Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-359

ffjf 359. országos ni is május 12 1884. nak természetben felajánlásáról. Én hivatkoztam a 9. §-ra. mely pedig kétségbevonhatlan igazsággal mondja, hogy a községek feljogosítvák ily vasutak részére, legfeljebb 10 évre terjedő kamatbiztosítást vagy más segélyt átvállalni, de a községek segélyével és a vállalkozásban részesülésről a 10. és nem a 9. §. intézkedik. De azt sem mondtam, hogy a főispán börzespeculatiót végzett, azt sem, hogy biztosítva van, hogy nyerni fog, de mondtam azt és maradok azon meggyőződésem mellett, hogy ott, hol a közigazgatási hatóságok igénybe vétetnek a vasút részére, nem tartom helyesnek, hogy a főispán legyen az engedélyes. Meg vagyok győződve, hogy a t. minister ur magára nézve, ha nem is incompatibilisnek, de mindenesetre ineonveniensnek tartaná, hogy vasút engedélyese legyen és ép ugy nem volna helyes, hogy azok az engedélyesek főispánok legyenek. B. Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi minister; Arról nem szólok többé, kijelentettem már, hogy a főispánoknak e tekintetben való közreműködését helyesnek, hasznosnak tartom; az olyan, mely visszaélésekre alkalmat nem adott esnem hiszem, hogy fog adni. (Ugyvan! Helyeslés a jobboldalon^ Meg kell azonkívül jegyeznem,hogy a 10. §. intézkedései alig vannak igénybe véve. He a 9. §-nak első bekezdése igy szól: „A községek feljogosítvák ily vasutak részére legfölebb 10 évre kiterjedő kamatbiztosítást vagy másnemű segélyezést átvállalni". Ez a feljogosítás, tulajdonkép mint minimalis összeg van, a mit igénybe vehetnek, szemben a megyékkel felállítva. Egyébiránt nagy része nem a községek, hanem a megye utján történik. Ismételve kérem a t. házat, méltóztassék a jelentést tudomásul venni. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a közlekedési bizottság jelentését, tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen!) Tudomásul vétetett és erről a főrendiház értesíttetni fog. (Kemény János alelnök elliagyja az elnöki széket, melyet Péchy Tamás elnök a ház zajos éljenzése között foglal el.) Elnök: Következik a pénzügyi és a közlekedési bizottság jelentése a marosludas-beszterczei helyi érdekű vasút engedélyezésére és segélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában beadott 560. számú törvényjavaslat iránt. Azt hiszem, a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni (Felolvasottnak tekintjük!) és így az általános vitát megnyitom, melyben az első szó az előadó urat illeti. Lukács Béla előadó: T. képviselőház! Erdélynek Mezőség nevezete alatt ismeretes vidéke közlekedési és forgalmi tekintetben leginkább el van hanyagolva. Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak czélja ezen közlekedési bajokban némileg segíteni és pedig oly módon, hogy az ApahidaSzáziégeui vasútra szükséges kavics-szállítás olcsóbb árban való biztosítása utján egyszersmind lehetővé teszi Maros-Ludasról Beszterezére helyi érdekű vasutat építeni. A maros-ludas-beszterczei helyi érdekű vasút a forgalom szempontjából teljesen indokolt és ellene e szempontból kifogás egyáltalán nem tehető, de sőt ezen elhanyagolt vidék érdekében szükséges és az által, hogy az állam ily módon annak keresztülvitelét lehetségessé teszi, egyszersmind olcsóbb anyagot szerez az apahida száirégeni épülő félben levő kőut számára és sietteti ezen szintén szükséges és a vasúttal egyátalán nem parallel futó, sőt azt keresztben metsző kőút kiépítését és olcsóbbá teszi annak fentartását. A 300,000 frt előleg, mely ezen vasút kiépülése esetében adatni fog, bőven visszatérűl a biztosított olcsó kavics szállítása folytán. A közlekedési és pénzügyi bizottság tehát mind forgalmi, mind pénzügyi szempontokból a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. Csak azt tartja szükségesnek jelentésében kiemelni, hogy a minister ur a bizottságban is kijelentette, miszerint az engedélyokmány kiadása alkalmával gondja lesz arra, hogy a vasuttársulatnak az adandó 300,000 frt előleg fejében vállalt kötelezettségei teljesen biztosíttassanak az állam irányában. A pénzügyi bizottság és a közlekedési bizottság nevében elfogadásra ajánlom a javaslatot. (Helyeslés.) Lázár Ádám: Előre kijelentem, hogy mind a törvényjavaslathoz mellékelt, mind a t. előadó ur által körvonalozott indokokból kiindulva, ezen törvényjavaslat elfogadása ellen lényegileg kifogást nem emelek. Van azonban egy pár észrevételem, a melyekre nézve különösen a szakminister úrtól nyerhetek felvilágosítást és attól feltételezem az első szakasznál teendő módosítványom szükségességét vagy szükségtelenségét. T. ház! A jelen törvényjavaslatnak az egyik főczélja.hogy a Maros-LudastólBeszterezéig tervezett helyi érdekű vasút kiépítése állami segély utján előmozdíttassék. Minthogy a minister ur ugy a törvényjavaslatban, mint az indokolásban jónak látja elhallgatni az illető engedélyesek neveit, bárha azt megelőzőleg arról szól, hogy az érdekeltség társulattá alakult, mely az előmunkálatokat megtette, azonban kijelenti, hogy mindamellett, hogy ezen vasút kiépítése sürgős és elodázhatlan szükséggé vált, de az érdekeltség nem lévén azon vagyoni helyzetben, hogy maga építse ki, ez okból szükségesnek látta az előterjesztést, az engedélyokmánynak kiadása későbbre maradván, első tekintetre is kitűnik, t. ház, hogy ezen állami segélynek 300,000 írtban az érdekeltség által kért megadása ellenszolgáltatással áll szemben, melyet Ugyanezen társulat, mint a minister ur ismételve nevezi, az