Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-348
843. orsrógos ülés április 26. 1884. 55 is gyakorolnak hatósági jogot, azt hiszem, szabatosság érdekében hozzá kellene tenni az első ponthoz: „illetőleg a 127. §-ban foglalt korlátozással a fennálló ipartestületek;" és pedig ugy, hogy ezt megelőzőleg a pont helyett pontosvessző volna teendő. Ajánlom módosítványomat. Duka Ferencz jegyző (olvassa a módosílványt). Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, a vitát bezárom. Gr. Széchényi Pál földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: T. ház! Az iparhatóságok megalkotásánál a főczél az volt, hogy a hatóságok, a mennyire lehet, szakértőkkel legyenek kiegészítve, hogy az érdekelt felek teljes megnyugvást találjanak a hatóságok eljárásában ; másrészt pedig, hogy a szakértők a hatóságok munkájának legnagyobb részét végezvén, ez által a hatósági személyek munkája minél inkább kevesbittetik. Ezért lett az I. és Il-od fokú hatóságnál is a szakértők hozzájárulása megállapítva. Minthogy Grünwald képviselő ur módosítványa a szakértők ezen hozzájárulását nem zárja ki s e szerint a czélnak, mely előttem is lebegett, elég van téve, módosítványát elfogadom 7 ' és kérem a t. házat, méltóztassék ahhoz hozzájárulni. A mi Kállay képviselő ur módosítványát illeti, azt feleslegesnek tartom, mert magától értetik, hogy a szolgabírót akadályoztatása esetében a helyettes szolgabíró képviseli. A Deutseh képviselő ur módosítványát is feleslegesnek tartom, minthogy meg van mondva az előző szakaszban, hogy melyik része a hatóságnak ruháztatik az ipartestületekre. Ha pedig ily formában fogadtatnék el a módosítvány, a mint itt beadatott, az volna belőle kimagyarázható, hogy az ipartestületek csak Budapest területén veszik át a hatósági eljárást. Ennélfogva ezt a módosítványt is mellőztetni kérem. (Helyeslés.) Elnök: A szavazás előtt meg kell jegyeznem, hogy Deutseh Lipót képviselő ur azt a változtatást tette módosítványán, hogy a.za)d) pontok helyett az a—d) pontok teendők. Három módosítvány tétetett, melyek mind külön pontokra vonatkoznak, én azt hiszem, hogy az illető pontoknál lesznek eldöntendők. Az első és második bekezdés nem támadtatott meg, ennélfogva kijelenthetem, hogy ez elfogadtatik. A harmadik bekezdéshez, vagyis az a) ponthoz Kállay képviselő ur azt a módosítványt adta be, hogy ezen szó után: „szolgabíró" tétessék „vagy szolgabirósegéd". Méltóztatnak elfogadni ezen módosítványt? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy nem fogadtatott el. A b) és c) pontokra nem lévén észrevétel, azok elfogadtatnak. A d) ponthoz Deutseh Lipót képviselő ur a következő toldalékot javasolja: „illetőleg az a—d) alatti esetekben a 127. §-ban foglalt korlátozását a fennálló ipartestületeknek". Méltóztatnak-e elfogadni ezen módosítványt? (Nem!) Nem fogadtatott el. (írünwald képviselő ur azon módosítványt tette, hogy „a törvényhatósági ipartanács" helyett tétessék: „vármegyékben az alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács". A kik méltóztatnak elfogadni az eredeti szöveget, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Nem fogadtatott el és igy Grünwald képviselő ur módosítványát elfogadottnak jelentem ki. A szöveg többi része nem támadtatván meg, az is elfogadtatik. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a 167 — 171. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 172. §-*). Csanády Sándor: A 172. szakasz második bekezdésének szavai ezek: „választhatók csak azon iparosok (kereskedők), kik a választást megelőző évben legalább annyi III. osztályú kereseti adót fizetnek". Ezen szavak helyett óhajtanám a következő szöveget tétetni: „választhatók azok, kikre a választást megelőzött évben legalább annyi III. osztályú kereseti adó vettetett ki". Kérem ezen módosítvány elfogadását. Elnök: A 172. §-hoz Csanády képviselő ur egy stylaris módosítást adott be. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szöveget változatlanul elfogadni? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a szöveg változatlanul elfogadtatott, Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a 173. §-t, mély észrevétel nélkül elfogadtatván; olvassa a 174. §-t). Irányi Dániel: T. ház! Mindenekelőtt fel kell olvasnom az egész szakaszt, mely igy szól: „Ha az iparhatósági megbízottak teendőiket a törvény értelmében nem teljesitik, erről az iparhatóság a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerhez előterjesztést tesz, mely — talán „a ki" — az illetékes ipar- és kereskedelmi kamara, valamint a másodfokú iparhatóság meghallgatása után, a hibás vagy mulasztó megbízottat annyiszor-mennyiszer első sorban ipari, esetleg kereskedelmi oktatási czélokra 100 frt erejéig megbírságolhatja". Azt kérdem, t. ház, hogy mire való akár az ipar és kereskedelmi kamarának, akár pedig a másodfokú iparhatóságnak meghallgatása? Miről van szó? Arról, vájjon az illető megbízott teljesítette-e a rábízott kötelességet, vagy sem. Hogy tudhatja azt a budapesti ipar és kereskedelmi kamara, vagy a pestmegyei alispán, hogy Nagy Péter vagy Kis Pál Kecskeméten teljesítette-e a maga kötelességét, vagy sem. A kereskedelmi és iparkamarának meghallgatása szükséges szakkérdésekben, vagy midőn oly adatokról van szó, melyek beszerzésével az megbizatik; de a mikor ily helyi
