Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-360

360. országos ölés május 13. 18S4. 219 Csak két megjegyzésem van. Első az, hogy a mint a kölcsön feltételei megvannak a törvényben állapítva, ez által azokis jogai némileg érvényesülve lesznek, a kik a kölcsön megkötésénél szavazással részt venni nem fognak. Hanem egy igen fontos mo • mentumot nagyon szerettem volna a törvényben világosan is kifejezni, nevezetesen azon körülményt, hogy e kölcsön esetleg előbb is legyen visszafizethető ötven évnél. Tudjuk, hogy az alföldi népnek legnagyobb része olyan hosszú lejáratú kölcsönt nem akar felvenni, mert mint mondják, nem akarják még az unokáikat is megterhelni. Ez volt egyik legnagyobb baj és ez adott legtöbb panaszra okot a szegedi kölcsönnél is. A mint a törvényben föl vannak sorolva ezen kölcsön modalitásai, nincs az kitéve, hogy ez lehetséges legyen. Már pedig ez nagy hátránya a törvénynek, mert az ottani nép természetével, valamint földjének természetével ellenkezik. Az alföldi földek olyanok, hogy egyik évben nagy termést adnak és akkor a rajtok levő terheket a birtokos egyszerre visszafizetheti és nem akarja a kis apró-cseprő betáblázásokat ott látni a maga birtokán. A másik megjegyzés, a mit fel akarok hozni, az, hogy én sokkal jobban és szivesebben láttam volna, hogy ha ez a kölcsön nem papírban köttetik mQg, hanem ki lenne mondva a törvényben, hogy aranyban köttetik meg. És pedig azért tartom ezt, mert az aranynak agiója a mostani pénzviszonyok közt oly magas, hogy nem igen lehet arra számítani, hogy egy bizonyos idő alatt emelkedni fog, vagy ha fogna is emelkedni, a valószínűség az, hogy míg négy esetben emelkedlietik, addig tiz esetben lejebb szállhat; a kölcsönvevők chance-ai tehát ugy állottak volna, hogy négy esetben ráfizethettek volna, tiz esetben pedig nyerhettek volna az aranykulcson által. Ez által el lehetett volna érni egy más nagy, nevezetes előnyt: hogy ezen kölcsönt a külföldi tőke adta volna meg 8 abban participiált volna, holott a papir-kölcsön csak az országban talál vevőkre. Már pedig az országban a kamatláb sokkal magasabb, mini a külföldön s igy természetes, hogy a kölcsön drágább ha papírban köttetik, mintsem aranyban. De mind a két megjegyzés, melyet koczkáztattam, megtörik azon, t. ház, hogy maguk az érdekeltek ily értelemben nyilatkoztak. Tudomásom van róla, hogy a kormánybiztos összehívta volt őket előzőleg, mielőtt a törvényjavaslat benyujtatott s ők megfoghatatlan okból a mellett nyilatkoztak, hogy a kölcsön papírban köttessék. S tudomásom van arról is, hogy a kölcsön, a mely köttetik, noha a törvényben nincs kifejezve, ugy szándékoltatik köttetni, hogy azt előbb is lehessen visszafizetni. Ha csakugyan igy köttetnék meg a kölcsön — ámbár a törvényben kifejezve nincsen — én a kölcsönben természetesen annál inkább meg tudnék nyugodni. De van még egy megjegyzésem, t. ház. Én elvileg nem vagyok annak barátja, hogy a kormánybiztos kezelése alatt álljanak akár a társulatok, akár más ügyek. A mint valahol kormánybiztosra van szükség, az mindig annak a jele, hogy az állapotok nem mennek rendesen, hogy kormánybiztos nélkül nem lehet nekik menni, tehát azért szükség van kormánybiztosra. Es daczára ennek, mégis ebben a speciális esetben nagyon óhajtanám, hogy a kormánybiztosi intézmény nemcsak a törvényben stipulált ideig maradjon meg, hanem maradjon meg mindaddig, mig ezen védekezési munkálatok teljesen befejezve nincsenek. A törvény indokolásában az van mondva, hogy a mint a legsürgősebb munkálatok be lesznek fejezve, akkor az egyes érdekeltek társulatokba lesznek felosztva és megalakítva. T. ház, ha ez meg fog történni, akkor az ottani érdekeltségnek egy nagy része annak van kitéve, hogy érdekei a többség által el fognak nyomattatni. Mert a dolog ugy van, hogy az egész építési vonalon végig nem építtettek meg a töltések, hanem csak egyik részben. Ellenben az egyik nagy részen, Békéstől Endrődig csak ideiglenes gátak épültek. Ha már most a kormánybiztosi intézmény meg fog szün tettetni és a társulatok külön alakulnak, mindegyiknek a maga gátja át lesz adva, az fog előállani, hogy a felsőbb részeken levő ideiglenes töltések, a melyek ezen txxl majd végleges töltésekkel lesznek helyettesítendők, azoknak az érdekeltek költségeire fognak felépíttetni, a kik a társulathoz fognak tartozni. Azonban az alsóbb érdekeltségek, ha külön társulatok lesznek alakítva, nem lesznek rávehetők, hogy azon költségekhez hozzájáruljanak, melyek ezen vonalon fognak az építésre szükségeltetni. A dolog ugy történt, hogy a felsőbbek hozzájárultak azokhoz a költségekhez, melyek lent szükségesek voltak, de az alsók nem fognak majd hozzájárulni azokhoz, melyek fent fognak építtetni. És igy t. ház, ugyanazon érdekeltek, kik társulatokba alakítva most sincsenek, kik most is el vannak ütve attól, hogy szavazatukat érvényesíthessék, 'azon veszélynek lesznek ez által kitéve, hogy esetleg ők költöttek az alsó vidék építkezésére, ellenben az alsó vidék nem fog nekik adni semmit. Ezért én abban a nézetben vagyok t. ház, hogy ezen közösség nem ugy oszlatandó fel. mint a hogy a törvényjavaslat indokolásában stipulálva van, hogy mindjárt a hogy egy bizonyos rész el van készítve, hanem csak akkor, mikor valamennyi munkálat el van végezve és befejezve. Ezt annál inkább szükségesnek tartom t. ház, mert meg vagyok győződve, hogy azon 10 millió forint, melyről most szó van," nem lesz elegendő arra, hogy valamennyi gát végleges méretben és a végleges helyen építtessék. A mint az indokolásból látjuk 28*