Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-360

210 S6G. tmágofi filé* májns IS- IS84. pénzügyminister ur felhatalmazást kér arra, hogy • ezen összeget a közös pénzügynűnisternek rendelkezésére bocsássa, kiutalványozhassa és elszámolhassa. Kérem * t. házat, méltóztassék a javaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Csanády Sándor: T. képviselőház! Alig mnlt el néhány hete annak, hogy a képviselőház kormánypárti közösügyes többsége a közösügyes költségek fedezésére néhány 100,000 frtot szavazott meg. Megszavazta daczára annak, hogy a nemzet egy része Ínséggel, nyomorral küzd, megszavazta daczára annak, hogy a nagybirtokos osztály kivételével a nemzet a jelenlegi adóját sem képes fizetni. Megszavazta, t. ház, nemzetellenes czélokra. Daczára — mondom — mindezeknek, a kormány a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat által ugyancsak közösügyes költségek fedezésére, pótlására 155,520 írtnak megszavazását kéri. Azt mondtam, t. ház, miszerint a többség az általam említett összeget nemzetellenes czélokra szavazta meg. Igen is, ezt állítom mai nap is, mert én az 1867. és 1878-iki közösügyes kiegyezéseket a hazára, a nemzetre nézve valóságos átokcsapásnak tartom, mely megfosztotta hazánkat önállóságától, függetlenségétől, megfosztotta e nemzetet ügyei vezetésébe való befolyásától is és e nemzetet az anyagi megsemmisülés örvényébe merítette De nemcsak én magam állítottam a közösügyeket a hazára, a nemzetre nézve károsoknak, hanem maga a jelenlegi ministerelnök Tisza Kálmán ur is egész 1875-ig azon képviselő urakkal együtt, a kik jelenleg a közösügyes alapon állnak, de a ministerelnök ur vezérlete alatt velünk, a 48-as párt tagjaival kezet fogva, működtek hazánk, nemzetünk jogtalanul elrabolt önállóságáért és függetlenségeért. Én, t. ház, miután ugy vagyok meggyőződve, miszerint a közösügyek valóságos átokcsapást képeznek a nemzetre, valamint soha ez életben egyetlenegy garast nem szavaztam meg a közösügyes költségek fedezésére, a közösügyes alapon álló kormányok rendelkezése alá, ugy a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. EsiliüBzky Mihály jegyző (olvassa smtoszonkint a törvényjavaslatot, mely észrevétel nélkül elfogadtatik.) Elnök: Ekkép a törvényjavaslat részleteiben is letárgyalva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közlekedésügyi bizottság 569. sz. jelentése az 1840 : X. t. czikkben szabályozott hatósági illetőség némely határozmányainak módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni. Az általános vitát megnyitom, melyben az első szó a bizottság előadóját illeti. Darányi Ignácz előadó: T. ház! Az 1840: X. t.-cz. által megállapított hatósági illetékesség a gyakorlatban oly magyarázatot nyert, hogy az ezen törvény keretébe eső vizi ügyekben a megyei közgyűlés volt az elsőfokú hatóság. Ez az eljárást és az ilyen vizi ügyek elintézését ugy a magánvizi perekben és a vizivillongásokban, mint különösen a malomügyekben igen nehézkessé tette; nehézkessé tette már az 1870: XLI1. t.-czikknél fogva, melynek értelmében a megyei közgyűlések ritkábban ülnek össze, de változtatott a helyzeten az 1874: XI. t.-czikk, t. i. a belvizszabályozási törvény is. Számtalan esetben ugyanis, ha kérdés merül fel az iránt, hogy valamely viziügy az 1840 : X. vagy pedig az 1874: XI. t.-cz. keretébe tartozik-e, kérdés merült fel az iránt is, hogy első fokban határozni melyik hatóság illetékes: a megyei közgyülés-e, az 1840. X. t.-cz. alapján, vagy pedig a megyei alispán az 1874: XI. t.-cz. 7. §-a értelmében, a mely szakasz világosan kimondja, hogy mindenütt, a hol az 1871. t.-czikkben törvényhatóságról van szó, ne a megyei közgyűlés, hanem az alispán legyen értendő. Ezen kivánt segíteni a közmunka- és közlekedési minister ur akkor, mikor az e részben minden oldalról hangoztatott panaszokra hallgatva, ezen törvényjavaslatot beterjesztette, melyben megállapítani kívánja azt, hogy azon hatáskört, melyet az 1840: X. t,-cz. alapján eddig a megyei közgyűlések gyakoroltak, ezen ügyek elintézésének-gyorsasága érdekében ezentúl az alispánok gyakorolják, De egyszersmind némi garantiát alkotott a minister ur e törvényjavaslatban azzal, hogy ellentétben az 1876: VI. t.-czikk 59. §-ának rendelkezésével, mely szerint ily ügyekben két egyenlő határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs, a törvényjavaslatba oly rendelkezést vett fel, mely szerint ezen ügyek első fokban ugyan az alispán által intéztessenek el, azonban akár legyen a második fórumnak, t. i. a közigazgatási bizottságnak határozata megegyező az első határozattal, akár nem, a határozat a közmunka- és a közlekedési ministerig felebbezhető legyen. Ugyancsak a törvényjavaslatban intézkedés történt az iránt is, hogy az illetékesség miként