Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-360
360- orssiágos ülés mAjns K5. 1884. 221 lat rendelkezése alatt kerekszáinban mintegy 10 mértföld hosszú tiszai és marosi védtöltések oldalainak letisztítása körül, a miért is méterenként felszámított 63 és V» krt. Mert e tiz mértföldnyi hosszú töltések oldalai letakarítása alig néhány kilométerre történt 8 mindennek daczára hiszem, hogy a részére szerződésileg kötelezett 63 6 /m krt fel is vette. De ezt csak például hozom fel és ezt sem a t. kormánybiztos Horváth képviselőtársamnak terhére és rovására, mert a Békés városától Makóig terjedő töltésvonalon nem mindig őrizhette ellen a munkálatokat, hanem az illető szakaszvezető mérnökök nem teljesítették kellő pontossággal kötelességüket. Nem bocsátkozom további részletezésbe, majd ha a számadás erre nézve beadva lesz, tartom fenn e tekintetbeni jogomat. Végül még az ártérfejlesztési költségekre vagyok bátor a t. minister ur figyelmét felhívni. Az 539. sz. jelentésben ki van fejezve, hogy az ártérfejlesztés holdanként 96 krért foganatosittatik. Én erre nézve annak idején — sajnálom, hogy nincs jelen Krisztinkovich képviselőtársam •— mikor a vállalkozási feltételek kiírásáról volt szó, szót váltottam vele és oda nyilatkozott, hogy ő a Rába és Rábcza szabályozásánál az áriért 32 krért fejlesztette és még akkor is volt ő szerinte az illető munkavezető s vállalkozónak 12 kr. tiszta jövedelme. Ennek következtében én felkértem épen a Rába és Rábcza szabályozásánál az ártérfejlesztés körül foglalkozó főmérnököt, hogy jelentkezzék a t. közmunka- és közlekedésügyi ministeriumban és tegye meg ajánlatát, mert már akkor hallottam, hogy 90 kr, majd egy frt átlagárban fog a mi vidékünk árterébe eső birtokok holdja fejlesztetni; jelentkezett is az illető t. mérnök ur, de mikor a ministeriumban jelentkezett, azt mondták, hogy az árlejtési feltételek lent vaunak Szentesen a kormánybiztosnál és mikor Szentesre ment, azon értesítést nyerte, hogy a feltételek már felküldettek jóváhagyás végett a ministeriumhoz. Feljött ide, itt nem találta. Ha jól tudom, kétszer vagy háromszor járta meg Szentest, a nélkül, hogy az árlejtésben résztvehetett volna. Mindezek t. ház, olyan dolgok, melyeknél fogva én ezen törvényjavaslathoz hozzá nem járulhatok, mindaddig, mig a minister ur az eddigi kiadásokról, munkálatokról tételes, okadatolt számadást be nem mutat. De végül t. ház, a törvényjavaslat oly drága kamatú összeg felvételét javasolja s helyezi kilátásba, melynek felvételéhez én oly módon, hogy az 50 év alatt törlesztessék, nem járulhatok. Mindezeknél fogva kijelentem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. Zsilinszky Mihály: Azon törvényjavaslatot, mely az 1881 : LII. törvényczikk végrehajtása folyamán keletkezett viszonyok rendezéséről szól, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Minthogy ezzel kapcsolatban az ezen intézkedésekről és még végrehajtandó munkálatokról szóló ministeri jelentés is tárgyaltatik, bátor vagyok ennek egyik részéhez, nevezetesen azon részéhez, mely a Gyula-Csaba és Békés alatt elfolyó úgynevezett élő vízcsatornára vonatkozik, néhány észrevételt tenni. Nem akarom részletesen tárgyalni, hogy ezen 100 esztendő előtt ásott élő vízcsatorna mily fázisokon ment keresztül eddig*Csakis a tényleg fennálló viszonyokra vagyok bátor figyelmeztetni a t. minister urat. Nevezetesen a legújabb időben el lett határozva, hogy a Nádormalom-csatorna vize, illetőleg az élő vizes;-.torna felső torkolata is teljesen elzárassék. Ez meg is történt. Tudomásom van azonban arról, hogy ezen élő vízcsatornának alsó torkolata is elgátoltatott. Azonban a vad vizek beleeresz sése következtében ezen csatorna medenczéje valóságos pocsolyává alakult át. Tekintettel arra, hogy ezen pocsolyává tett viz az ottani lakosságra nézve közegészségügyi szempontból i« igen ártalmas: bátor vagyok azt kérdezni az igen t. minister úrtól: minő intézkedéseket méltóztatott tenni arra nézve, hogy ezen, most már — ugy látszik — csupán vad vizek befogadása végett fentartott medencze vize lebocsáttassék, miután az alul és felül is el van gátolva? Csakis ezen kérdést kívántam az igen t. minister úrhoz intézni. Horváth Gyula : Megbocsát a t. ház, hogy rövid időre igénybe veszem becses türelmét. Mindenekelőtt bátor vagyok a Hoitsy t képviselő ur által tett megjegyzésre pár észrevétellel felelni. Hoitsy t. képviselő ur azt monda, hogy a praeliminált 10 millió frt aligha lesz elég ezen munkálatokra, a mennyiben ezen munkálatoknál körülbelül 9,193,00üfrt fog igénybe vétetni,vagy pedigigénybe vétetik már ez idén, a többi munkálatokra pedig, t. i. a Csohosér, valamint a csongrádi munkálatokra nem lesz elegendő ezen összeg. A t. képviselő ur itt tévedésben van. A törvényjavaslat határozottan kiköti, hogy a Csohosér és a csongrádi munkálatokról külön törvény útján fog intézkedés tétetni, tehát ezen érdekeltség által felveendő összegből egyáltalán nem is részesittetik, e törvényjavaslatban foglalt összes munkálatoknak sem a múltra, sem a jövőre vonatkozó költségeit magában nem involválja. A mit a t. képviselő ur felhozott, hogy tulajdonkép az egész vonalon társulatok a múltból fen nem állnak, az tény; de nem áll az, hogy oly könnyen lehetett volna ott egy társulatot megalakítani. Az ideiglenes ártérbe bevontak a következő
