Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-350

60 o50 országos ülés ápri is 2'.). 1SSJ sokban építeni szokás. Különösen az említett két külvárosban az építkezés eddig ilyen volt. Most az állam elhatározza, hogy ezen házak le fognak bontatni és azt, a mi a dolog termeszeiénél fogva nem történnék, egy mesterséges eszközzel, 1.700,000 írttal, akarja elérni. Mi lesz ennek a következménye ? Ki fognak sajátitatni a telkek és a házak leromboltatnak, a telkek ára felszökik és a szegény ember ott többé nem építkezhetik. Ott csak nagy jövedelmezőségre számított bérházak vagy magánépületek fognak épülhetni. Tehát, hogy ugy mondjam, ki fog vitetni a belváros azon helyekre is, melyek eddig mint külváros tették meg a szolgálatot. Tehát, ha arra volna szükség, hogy egyáltalán valahol a várost nagyobb várossá tegyük és nagyvárosi színezetet adjunk neki, azt hiszem, nem a külvárost kellene zépíteni, hanem a belvárosban, hol elég tér van erre. Méltóztassék megnézni, ott a nagy paloták tőszomszédságában annyi gunyhószerű épület van, hogy más nagy városban azt nem tűrnék. Az újvilág és a hatvani-uteza sarkán ott éktelenkedik egy állami telek ; a Dunával párhuzamosan menő utczákban a molnár , Lipót- és zöldfa-utczában és a városháza mellett nagyrészt ilyen épületek vannak. Ha a várost szépíteni akarják, méltóztassék oly intézkedéseket tenni, hogy az itt épülő házak, valamint a Dun;i jobb partján — s a törvényjavaslat erre vonatkozó intézkedését magam is helyeslem — az adómentesség megadassék. Ez által legalább a város belseje, mely minden városban, mintegy a fénypontot képezi, fog fényesebbé, szebbé lenni. De ne méltóztassék oly intézkedéseket tenni, hogy mi alatt a belváros nem tud felépülni, a belvárost és a szebb részeket kitoljuk azon külvárosokba, melyek ezt meg nem bírják és melyek, ha igy fogjuk hagyni, az egész körút vidékén még 50 év múlva sem fognak felépülni. En, t. ház. amúgy is minden tekintetben azt látom, hogy épen Budapest az, a mely a maga szegényügyével egyáltalán semmit sem törődik, melv minden naerv városok közt a legelhanyagoltabb állapotban hagyja a szegényeket, mely a munkásosztályért semmit sem tesz, mely nem hogy oly intézkedéseket létesítene, mint pl. Paris, hogy ínég zálogházakba adott tárgyak is kiadatnak a szegény népnek a tél bekövetkeztével, nevezetesen az ágyneműek stb. annyira mennek a szegény nép támogatásában. Ellenkezőleg azt teszik nálunk, ho.uy ott is, a hol természeténél fogva, egészséges lakásokkal bir a szegény nép, lerombolják. Ily irányzatú törvényjavaslatot én részemről nem fogadhatok el és ezért a jelen törvényjavaslatra sem adhatom szavazatomat. [Helyeslés a szélső halon.) Elnök : .Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Tisza Kálmán ministerelnök: Egy pár rövid észrevétellel tartozom a képviselő urnak. (Halljuk!) Fölhiva a t. ház figyelmét arra, hogy miről van itt a szó, megint kénytelen vagyok magamat kitenni annak, hogy a képviselő ur ismét azt fogja mondani: tehát ennek is más az oka. Mert kénytelen vagyok megjegyezni, a mit előbb is érintettem, hogy most nem arról van a szó, állapítsuk meg, hogy az a körút kiépíttessék, hanem a régen megállapított körút végrehajtásáról, a mely első sorban egészségügyi szempontból sürgős és fontos. De hogy mégis ne vádoljon a képviselő ur, megjegyzem, hogy 1871-ben igaz, azt a törvényt nem én nyújtottam be, elvállalom azonban érte a felelősséget, mert most is jól emlékszem, hogy támogattam és reá szavaztam. (Tetszés a jobboldalon.) A képviselő urnak a javaslat ellen intézett főleg ama vádjára kívánok válaszolni, hogy most, midőn a városnak szegényebb osztályai a Józsefés a Ferenczvárosban egészséges házakban lakhatnak, az állam 1.700,000 frtot ad arra, hogy ezek leromboltassanak s az illetők egészségtelenebb lakásokba szoríttassanak. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy ha már distinguálni akarunk gazdagabb és szegényebb lakosok közt, mindaz, a mi az egészségügyre vonatkozik, pedig hogy a jó canalisatió majdnem valamennyi közt a legfontosabb, még eddig senki sem tagadta — a város minden osztályára, nézve fontos és szükséges, de okvetetlenül legszükségesebb azokra, a kik épen szegénységüknél fogva a város rósz légkörétői kevésbé tudják magokat védeni és oltalmazni. Itt tehát ezen szembeállítás; szegények és gazdagok már ezen szempontból sem állhat meg. (Helyeslés jobbfelől.) De t. ház, áll-e az, hogy a József- és Ferenczvárosban oly egészséges lakások vannak ? Bátran merem állítani, hogy nem áll. Tessék megnézni a főváros halálozási statistikáját. Szalay Imre: Ott van a Roehus! (Mozgás.) Tisza Kálmán ministerelnök: Le lehet vonni a kórházat. Tessék megnézni a József- és Ferenczvárosok halálozási statistikáját és meg fognak győződni, hogy a fővárosban körülbelől a legrosszabbul állanak. {Egy hang a jobboldalon: a Tabán!) A Tabán is rosszul áll, de utána következnek a halálozási statistikát illetőleg a Józsefés Ferenczváros. Tehát ott, a hol azokban a képviselő ur által egészségeseknek mondott házakban laknak, nagyobb a halálozás, mint ott, a hol a sugárút elrontotta az egészségügyi viszonyokat. Egyébiránt bátor v:>gyo;L megjegyezni még azt is, hogy az egészségügyi viszonyokra egy széles útnak nyitása, mely azon a jó levegőtől, mondhatni, elzárt utczákban lehetővé teszi a jobb frissebb levegőnek a beymlését, már épen egészségügyi