Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-23

286 23. országos fllés november 25. 18S4. javaslattal egyetemben. Tervek ott sincsenek, mind­azáltal, ha méltóztatnak parancsolni, azokat is a a legkisebb részletekkel rögtön be fogom mutatni; de azt gondolom, hogy azokat nem magának a ház­nak, hanem a pénzügyi és közlekedési bizottság­nak kötelessége megvizsgálni. (Helyeslés jóbbfelöl.) Ha a közlekedési bizottság azt mondotta volna, hogy szakértő tagjai által, talán másokat is belevonva, részletesen meg akarja vitatni a terveket, rögtön elküldöttem volna azokat, bár tudom, hogy a munka sürgős s annyival is inkább lett volna mó dom benne, mert őszintén megvallom, de az in­dokolásban is benne van, bármily szószegény le­gyen is, hogy a saját felelősségemre kénytelen vol­tam egyes munkálatokat, melyeket elodázhatlanul sürgőseknek tartottam, tényleg foganatosíttatni. Én tehát épen azért, mert mind a költségveté­sek, mind a tervekről a képviselőház meggyőző­dést szerzett azon bizottságai által, melyek azok­nak megbirálására hivatva vannak: kérem a há­zat, méltóztassék azon költségvetéseket és terve­ket elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) És még csak egyet vagyok bátor ez elmon­dottakhoz hozzátenni, arra vonatkozólag, a mit Tors Kálmán képviselő ur felhozott. 0 t. i. azt hozta fel, hogy miért nem eszkö­zöltettek ezen munkálatok régebben ? Hát való az, hogy az újszőny-brucki vonalrészt át lehetett volna venni régebben, ezen év kezdetétől fogva bármikor, de ha átvétetett volna egyszerűen köz­vetlenül lett volna e kikötött megállapodások sze­rint, melyeknek törvényes alapjuk van, az osztrák­magyar társulatnak fizettünk, másfelől bírtunk volna egy olyan vasutat, a melyen azon ideig, míg a budapest-szőnyi vonal el nem készül, forgalom nem lett volna. Megengedem, hogy ez talán czél­irányosabb lett volna, de sokkal luxuriosusabb, mint az az út, melyen mi haladtunk. És végre némi rendetlenségek voltak, nagyobb szerencsétlenség, hála isten, nem történt s ezen rendetlenségek is megfognak szűnni és csakugyan olcsóbban jutot­tunk ezen vonalrész birtokába. Mindezek alapján, minthogy a részletes költségvetést és a terveket már hemutatt.im és mert nem oly dologról van szó, a mely messze jövőbe nyújtható volna, kérem a t. házat, méltóztassék a benyújtott törvényjavas­latot elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Horánszky Nándor: T. ház! Méltóztassék megengedni, csak pár megjegyzést, a mely részint a dolog felvilágosítására vonatkozik, részint talán azokkal szemben, a miket a minister ur mondott némi súlylyal fog bírni. Gróf Apponyi t. képviselőtársam nem azt kí­vánta, hogy méltóztassanak a képviselőház tagjai közt a terveket vagy a költségvetés részleteit és számadásait szétosztatni, hogy azután a képvise­lők azt vizsgálat alá vehessék, a mint azt Ivánka képviselő ur alaposan félreértette, hanem kívánta azt, a mivel eddig is mindig és mindenütt találkoztunk. Az országos költségvetésben például nincs egyetlen egy beruházási tétel, legyen az ren­des vagy rendkívüli, a hol legalább annyi meg­nem mondatik, hogy erre és erre a czélra, ezen és ezen épület kijavítására, előállítására, megvásár­lására stb. kívántatik a javasolt összeg a nélkül, hogy a tisztelt kormány mindezen esetekben a részletes költségvetést szintén a képviselőház elé terjesztené. Ez az a mit gr. Ápponyi kivan és a ház minden tagja megkívánhat. Ezzel szemben nem elégedhetünk meg azzal sem, hogy itt van a ház szakbizottsága, annak rendelkezése alá bocsátotta a minister ur az általános és részletes terveket, szá­mításokat, szóval az egész instrumentumot, mert a mihez a ház szakbizottságának joga van, ahhoz joga van a ház minden tagjának. (Helyeslés bal­felől.) Ha pedig megelégszünk azon parlamenti ellenőrzéssel, melyet Ivánka képviselő ur ajánl, akkor elegendő évenkint itt egy nagy bizalmi scenát rendezni, azután tisztelettel hazamenni. Mi az ily ellenőrzéssel nem elégedhetünk meg és ki­vánjuk és azt hiszem joggal kívánhatjuk, hogy e ház legalább tudja, ha nem is azt, a mit Ivánka képviselő gróf Apponyi szavaiba belemagyarázott, hanem legalább nagyban és általánosságban azt, hogy mi az, a mire a pénz kívántatik. Azt hiszem, ez felel meg a helyzetnek, nem pedig az, a mit Ivánka, képviselő ur gr. Apponyi felszólalására mondott. (Helyeslés balfelol.) Elnök: Szólásra, többé nincs senki sem fel­jegyezve, hogy ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját. Lukács Béla előadó: T. ház! Mindenek­előtt azt constatálom, hogy a hitel lényege ellen, t. i. ezen átalakítások és munkálatok keresztül­vitele ellennem szólott a képviselőház tagjai közül senki; hogy ezen megnagyobbítások szükségesek, azt elismerte minden felszólalt képviselő ur. Azt hiszem tehát, hogy ezen kérdéssel tovább foglal­koznom nem kell. (Helyeslés a jgpboläalon.) Azonban kifogásoltatott egy inkább formai kérdés, neveze­tesen az, hogy az előterjesztett indokolások és pedig sem a kormány indokolása, sem a pénzügyi bizottság indokolása nem elégíti ki a t. képviselő urat. (Halljuk!) Erre vonatkozólag a t. ház, engedje meg nekem, hogy egész rövidséggel megjegyezzem, miszerint a t. kormány a pénzügyi bizottságban mindennemű felvilágosítást a részletekre vonat­kozólag is megadott, a mint azt nemcsak ezen kérdésnél, hanem más kérdéseknél is megszokta adni. Én is azon nézetben vagyok, hogy a részletek megbirá'ása nem tartozik a ház plénuma elé. Arra valók a bizottságok. És constatálnom kell épen itt azt, hogy a pénzügyi bizottságnak t. ellenzéki tagjai is akkor, midőn ezen törvényjavaslat tárgyal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom