Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-18

IS. oraságos ülés október 25. 1884. 249 Egyéb kiadás a pénzügy ministeriumban: a dohányjövedék, államjószágok, bányászatnál 1.400,000 frt, a budapesti Dunarész szabályo­zására, mint rendesen 1.091,000 frt. A felső Duna szabályozására — és ez, t. ház, új tételt képez költ­ségvetésünkben — fel van véve 600,000 frt, mint azon munkának egy részlete, mely iránt a közle­kedésügyi minister ur legközelebb, törvényj a vas- " latot fog a t. háznak beterjeszteni. A fiumei kikötő építésére 1 millió forint, tehát 400,000 írttal több, mint a múlt évben, mert bizonyos területnek fel­töltése, faraktárak létesítése czéljából szükséges. A tiszai munkálatokra 900,000 frt, a szegedi rakpart építésére 400,000 frt, Kőrös sza­bályozására 700,000 frt, a Bodrogra 200,000 frt, utakra 500,000 frt és távirdai hálózat fejlesz­tésére 100,000 frt van felvéve. A legnagyobb beruházásokat képezik ismét a vasutaknál teendő építkezések s itt előfordul a mnnkács-heszkidi vasút 3 millióval,a baja-szabadkai vonal befejezése 650,000 írttal; a dombovár­zákányi vonal-átalakítása, több részletre 237,000 frt, mozdonyok és kocsik beszerzésére 2.097,000 forint. Fahidak átalakítására mint első részlet 500,000 frt, egyéb beruházásokra 1.870,000 frt, összesen 23 millió. T. ház! Tekintélyes összeg ez és meg vagyok győződve, hogy jövőre ismét beruházások czímén nagy összegre lesz szükség. De nem zárkózhatom el annak kimondásától, hogy hiszem és remélem, hogy ezen kiadások nemcsak hogy növekedni nem fognak, de kilátás van reá, hogy a legközelebbi jövőben apadjanak. Ugy nevezetesen az újszőny­brucki vonalnak már most csak egy részlete lesz hátra a lefizetésre, a munkács-beszkidi vonal költ­ségeiből 1-886-dik éven túl nem nagy összeg. A földadó szabályozásának költségei nagy részt meg­fognak szűnni és igy ezen kiadások, beruházások czímén, növekedni nem fognak, de ismét le fognak szállni azon mérvre, melyek évek előtt voltak, mert csak néhány év óta 20—28 millió forint köl­tetett e czímén és igy e czímén 1886-on túl előre­láthatólag javulni fog a mérleg. Egy beruházás van, t. ház, a mely ezen elő­terjesztésben nem foglaltatik, de a dolog termé­szete szerint nem is vétethetett fel: a Vaskapu szabályozására felvett összeg. Ezt, hogy létesítsük, saját érdekünkben van, de azonkívül elvállalt nemzetközi kötelezettségen is alapszik. De ha ezen munkálat létesíttetik, minthogy az ott a hajók által fizetendő díj összeköttetésben fog állani az arra fordított költséggel, szerintem helyes, mél­tányos dolog, hogy ezen költség is egészen el­különítve számittassék el és azért arra, akkor, midőn e tárgy iránt törvényjavaslat fog benyuj­tatni, egyszersmind külön fedezet fog a törvény­KÉPVEL NAPLÓ. 1884—87. I. KÖTET. hozástól kéretni, hogy ezen egész ügy elkülönítve kezeltessék a. többi beruházásoktól. Egyéb kiadás, t, ház, előreláthatólag ezen költségvetésben, az államháztartás ezen évfolya­mán nem fog előfordulni és részemről igyekezni fogok, hogy póthitelek igénybevétele lehetőleg elkerültessék, mert az az államháztartást mindig zavarja. (Helyeslés jőbbfelől.) Szorítkozni kell ezeknél a legszükségesebb esetekre és csak az elkerülhetetlen esetekben kell azokat előterjeszteni. Én nekem részemről a költ­ségvetésben felvett összegeken kivül más nagyobb kiadásról, mint, mely a Vaskapu szabályozására felveendő, tudomásom nincsen és remélem, hogy nagyobb költségek ez évben nem is fognak elő­fordulni. Áttérek már most a bevételek előirányzatára, melyek a következőkből állanak: 1885. évi rendes bevételek 813.&28,000 frtot tesznek, a múlt évre megállapítva volt 298.536,000 frt, tehát a jövő évre több 15.288,000 frt, melyből azonban le kell vonni átfutó többletként 7.167,000 frtot és igy a valóságos többlet tesz 8.121,000 frtot. Ezen bevételi többlet legnagyobb része igen természetesen a pénzügyi tárczára esik és igy értem azt, ha a t. ház előtt azon kérdés merül fel vájjon indokolt-e egy ily többlet felvétele? Engedje meg a t. ház, hogy erre nézve, néhány főbb tételt fölemlítsek, melyből méltóz­tassék megítélni, vájjon indokolt volt-e ily mérvű többletet felvennem, mint, a milyen előirányozva van. (Halljuk!) Egyenes adók czímén 1884. évre fel volt véve 95.220,000frt: 1885-reelőirányozva van 95.270,000 frt; tehát több 50,000 írttal, még pedig ez is nem a rendes adóknál, hanem behajtási költségek czímén. Az 1883. évi eredmény az egyenes adók czímén 93.700,000 frt volt; ehhez méltóztassanak hozzáadni a múlt évben megsza­vazott adóemelést, mely 3.000,000 frtot ered­ményezett. Méltóztassanak továbbá hozzáadni a takarékpénztári betétekre vetett adó 'eredményét, a mely 1883-ban nem teljes évi összeggel szerepel, a mely 300,000 frtot tett, az 1883-iki végleges eredmény 97.000,000 frtot tenne. En azonban t. ház, tekintettel a mai viszo­nyokra s különösen a gabona-árakra, nem akartam magasabbra felvenni azon összeget, hanem vettem azon eredménynyel szemben, mely 1884-re körül­belül tett kerek összegben 95 millió frtot. A mi egyébiránt t. ház, a bevételi előirány­zatot és abban a felvett többletet illeti, azon igye­keztem, hogy ne fokozzam azokat magasra, mert nem szeretném koczkáztatni azt, a mit eddig el­értünk, t. i. hogy inkább a zárszámadási eredmény legyen kedvezőbb az előirányzatnál. Mit tapasztalunk t. ház, a fogyasztási adók­nál? Fogyasztási adók czímén a bevétel 1883-ban j volt 19 egy félmillió; hozzászámítva ehhez az 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom