Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-18

18, országos ülés október 25. 1S84 Q4| ban fél az orvosságtól, mint a betegségtől, ez egyáltalában bár a t. képviselő urat gyermeknek nem tarthatom, minden gyermek szokása jobban félni az orvosság keserűségétől, mint magától a betegségtől. (Derültség a bal- és szélső baloldal különböző padjairól.) Vámos Béla t. képviselő ur azt mondta, hogy kár nekünk a mozgó tőke ellen harczolni, miután arra szükségünk van. Eri azt tartom a mozgó tőkéről, a mit Schiller költeménye a tűzről mond. „Wohlthätig ist des Feuers Macht, Solang sie der Menseii bezähmt, bewaeht. Doeh furchtbar wird die Himmelskraft, Wenn der Fesseln sie sich entrafft." Mi csak a mozgó tőke túlkapásai és féktelensége ellen harezolunk és az aggaszt minket, hogy a mozgó tőke féktelensége zsidó kiváltságok védelme alatt viszi véghez pusztításait. A neki illő határokba visszaszorítva, a mozgó tőke üdvösségét soha sem tagadtam, soha sem kicsiny lettem, Horvát Boldizsár t. képviselőtársam a zsidó úgy mint minden egyéb bajok orvoslására a Horánszky t. képviselő ur által oly találólag már elŐrejelzett universalis panaceaként a iiberalismust ajánlja. Horvát t. képviselő ur, mint minister kezdeményezése mellett 17 év óta csepegtetik országunk törvényeibe e csodaelixirt és az egészséges ország tőle megbetegedett. Ebből csak azt köveztethetjük, hogy vagy az ország viszonyaira a liberalisinus nem orvosság, de méreg; vagy, hogy nem valódi liberalisnras az, a mivel kuruzsolják 17 év óta az országot. Hermán képviselő ur zsidó-morálnak nevezi azon tényt, hogy képviselőink azon tanácsot adták a választóknak, igyák meg a zsidó borát, egyék meg pecsenyéjüket, de szavazzanak meggj^őződésük szerint. Az óriási zsidó-pénzhatalom és perfidia ellen más fegyverünk nincs és e fegyvert használni fogjuk ezentúl is. (Általános derültség.) Használni fogjuk pedig annál inkább, mert ez az első lépés a választási vesztegetések megszüntetésére. Mit el nem tudott érni a törvény, azt el fogja érni a bűnpénz erejének e paralizálása. Most pedig a ministerelnökur beszédére térek. (Halljak!) 0 azt mondta: voltak boszorkányperek és megszűntek; van zsidókérdés is, meg fog ezünni. A boszorkányperek megszűntek, miután már Kálmán király is megmondta, hogy boszorkányok nem léteznek. A zsidó-kérdés tehát, hogy a párhuzam helyes legyen, csak akkor szűnne meg, mikor zsidó többé nem léteznék. (Zajos derültség. Felkiáltások jobbfelöl: Ki Ítéli őket irtani!) De mi kiirtani őket nem akarjuk, tehát e kérdést meg nem szüntethetjük, vagy tán a ministerelnök ur akarja-e őket szóval és tettel t. i. kivételi rendszabályokkal agyon védeni. (Derültség a bal- és seélsőbaloldal némely padjairól.) A ministerelnök urnak Veress József t. elvtárKÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. I. KÖTET. ! sam beszédére mondott észrevételeit rectifieálnom kell. (Halljuk!) Abból, hogy a statistika alapján bebizonyítá, hogy a zsidók közt több a bűnös, mint a keresztények közt, Veress József képviselőtársam csak azt következtéié, hogy nem egyenlő erkölcsi alapon áll a zsidó velünk és nem azt, amit a ministerelnök ur neki impntált, hogy a zsidót üldözni kell. T. ház! Bármily élénk színekkel fessük mi a zsidót, a népet vele nem lázítjuk, mert äz saját kárán azt még sokkal rosszabbnak ismerni megtanulta. Azokért, de nem azoknak szólunk mi itt, de azon szerencsés embereknek, kiknek a zsidóval még kevés dolguk volt. Kik a zsidót főleg a „Pester Lloyd" leírása után ismerik és kik humanisticus egyoldalú téves íheoriáinak nem volt alkalmuk még a praxisban hajótörést szenvedni. Ha pedig a ministerelnök ur azt hányja szemünkre, hogy az ártatlanokat zárják be a bíínszerzők helyett :e vád min ket nem illethet, de első sorban a törvényszékeket, melyek egyáltalában ártatlanokat elitéinek. (Derültség.) Ha e zavaroknak van értelmi szerzőjük, ezek egyrészt maguk a zsidók, másrészt azon irányadó körök, kik a zsidókérdés létezését tagadják, kik a megoldás sürgetőit sértegetik és fenyegetik és kik e fontos kérdésnek nem ismernek egyéb megöl dását, mint a kivételes rendszabályokat. Most az hiszem, minden tárgyilagos ellenvetésre feleltem, a mi feliratunk ellen felhozatott; a mi pedig kigúnyolt és rágalmazott ügyeinket illeti, magamat a minket megillető valódi keresztény alapra helyezve, arra csak azt felelhetem: „Uram, bocsásd meg ellenfeleinknek, hisz ők nem tudják mit cselekesznek." (Általános derültség.) Ajánlom válaszfelirati javaslatunkat elfogadásra. (Helyeslés a hal- és ssélsobal különböző padjain.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. Szavazás előtt azonban a ministerelnök ur kivan szólani. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Sokkal inkább tisztelem azon, úgy látom általános vágyát a t. háznak, hogy ezen hosszú discussiónak szavazással vége vettessék, sem hogy ma, bármennyire adott volna is erre a tegnapi nap anyagot, hosszasabb beszéddel a ház türelmét igénybe vegyem. (Halljuk.) Azt hiszem, lesz módom a ház tárgyalásai közien más alkalommal a magam részéről is fejtegetnem, hogy mik lehetnek a liheralismus veszélyei és mik fenmaradhatásának életfeltételei. Hogy igen sok helyen a világon a liberalismusnak veszélye az volt, hogy épen legnagyobb ellenségei felvették a jelszavát, ki akartak kezéből csavarni minden fegyvert, melylyel magát védhette volna, hogy igy megrontván, fölibe kerekedhessenek, mert egyenesen megtámadni ma már nem lehet: azt mindenki tudja, erről szólanom nem szükséges, applicálni nem akarom; ismétlem — 31