Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-362
S«2. MMár^ flís •áj» f , 16. 18M. 239 tassék, még pedig természetesen különböző módon, akár újabb erdőrészletek vétele által, akár a fásítás előmozdítására, a mi által természetesen nemcsak az erdőállomány tartatik fel, hanem egyszersmind annak értéke is emelkedik. A pénzügyi és közgazdasági bizottságok tárgyalván ezen kérdést a kormány előterjesztését annyira indokoltnak tartotta, hogy azt bővebben indokolni szükségesnek sem tartom. A két bizottság a részletekre nézve különböző módosításokat tett, de azt hiszem, hogy ezek elősorolása, valamint az 1-ső szakasz végén véletlenül fenmaradt sajtóhibának kijavítása a részletes tárgyalásra tartozik és ennek következtében ezekbe most ezen alkalommal nem bocsátkozván, általánosságban ajánlom a törvényjavaslatot a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés a jobboldalon.) Herman Ottó: T. ház! Nagyon sajnálom, hogy a bizottság tisztelt előadója nem tartotta szükségesnek a részletekbe bocsátkozni; mert részemről épen a részletekben látnám azon világosságot, melyet itt terjeszteni kell, hogy ezen közgazdaságilag véghetetlenül fontos törvényjavaslat a ház elé ugy terjesztessék, hogy a ház minden tagja magának az Ítéletet megalkothassa. Én, t. ház, kijelentem, hogy szívesen hozzájárulnék a törvényjavaslathoz azon feltétel alatt, ha a ház közgazdasági bizottságában történt módosítása az első szakasznak elfogadtatnék. A módosítás czélzata az, hogy a beerdősítésre teremtendő alap valósággal is azon czélra fordíttassák és a mennyiben vicinális vasutaknak építéséhez ezen alapból bizonyos összegek vétetnének, ezen összegek az erdősítési alapnak visszatérítendők, tehát csak kölcsönkép adandók ki. T. ház! A ki Magyarország erdészetének állapotát legközelebbről ismeri, tudhatja, hogy az erdőség felvirágoztatása, az elpusztult, hanyatló erdők felújítása, rendes kezelése az állam egyik igen fontos érdeke és azt tartom, hogy az erdőségek jövedelmezőbbé tétele inkább alkotna egy bevételi forrást, a mely az állam erejét emelné, mint alkot bevételforrást fisealitási szempontból az, a mivel a pénzügyminister ur rendesen előállni szokott, t. i. az adóemelés, a mely ő szerinte egyedüli ereje az államnak. A statistikai kimutatások, t. ház, bizonyítják és mutatják azt, hogy Magyarországban az évi fatermelés átlag véve holdanként két köbméter. A statistikának másik sorozata azt mutatja, hogy a lakosságra elosztva e mennyiséget, egy-egy lakosra nem jut két köbméter fa évenként. Hogy ez nem elégséges, azt mutatja magának a fővárosnak statisztikai kimutatása, melyből világosan látható, hogy daczára annak, hogy Budapest lakosságának nagy része kőszenet használ fűtésre, mégis átlag egy és fél köbméter fa szükséges minden lakosra. Tudni kell továbbá azt és már ebből látni, hogy a fa termelés nem áll arányban a szükséghez, tehát azon plus, melylyel Magyarország ezen közgazdasági helyzetét javíthatná, t. i. azon plus, hogy a mellett, hogy lakosságát ellátná.bizonyos fanemek kivitelére is gondoljon, a jelenlegi gazdálkodássá! el nem érhető'. Az erdészeti auctoritások és capacitások azt mondják, hogy ha nyers terményekre fektetjük a fősúlyt, kivitel dolgában Magyarország nem képes annyi tölgyfát teremteni, hogy azt el ne adhassa busás áron nagy haszonnal kifelé. Ez a földrajzi elhelyezés dolga és e tekintetben bátran lehet mondani, hogy Magyarországnak tölgyfatermelésre nézve egész Európában nincsen párja. Fontosságot ölt ez még az által, hogy Amerika tölgyfa dolgában Magyarországgal nem versenyezhet. Mit contemplál ezen törvényjavaslat? Azt, hogy a hol rendezés folytán bizonyos erdőrészek letaroltatnak, a hol eladás folytán az erdőtalaj más gazdasági ágra fogatik, ott meg 1 gyen adva a recompensatió bizonyos módja, hogy az erdőtalaj befásittassék. Legalább ez az én felfogásom e tekintetben. Már most, t. ház, a ki elgondolja, hogy az utolsó évtizedben Magyarország kis- és középbirtokossága milyen jellemezhetlen, könnyelmű gazdálkodást folytat az erdőségek dolgában, tekintve ezen birtokosság jelenlegi helyzetét, mely nem engedi csak felét is teljesíteni azon feladatnak, hogy az erdő felújítását előmozdítsa, a mihez sem kedve, sem pénze ninca, nagyon hasznos és okos, hogy teremtessék meg az erdők faállományának fentartására egy alap, mely az erdők felújítására használtassák. Miután ez véghetetlenül fontos érdek, nem látom be, hogy az amúgy is csak csekély alap, mely ily módon támadni fog és semmi arányban nem áll azon pusztítással és azon rósz karban levő állapottal, melyben az erdőségek vannak, még akkép is megcsonkittassék, hogy abból vicinális vasutak építésére is elvétessék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) En tehát mindezek után, miután az erdő gazdálkodásban egy Magyarországra véghetetlenül fontos érdeket Játok és kiváltkép azt, hogy az ország bevételi forrásait igazán növeli és erősíti, óhajtom, hogy ezen alap, mely megteremtendő magukból az erdőkből, új erdőkre fordíttassák és ne zavartassák össze egy oly dologgal, mint a minő a vicinális vasút, a mely mint jövedelmi forrás és szükség egészen más természetű, mint az erdő. Erre más alapot kell találni annál is inkább, mert a vicinális vasutak nemcsak az erdők érdekében fognak építtetni, hanem egyáltalában azon vidékek összes közgazdasági érdekei szempontjából. Ennél fogva nem járulhatnék a javaslathoz szavazatommal, ha a közgazdasági bizottságnak
