Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-23

284 23. orsKágos fllés november 25. 188Í. nevezve, tetszés szerint akármilyen összeggel ki­tölthetnők és ugyanazon indokolás tökéletesen megállhatna. (Igaz! túlfelől.) Ep igy lehet 7 milliót, 350,000 frtot vagy 819,000 frfcot indokolni, egy­szerűen azon puszta állítással, hogy ennyi szük­séges. Már én azt hiszem, hogy ha a parlamentnek költségmegszavazási jogát komolyan vesszük, ha azt a kötelességet, mely a parlamentre háramlik, mely a mi viszonyaink között kettősen fontos és lelkiismeretesen teljesítendő, hogy a parlamentben az ország vagyonából eszközíendő költekezést szigoráan ellenőrizzük; ha ezt komolyan vesszük, akkor lehetetlen bármely költséget megszavazni oly indokolás alapján, mely egyebet nem tartal­maz, mint azt, hogy ennyinek megszavazása *zük­séges. A t. közlekedésügyi bizottság, ezen ügy tár­gyalásának második fóruma a ministeri indokolást semmi egyébbel nem toldotta meg, mint azzal, hogy ő is meg van győződve, hogy az szükséges. A pénzügyi bizottság igenis eszközölt a kormány indokolásán javítást, a mennyiben a három fő­összegbeli tételt, mely a kormány indokolásában egy sorban van, három sorban egymás alá. irta. — Ennyiben javította és tette világosabbá a pénz­ügyi bizottság a kormány indokolását. (Derültség balfelöl.) A t. előadó ur az ügy felderítéséhez azzal járult, hogy három főtétel helyett — gondolom — ötöt vagy hatot említett, minden egyes állomást specializálván. — De, hogy mi a munkálatok ter­mészete, mikre ez összegek fordíttattak, azt senki az előttünk fekvő okmányokban egy árva szóval megemlítve nem látja. — Én azt hiszem, ha mi működésünket komolyan akarjuk vétetni, lehetet­len ilyen indokolás alapján csak egy fillért is meg­szavaznunk. (Helyeslés bal felöl.) Én nagyon szükségesnek tartván azt,hogy az e tekintetben rohamosan mutatkozó hanyatlást s az indokolásoknak mindig pongyolábbá és üresebbé válását meggátoljuk, — nagyon kérem a t. házat, hogy ez ügyet az indokolás terjes hiányában ne méltóztassék tárgyalni és azért a következő hatá­rozati javaslatot bátor vagyok a t. ház asztalára letenni: a ház az újszőny-brueki vonalrész átala­kítására szükséges póthitelről szóló törvényjavas­latot, tekintettel annak hiányos indokolására a napirendről leveszi és utasítja a közlekedési mi­nistert, hogy ez ügyben foganatba vett és szándé­kolt munkálatok természetét, terveit és költség­vetéseit pontosan kiderítő és pótló előterjesztést tegyen. (Helyeslés balfelöl,) Ha ez meglesz, akkor érdemileg hozzászól­hatunk az ügyhöz, ma nem is vagyunk azon hely­zetben, hogy arról magunknak véleményt alkot­hassunk és lelkiismeretesen határozhassunk. (TJgy van! balfelől.) Ivánka Imre: T. ház! Én csak arra kérek a t. előttem szólótól felvilágosítást, hogy vájjon azon terveket és költségvetéseket ki fogja itt a házban felülvizsgálni ? Méltóztatik ezt egy techni­cns bizottságnak kiadatni, vagy akár egy közeget felállítani, mely a kormány előterjesztéseit e te­kintetben ismét felülvizsgálja? Mert a többség ki­folyásából létező kormány előterjesztett munkála­tait és bemutatott adatait a ház többsége természe­tesen hiteleseknek ismeri el. Én tökéletesen ki­vihetetlennek tartom, hogy ilyen tervek a kép­viselőház elé terjesztessenek és azért megszava­zom a törvényjavaslatot. Törs Kálmán: A parlamenti ellenőrzés szempontjából tökéletesen jogosultnak tartom gr. Apponyi Albert képviselő urnak indítványát és azért ahhoz hozzájárulok. Különben azon hosz­szas késedelem után, mely után a törvényjavaslat itt -benyujtátott, egy-két napi haladék változást nem idéz elő. A javaslat ellen t. ház, nincs kifogásom és a kért összeghez szavazatommal hozzájárulok. Az, a mi ellen kifogásom van, az, hogy e javaslat most lát először napvilágot. Az 1882: XLV. törvény­czikk életbe lépésének idejét e perezben nem tudom ugyan biztosan, de amryi tény, hogy a törvény még 82-ik év folyamán lépett életbe. A magyar közlekedési ministeriumnak tehát már 1882-ben tudomása volt arról, hogy az újszőny­brueki vonalat át fogja, venni, hogy az új­szőny-brueki vonal zsákvasut, a mely másodrendű üzemre van berendezve és hogy a buda-újszőnyi csatlakozás kiépítésével Magyarországnak nyugat felé ez lesz a legfontosabb vasútja. Ezen ki vili tudo­mással kellett volna bírnia arról is, hogy ha a forga­lom erre fog irányulni, ez a mostani forgalmat kétszer, háromszor, négyszer vagy még többször meg fogja haladni. A heezikkelyezett szerződés szerint 18 83. január 1-én a magyar állam már átvehette volna az újszőny-brueki vonalat. Habár a vasút üzemét a kormány az osztrák vasúti társa­ságnál hagyta Is, mégis joga volt a vasutat előbb is macához váltani, mert biztos határidő kikötve nem volt. E vonalrészt átvette a magyar állam­vasút folyó évi Julius 15-én. Nem szándékom ki­terjeszkedni arra, hogy minő körülmények előzték meg és hogy minő zűrzavarral járt az átvétel, de annyi bizonyos, hogy 1883. január 1-én a magyar közlekedési ministeriumnak joga lett volna az át­alakításra vonatkozó intézkedéseket megtenni, ugy hogy mikor a tényleges átvétel megtörténik, azon okból akadályok ne forduljanak elő, mivel abi'uek­újszőnyi vonalrész másodrendű vasút, mely a for­galomnak nem felel meg. Van t. ház, az indokolásnak egy pontja, a a mely jelzi, hogy minő módon szokás a törvény­hozás előtt a javaslatokat indokolni. Az előbbi tör­vényjavaslatban ki van mutatva, hogy az alföld­fiumei vasút megváltása 100,000 frtnyi megtaka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom