Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-27

27. o magos flUw A harmadik, a mit megjegyezni kívánok, az, hogy ezen öröm tartós lenni nem fog. Mert az év­ről évre szükségessé válandó rrjabb kölesönök ka­matai és az államháztartásban folyton nyilvánuló növekedés csakhamar el fogja nyelni a csekély eredményeket és ismét ott fogunk állani, a hol állottunk ezelőtt. A költségvetésbe mélyebben és részletesebben belemenni nem akarok; de mégis legyen szabad nekem a költségvetésnek különösen fedezeti részére nézve abból a szempontból, mint mondám, hogy a javulás nem olyan mérvű, mint hirdetik, némi észre­vételeket tennem. Csak pár íbntosabb tételeivel fogok foglal­kozni, jólehet a költségvetésnek apróbb részletei a költségvetés ezen valóságos haeillusai, végered­ményökben szintén milliókban szoktak jelentkezni, A szőlődézsmaváltság ezímén a kormány 1.862,000 frt jövedelmet irányzott elő. Ezen előirányzatot a pénzügyi bizottság i.600,000 írtra szállította le. Ismeretes dolog, hogy a szőlődézsmaváltság bevételei évről évre csökkennek, az 1883-iki zárszámadások pedig azt mutatják, hogy 1883-ban 1.114,000 frtot tett azon összeg, melyet az állam a szőlődézsmaváltságból bevett, no tehát ha most azt látjuk, hogy például a folyó évi 9 havi kimutatások eredményei szemben a 1883-ikivalis — habár nem nagymérvű, de mégis visszaesést mutatnak, akkor nem tarthatom solid­nak és reálisnak azon bevételi tételt, mely a múlt évi zárszámadás eredményein túlmegy, amikor is tehát e tétel nem lehet helyes, ha körülijeiül fél millióval túlhaladja a 1883-iki zárszámadások eredményét. Itt vannak az egyenes adók. Az egye­nes adókra vonatkozólag általánosságban megjegy­zem, hogy a f. évi pénztári kimutatások azt tüntetik fel, hogy az 1884-iki 9 hó, szemben a múlt évvel.szin­tén erős visszaesést mutat, daczára annak, hogy a múlt évnek első hónapjaiban séma ezukor- és sör­adó, sem pedig a pénzintézeteknél elhelyezett tő­kéknek adói, legalább gondolom az 1-ső három hónapban, nem hatottak. De mert megengedem, hogy ez a gazdasági válságnak a íolyománya, a melyre nem számítottunk és a mely nem elég indok arra, hogy ha különben az előirányzat reális, azt difié ulíáljam és ebbíd a szempontból akár a föld-, akár a házadó tételeire a realitás szempontjából észrevételeket tegyek, habár mellesleg meg­jegyezve, ezeknek is megvan az a hibájuk, hogy a f. évi mezőgazdasági válság hatása alatt fognak állani és tartok tőle, hogy azok nem fognak befolyni azon mérvben, a melyben előirányozva vannak. Hanem hát itt vannak az egyenes adóknak más tételei: a kereseti adó, a nyilvános szám­adásra kötelezett pénzintézetek és egyletek adója, a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék és egyéb tőkék kamatainak adói, a szállítási adó és az álta­lános jövedelmi pótadó. Ezen adótételeknek deeserober 1. 1SS4. 335 1883 iki zárszámadási eredménye azt mutatja, hogy ezen adótételekből 36.701,000 frt folyt be. Ugyanezen adótételekből 1885-re 44.165,000 frt van előirányozva, tehát 7.443,000 írttal több. No már most mi változás történt ezen adónemekben, szemben lS83-mal? Történt, hogy a földadóból 3.000,000 frt áthelyeztetett az általános jövedelmi pótadóba, történt továbbá, hogy az általános jöve­delmi pótadó annak indokolása szerint — mert más eredmények előttünk még nem állanak —­3 millió oly többletet tesz ki, mint mely befo­lyandó lesz és történt az, hogy miután a pénzinté­zeteknél elhelyezett tőkék adója a múltban három hónapra nem volt érvényben, tehát ezen tétel a jövő évre felemeltetett 2.700,000 frttal, ezeknek összege tehát 6.270,000 frl. Ha már most ezt a különbözetből le méltóztatnak vonni, az eredmény az lesz, hogy ezen 1.173,000 frt azon összeg, mely az adók természetes fejlődésének alapján irányozta­tik elő. Sőt még egy körülményt kell felemlítenem, azon körülményt jelesen, hogy a szállítási adót a t. pénzügyministerur a folyó évre csak 3.800,000 frttal irányozta elő, holott ezen tétel 1883-ban 4.264,000 frtot jövedelmezett millió kétségtelen hogy 1.60 ! ',000 frt körül forog azon összeg, melynek előirányzása nem igazolható és pedig annál kevésbé, mert ha még hozzáveszem azon körülményt is, hogy péld. a szállítási adó nemes ik a f. évben, de a jövő évben is valószínűleg vissza fog maradni, mit mutat azon körülmény, hogy a vasutak jövedelme tetemesen csökkent, mi kétség­telenül tárgyi összefüggésben van a szállítási adó mennyiségével, kétségtelen, hogy nem lehet telje­sen reálisnak tekinteni azon előirányzatot, mely ezen adótételekben az általam jelzett összegekkel van a költségvetésbe felvéve. Még csak egyet t, ház, mire az előttem szólt t. képviselőtársam Hoitsy Pál is reflectá'i, ez a vasutak jövedelme. Azért vagyok kénytelen erre nagy súlyt fektetni, mert azon meggyőződésben vagyok, hogy a vasutak tiszta jövedelméül praeli minált 14 millió 800,000 frt oly összeg, mely semmi körülmények kiizt és semmi néven neve­zendő ealculus alapján nem igazolható. A vasutak jövedelme 1883-ban 9532,000 frt volt, 1885-re 14 800,000 frt irány ozt-rtik elő. Igaz, hogy lS83-ban sokkal kevesebb vasút volt állami üzemben, mert azóta lett megváltva az első erdélyi, a duna-drávai s legközelebb az alföldi vasút, némely vasutak pedig azóta épültek ki és vétettek üzembe, de az is igaz, hogy az 1884-ik évi pénz­tári eredmények azt mutatják, hogy daczára annak, miszerint 1884-ben már több vasút volt üzemben, mégis a vasút ez évben nem jövedelme­zett annyit, mint a mennyit az 1S83. évben fenn­állott kevesebb klmtrnyi vasút mellett jövedelme­zett. Sőt ha veszszük azon számítást, melyet az előterjesztés alapul vesz, mit mutat az? Mutatja

Next

/
Oldalképek
Tartalom