatot aláirtak: B. Andreánszky Gábor, Ónody Géza, Ráth Ferencz, Gsúzy Pál, Vadnay Andor, dr. Rácz Géza, Istóczy Győző, dr. Komlóssy Ferencz, Margitay Gyula, dr. Nendtvich Károly, Zimándy Ignácz.) Pulszky Ferencz: T. képviselőház! (Bal! juk! Halljuk!) Azok, a kik eddig szóltak, mindnyájan pártot képviseltek és hátuk megett többen álltak. Én nem vagyok ily szerencsés helyzetben, egészen egyedül állok itt, képviselem a kerületemet, de párthoz nem tartozom. Mindenesetre ennek is van egy előnye, az, hogy pártfegyelem által egyáltalában nem vagyok feszélyezve, hogy teljesen meggyőződésem szerint beszélhetek, mert nem félek attól, hogy pártom érdekeit itt vagy amott megsértsem, Meglehet, hogy a miket mondok, azok némelyik részen, hol itt, hol ott tetszeni vagy nem tetszeni fognak, de azt mindenesetre mindenki igen jól tudja, hogy már korom is kizárja azt, hogy a ministeri vörös székekre vágyódjam, mindenki tudja, hogy az ilyen érdekek nálam lehetetlenek. Most a válaszfeliratról van szó. A trónbeszéd egyszerűen prózai munkaprogrammot ad elénk, semmi egyebet. Ez nézetem szerint egészen correct. Nagy elvi kérdésekről jelenleg valóban szó nem lehet, itt csak arról van szó, hogy azon alapon, melyet megvetettünk, tovább folytassuk a reformokat. A mi a bizottság feleletét, a választ illeti, az már kevésbé egyszerű, de igen soknak tetszik, mert mindig azt praetendáljuk, hogy keleti nép vagyunk és igy belekeverünk keleti phrasisokat, sőt még byzantinismust is ; (Zajos derültség) hanem utoljára a válasz tartalma még sem egyéb, mint a trónbeszédnek visszhangja. Mindez rendén is van. Jóformán két vagy három kérdés marad, a melyekre nézve különbözők a nézetek, a melyekről már most is lehet és kell szólni; mert mindenki akarja a főrendiház reformját, mindenki akarja a büntető eljárás megalkotását stb., szóval azt az egész hosszú lajstromot, a mely elénk terjesztetett, melynek csak egy hibája van, hogy túlságosan hosszú s nem hihető, hogy a legjobb akarat mellett is képesek leszünk az abban foglaltakat mind elvégezni; mindenesetre elégséges, ha csak egy részét is elintézzük. Hanem erről most szólni lehetetlen, mert nem tudjuk, hogy a kormány mily alakban s mily részletekkel terjeszti « azokat elénk; meglehet, hogy azokra nézve különbözők lesznek a nézetek. Hanem ismétlem, két vagy három kérdés van, melyre már most is szükséges, hogy feleljünk. Az első az országgyűlés tartamának meghosszabbítása. Nézetem szerint ez inkább helyrajzi és optikai, mint politikai kérdés. (Élénk derültség.) Volt szerencsém már egyszer e házban, még pedig amott ülni (a jobboldalra mutat). A kormányelnök ur ő excellentiája körülbelül itt ült (a baloldalra mutat). Mi akkor ott azon az oldalon az öt esztendős országgyűlést kívántuk, a kik pedig itt ültek, ragaszkodtak a három esztendőhöz. Most ők kívánják az öt esztendőt és ugy hiszem, hogy a kik most itt ülnek, azok valószínűleg a három esztendő mellett vannak. Ez tehát szerintem topográfiai kérdés, (Élénk derültség) mert a ki itt ül a baloldalon, . mást kivan, mint a ki ott a jobboldalon ül és ez az optikával függ össze, mert az egyik rész a kérdés egyik oldalát, látja, a másik rész a másikát, mert hiszen utoljára is minden kérdésnek két oldala van. Ha minden feszély nélkül akarunk beszélni, azt hiszem, ezt a kérdést nem azon okból hozzák napirendre, hogy az első évben nehezen dolgozik a ház, mert időbe telik, mig tagjai összegyalulódnak és munkára képesekké válnak, az utolsó évben pedig mindenki a választókat nézi, nem igen nézi bizony őket senki, (Derültség) hanem az