Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-1

4 1. országos ülés szeptember 27. 18&4. régente is Pozsonyban; azt is tudom, hogy vannak Európában más országok, hol hasonlóképen a királyi palotákban nyittatnak meg az országgyűlések. De ott, hol valódi alkotmányosság uralkodik, hol az alkotmány nem a királyi kegyelemnek szüleménye, hanem a nemzet küzdelmeinek szerzeménye: (Ugy van ! a szélső baloldalon) ott nem a sok száz tagból álló kamarák mennek fel a királyi palotákba, hanem a fejedelem keresi fel az egybegyűlt országgyűlést, (ügy van! a szélső baloldalon.) Ez igy van több nyugot-európai országban, igy volt 1830 óta Francziaországban LajosFülöp alatt, igy van manapság is Olaszországban, sőt igy tapasztaljuk Angliában is, mindamellett, hogy a királyi koronát most asszony viseli. A felolvasott szertartási rend szerint továbbá azon ünnepélyen a magyar ministereken és a magyar zászlós urakon kívül cs. k. méltóságok is fogják környezni a királyt. Mit keresnek ez idegen urak a magyar országgyűlés megnyitásakor a magyar király körében ? (Ugy van! szélső balfélöl.) Csanády Sándor: Semmi helyük ott! Irányi Dániel: Mária Terézia alatt — hogy egy történeti adatra hivatkozzam, melynek egyébiránt egy barátom szívességéből csakis tegnap jutottam birtokába — Mária Terézia alatt 1741-ben egy hasonló szertartási programm küldetett le a Pozsonyba országgyűlésre egybehívott rendekhez. Ezek azonban egyhangúlag tiltakoztak az ellen, hogy a magyar királyt a magyar országgyűlés megnyitásánál idegenek vegyék körül. Egy püspök, ha nem csalódom, gr. Erdődy egri püspök, azt a kérdést vetette fel: vájjon akkor is kizárassanak e a király közvetlen környezetéből az idegenek, ha ezek fejedelmi vérből származnak? — minthogy akkor Németország több fejedelme hódolattal viseltetvén Mária Terézia iránt, ez valószínű volt. Mire- a rendek megint egyértelműleg azt határozták, hogy habár ily fejedelmek jelennének is meg, ezek is csak az ország zászlósainak mögötte foglalhatnak helyet, természetesen vendégek gyanánt. Az ország színeiről nem volt szó. Azonban Mária-Terézia hajón érkezvén Bécsből Pozsonyba, a mint az ország határaihoz ért, a nemzeti czímert és a nemzeti színeket tűzette fel h; jójára. És a királynénak nem volt oka megbánni ezen törvényszerűséget. Ennek köszönhette trónjának megmentését, midőn az mindenfelől megtámadtatott. Menjünk tovább. A király elfoglalván trónját, felteszi kalpagját és felolvassa a megnyitó beszédet. Az országgyűlés tagjai, főrendek és képviselők hajadonfővel és állva hallgatják azt meg. Régi szokás — tudom, de én azt gondolom, hogy ez azon időből származik, midőn a fejedelmek isteni jogból származtatták hatalmukat; az országgyűlést, a nemzetnek képviselőit ellenben pusztán egyszerű alattvalóiknak tekintették; alattvalóiknak, nem pedig a királylyal a közhatalomban egyenlő részeseknek. Igy volt ez uraim Francziaországban is, de csak 1789-ig. Ezen esztendőben, május 5-én, XVI. Lajos megjelenvén a három rend gyűlésén, feltette föveget és olvasni akarta a megnyitó beszédet. Erre régi szokás szerint a nemesség is feltette kalapját; de midőn a király látta, hogy a harmadik rend tagjai is hasonlót kivannak cselekedni, semhogy tűrje, hogy ezek magokat egyenlőknek képzeljék a nemességgel és ily kiváltságot élvezzenek a király szeme láttára, inkább maga is levette föveget s hajadonfővel olvasta beszédét. De mindezen elavult szokásnál sokkal sértőbb az uraim, hogy az országgyűlés megnyitásakor, a királyi várlakon, még pedig a főhelyen, a várnak legmagasabb ormán fekete sárga zászló leng, mig a magyar és a horvát lobogóknak az épületnek csak két sarkán juttatnak helyet. Azt mondják, hogy a fekete-sárga zászló a királyi háznak családi jelvénye. Én máskép tudom ugyan ezt és máskép olvastam a czímertani kézikönyvekben, minőket könyvtárunkban is lehet találni. Nevezetesen azt, hogy az osztrák dynastiának családi színei a fehér és vörös, emlékezetére azon eseménynek, midőn a keresztes háborúk alatt a mostani uralkodók egy őse, hanem csalatkozom, Frigyes herczeg Jeruzsálem ostrománál megsebesíttetvén, vére fehér ruháját vagy övét pirosra festette. De ám legyen bár ugy, legyenek a fekete és a sárga a királyi család színei: az 1848:

XXI. törvény szerint mindazon alkalommal, midőn valamely ünnepély tartatik, az ország középületeire és közintézeteire a nemzeti czímer és a nemzeti színű zászló tűzendő ki. A magyar országgyűlés megnyitása nemzeti ünnepély, a királyi várlak nemzeti középület. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Én kívánom, hogy a törvény megtartassék. Mi tiszteljük a királynak jogait, de viszont nem engedhetjük, hogy a nemzet jogai csorbát szenvedjenek, (ügy van! a szélső baloldalon.) Mindezeknél fogva kény telén vagyok kijelenteni, hogy sem én, sem velem egyetértő barátaim az ily körülmények közt megtartandó országgyűlés megnyitásában részt venni nem fogunk. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselő urak! Nem szükséges e tárgyban bővebben nyilatkoznom; maga a t képviselő úr elmondta, hogy a mi ellen ő felszólal, az már 1867 óta bevett szokás. Mindenki tudja, hogy midőn ezen kérdés itt először felhozatott, annak e teremben oly magyarázat adatott, melyet az akkori képviselőháztöbbsége helyeselt. Azóta felhozatott minden új országgyűlés alkalmával s mindannyiszor ugyanaz történt, a ml először és igy — azt hiszem — most is az fog történni. Én igen sajnálom, hogy a t. képviselő úr és elvrokonai nem fognak részt