Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-1

4 1. országos ülés szeptember 27. 18&4. régente is Pozsonyban; azt is tudom, hogy vannak Európában más országok, hol hasonlóképen a királyi palotákban nyittatnak meg az ország­gyűlések. De ott, hol valódi alkotmányosság ural­kodik, hol az alkotmány nem a királyi kegyelem­nek szüleménye, hanem a nemzet küzdelmeinek szerzeménye: (Ugy van ! a szélső baloldalon) ott nem a sok száz tagból álló kamarák mennek fel a királyi palotákba, hanem a fejedelem keresi fel az egybegyűlt országgyűlést, (ügy van! a szélső bal­oldalon.) Ez igy van több nyugot-európai ország­ban, igy volt 1830 óta Francziaországban Lajos­Fülöp alatt, igy van manapság is Olaszországban, sőt igy tapasztaljuk Angliában is, mindamellett, hogy a királyi koronát most asszony viseli. A felolvasott szertartási rend szerint továbbá azon ünnepélyen a magyar ministereken és a ma­gyar zászlós urakon kívül cs. k. méltóságok is fogják környezni a királyt. Mit keresnek ez ide­gen urak a magyar országgyűlés megnyitásakor a magyar király körében ? (Ugy van! szélső balfélöl.) Csanády Sándor: Semmi helyük ott! Irányi Dániel: Mária Terézia alatt — hogy egy történeti adatra hivatkozzam, melynek egyébiránt egy barátom szívességéből csakis teg­nap jutottam birtokába — Mária Terézia alatt 1741-ben egy hasonló szertartási programm kül­detett le a Pozsonyba országgyűlésre egybehívott rendekhez. Ezek azonban egyhangúlag tiltakoztak az ellen, hogy a magyar királyt a magyar ország­gyűlés megnyitásánál idegenek vegyék körül. Egy püspök, ha nem csalódom, gr. Erdődy egri püspök, azt a kérdést vetette fel: vájjon akkor is kizáras­sanak e a király közvetlen környezetéből az ide­genek, ha ezek fejedelmi vérből származnak? — minthogy akkor Németország több fejedelme hódo­lattal viseltetvén Mária Terézia iránt, ez valószínű volt. Mire- a rendek megint egyértelműleg azt határozták, hogy habár ily fejedelmek jelennének is meg, ezek is csak az ország zászlósainak mö­götte foglalhatnak helyet, természetesen vendégek gyanánt. Az ország színeiről nem volt szó. Azonban Mária-Terézia hajón érkezvén Bécsből Pozsonyba, a mint az ország határaihoz ért, a nemzeti czímert és a nemzeti színeket tűzette fel h; jójára. És a királynénak nem volt oka megbánni ezen törvény­szerűséget. Ennek köszönhette trónjának megmen­tését, midőn az mindenfelől megtámadtatott. Menjünk tovább. A király elfoglalván trónját, felteszi kalpagját és felolvassa a megnyitó beszé­det. Az országgyűlés tagjai, főrendek és kép­viselők hajadonfővel és állva hallgatják azt meg. Régi szokás — tudom, de én azt gondolom, hogy ez azon időből származik, midőn a fejedel­mek isteni jogból származtatták hatalmukat; az országgyűlést, a nemzetnek képviselőit ellenben pusztán egyszerű alattvalóiknak tekintették; alatt­valóiknak, nem pedig a királylyal a közhatalom­ban egyenlő részeseknek. Igy volt ez uraim Francziaországban is, de csak 1789-ig. Ezen esz­tendőben, május 5-én, XVI. Lajos megjelenvén a három rend gyűlésén, feltette föveget és olvasni akarta a megnyitó beszédet. Erre régi szokás sze­rint a nemesség is feltette kalapját; de midőn a király látta, hogy a harmadik rend tagjai is ha­sonlót kivannak cselekedni, semhogy tűrje, hogy ezek magokat egyenlőknek képzeljék a nemesség­gel és ily kiváltságot élvezzenek a király szeme láttára, inkább maga is levette föveget s hajadon­fővel olvasta beszédét. De mindezen elavult szokásnál sokkal sértőbb az uraim, hogy az országgyűlés megnyitásakor, a királyi várlakon, még pedig a főhelyen, a várnak legmagasabb ormán fekete sárga zászló leng, mig a magyar és a horvát lobogóknak az épületnek csak két sarkán juttatnak helyet. Azt mondják, hogy a fekete-sárga zászló a királyi háznak csa­ládi jelvénye. Én máskép tudom ugyan ezt és más­kép olvastam a czímertani kézikönyvekben, minő­ket könyvtárunkban is lehet találni. Nevezetesen azt, hogy az osztrák dynastiának családi színei a fehér és vörös, emlékezetére azon eseménynek, midőn a keresztes háborúk alatt a mostani ural­kodók egy őse, hanem csalatkozom, Frigyes her­czeg Jeruzsálem ostrománál megsebesíttetvén, vére fehér ruháját vagy övét pirosra festette. De ám legyen bár ugy, legyenek a fekete és a sárga a királyi család színei: az 1848: XXI. törvény sze­rint mindazon alkalommal, midőn valamely ünne­pély tartatik, az ország középületeire és közintéze­teire a nemzeti czímer és a nemzeti színű zászló tűzendő ki. A magyar országgyűlés megnyitása nemzeti ünnepély, a királyi várlak nemzeti köz­épület. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Én kívánom, hogy a törvény megtartassék. Mi tiszteljük a királynak jogait, de viszont nem engedhetjük, hogy a nemzet jogai csorbát szenvedjenek, (ügy van! a szélső baloldalon.) Mindezeknél fogva kény telén vagyok kijelen­teni, hogy sem én, sem velem egyetértő barátaim az ily körülmények közt megtartandó országgyűlés megnyitásában részt venni nem fogunk. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép­viselő urak! Nem szükséges e tárgyban bővebben nyilatkoznom; maga a t képviselő úr elmondta, hogy a mi ellen ő felszólal, az már 1867 óta be­vett szokás. Mindenki tudja, hogy midőn ezen kérdés itt először felhozatott, annak e teremben oly magyarázat adatott, melyet az akkori kép­viselőháztöbbsége helyeselt. Azóta felhozatott min­den új országgyűlés alkalmával s mindannyiszor ugyanaz történt, a ml először és igy — azt hiszem — most is az fog történni. Én igen sajnálom, hogy a t. képviselő úr és elvrokonai nem fognak részt

Next

/
Oldalképek
Tartalom