Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-361
©34- 3fi '- •«>*£»* ülés május 14. 1884. alkalmat nyújtsak a mmister urnak arra, hogy j adandó válaszában megnyugtassa az ország iparosait az iránt, miként szándékozik jövőre ezen szállításoknál az iparosok jogosult érdekeit figyelembe venni és méltányolni. Intorpellatióm igy szól: „Interpellatió a honvédelmi tárcza vezetésével megbízott ministerhez: Tekintettel arra, hogy Magyarország kézműipara a közös honvédség részére szállított és évenként béke idején csupán a Magyarországra jutó arány szerint 2—3 millió értéknek megfelelő bőr és posztóneműeknek szállításából teljesen ki van zárva; tekintettel arra, hogy a magyar kir. honvédség részére szállított posztóneinűek szállítása már közel másfél évtized óta Harapat jogutóda a Regenhardt eonsortium által a szerződésnek ismételten történt meghosszabbítása folytán versenyképes hazai gyáriparunknak szándékos mellőzésével indokolatlanul monopolisáltatik; tekintettel továbbá arra, hogy a magyar kir. honvédség részére szállított bőrnemííekre vonatkozólag elfogadott azon rendszer, melyszerint a fővállalkozó által kiszabott bőrelkészítés ezéljából egyes szakleli iparosoknak a fővállalkozó kénye-kedve szerint adatott ki, igazságtalannak és méltánytalannak bizonyult; tekintettel arra, hogy épen ezen bőrneműeknél a fővállalkozó a megállapított egységárakból szerződésellenesen levonásokat követel és a foglalkoztatott kisiparosoknak amúgy is csekély munkabéréből, igy például a bakkancsoknál a páronként járó 1 forintból 10, sőt 15 krt levon; tekintettel végül arra, hogy a fővállalkozó az ország szakbeli iparosainak legnagyobb részét, igy például Debreczen, Győr, Szolnok, stb. városoknak iparosait a felhangzó panaszok szerint épen azért mellőzi, mert itt a szerződése szerint megállapított munkabérekbői engedésre nem számíthat, kérdem a t. ininister urat: 1. Szándékozik-e intézkedéseket tenni az iránt, hogy a magyar kézműipar a közös hadsereg számára felállítandó bőr- és posztónemííek szállításában aránylagosan részesíttessék ? 2. Mikor jár le a Regenhardt consortiummal kötött szerződés és szándékozik-e t. minister ur annak lejártával a m. kir. honvédség részére szállítandó posztóneműek tekintetében hazai gyáriparunknak versenyét lehetővé tenni? 3. Van-e tudomása a t. minister urnak arról, hogy a magyar kir. honvédség részére szállított bőrnemüeknél az ország szakbeli iparosainak legnagyobb része a munkában való részesülésből eljesen ki van zárva ? 4. Van-e tudomása arról, hogy a fővállalkozó m alvállalkozó kisiparosoknak meghatározott munkabéréből, szerződése ellenére, érzékeny levonásokat tesz? 5. Való-e, hogy a magyar kir. honvédség részére szállított bőrnemüeknél a fővállalkozó még arra sincs kötelezve, hogy hazai bőrt dolgoztasson fel, s ha Yaló, mivel indokolja ezt a minister ur? 6. Szándékozik-e a t. minister ur ezen bőrnemtiek szállításánál az eddig követett, de méltánytalannak s jogos panaszokra okot szolgáltatónak bizonyult rendszerrel szakítani és lehetővé tenni, hogy az ország szakbeli iparosai kiérdemlett munkabérüknek biztosítása mellett a munkában egyenlő arányban részesíttessenek ? Azzal ajánlom ezen interpellatiót a t. háznak és különösen a — fájdalom, jelen nem lévő — minister urnak figyelmébe, hogy azon reményben vagyok, hogy ezen kérdésben, mely az ország iparosait oly élénken foglalkoztatja és a melyben legközelebb az országos iparegyesület és a budapesti kereskedelmi és iparkamara hasonló értelemben felszólalt, hogy ezen kérdést, mondom, válasza tárgyává fogj a tenni és nem fogja bevárni az országgyűlés berekesztését a nélkül, hogy erre nézve az iparos osztály fel legyen világosítva. Elnök: Közöltetni fog a honvédelmi ministerium vezetésével megbízott minister úrral. Következik Éles képviselő ur interpellatiója. Éles Henrik: T. ház! Azon tapasztalatok, melyek a földadó katasteri munkálatok tárgyában az ország számos helyén felmerültek, mutatkoznak a jászberényi járásban is és általában az egész Jászságban. Azon tapasztalást értem, hogy az eredmény nem felel meg a tényleges helyzetnek. Én számos concret esettel tudnám igazolni, hogy ezen panaszok nem egészen alaptalanok, de minthogy azok általánosak és ismeretesek és én ezen ismeretet felteszem a t. ház tagjairól, ezen panaszoknak bővebb illustrálásába nem bocsátkozom ; és épen azért egyszerűen felolvasom azon interpellatiót, melyet e tárgyban bátor vagyok a pénzügyminister úrhoz intézni: > Interpellatió a t. pénzügy minister úrhoz. 1. Vaii-e a t pénzügy minister urnak tudomása arról s ha nincs, hajlandó-e tudomást szerezni, hogy a jászberényi járásban s általában az egész Jászságban az eddigi adókatasteri munkálatok oly eredményt tüntetnek fel, mely a valóságnak meg nem felel ? 2. Hajlandó-e a t. minister ur azon esetben, ha a most jelzett állapotról meggyőződik, hatáskörén belül intézkedni az iránt, hogy a föld becslése és osztályozása az igazságnak megfelelően vitessék keresztül? Budapest, 1884. évi május hó 14-én. Elnök: Közöltetni fog a minister úrral. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Miként a t. elnök ur a háznak tegnap hei jelentette, válaszolni akarok azon interpellatióra,
