Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-358

i8i 3äS. országois ölés miju» 9 1884. Az előbbi 2641/1883. m. kérvényben ki volt fejtve, hogy azon közigazgatási és törvénykezési felosztás, melynek megváltoztatása kérvényeztetik, minden szempontból határozottan képtelenség. Azon községek, t. ház, melyek ide be vannak osztva, a legkínosabb helyzetben vannak, ugy hogy azt mondhatom, hogy valódi Procrustes-ágyba vannak fektetve. {Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) T. ház! Ha valaki körültekint a kerületben, önkénytelenül azon benyomást nyeri, hogy azon kerület a történeti hagyományok, a községek polgárainak kívánalma és az állam érdekeinek teljes mellőzésével ugy állapíttatott meg, hogy először kiszemelték a szolgabíró telkét, arra reá tették az arrondirozó ministeri körzőnek álló ágát, a mozgó ágat körülhordozták és azután ugy kerítették ki a járást. {Igás! Ugy van! a szélső baloldalon.) Először a kabátot csinálták meg és ugy szabták hozzá az embert. Hogy mily tarthatlan ez az állapot, mennyire követelménye a közérdeknek és a polgárok érdekeinek ezen állapot megváltoztatása, legvilágosabban bizonyítja azon körülmény, hogy maga azon község is, mely most mesterséges központtá van téve, hozzájárult ezen állapot megváltoztatásához és aláirta azon folyamodványt, melyben a jelen állapot megváltoztatása kéretik. A mi a bizottság határozati javaslatát illeti, mely szerint kiadatik tanulmányozás végett a belés igazságügyi ministereknek: erre nézve megjegyzem, hogy ezen ügy már 17 év óta folytonosan a képviselőház repertoirján, illetőleg tárgyalási sorrendjén van. Már 5—6 ízben megtörtént a főispánok meghallgatása — a miben az autonómia sérelmét látom — de megtörtént a megyék és a lakosság meghallgatása is több izben s íme most ismét tanulmányozás és meghallgatás végett adatik ki az ügy a minisier uraknak, holott egy hasonló esetben az igen t. ministerelnök ur Somsich Pál t. képviselőtársammal szemben azt fejte gette volt, bogy ily esetben ismételt meghallgatás szüksége fenn nem forog. Különböző kormányok váltották fel egymást, egyik ministertől másikhoz vándorolt a kérvény, de mindeddig az u. n. tanulmányozások eredménye semmi. Most t. ház, azért is különösen alkalomszerű ezen kérvény, mert az igazságügyi politika egyáltalában oda törekszik, hogy a járásbíróságok hatásköre kiszélesítessék, jelesen, hogy a telekkönyvekre vonatkozó hatósággal is felruháztassanak s ugy tudom, hogy czélba van véve a nagyajtai járásbíróság telekkönyvi hatósággal való felruházása is. Ez egészen helyén van, mert a józan igazságügyi politika követelménye, de én ismerem azon vidéket és tiszta lelkiismerettel állíthatom, hogy az egész Nagyajta községben egyetlen egy épület is alig van., a hol a telekkönyveket megnyugvással elhelyezni lehetne. A templomokat és tán a községi korcsmahelyiségeket leszámítva, a többi épületekben nem csak tűzbiztonság nincs, de még az esőcseppek is könnyen behatolnak. T. ház! Az a vidék, a mely Erdő vidék neve alatt ismeretes, századok óta egy szerencsétlen véletlen nyomása alatt szenved; mindig kivált ott egy pár család vagy egy pár jeles ember, ezek mindig főispánok vagy főispánjelöltek voltak és ezek mindig felosztották maguk közt azon vidéket, mint a hatalmakfelosztották Lengyelországot. Egy mérlegsúly-pótlék volt azon vidék, a melyet hol az egyik, hol a másik serpenyőbe dobtak. T. ház! Az újra meg újra beadott kérvények folytán legutóbb a múlt 1883. év folyamán meghallgatták a megyei lakosságot és minden község kijelentette, hogy szívvel lélekkel azon van, hogy a tarthatatlan állapot megváltoztassék. És mi történt ? Nagy-Küküllő megye részéről egy hivatalos jelentés jött a belügyministeriumhoz arról, hogy Ürmös — és Agostonfalva községek ezen egyesítést nem pártolják, noha a kérést ők is alá írták. Én érintkeztem azon községek lakosaival és elöljáróságaival és határozottan állíthatom, hogy azon községek az egyesítést most is pártolják. E szerint, ezen jelentés nem egyéb mystificationál. Mikor a megyei lakosság kihallgatása végett ért — a mi természetesen éveket vett igénybe — akkor az a kérdés merült fel, hogy már most melyik megyéhez csatoltassék az egyesítendő Erdővidék és elkezdődött a hajsza, mert mindenik megye magának követelte. Hogy ha e tekintetben egyáltalában nincs kivezető út, akkor kérem méltóztassék követni azon példát, melyet a Bach-korszak nyújtott. (Zaj. Ellenmondás jőbbfelől.) Bocsánatott kérek, azt hiszem nem illetlen, a mit mondok ; a Bach-korszak elfogulatlan volt e tekintetben, semmiféle mellékes vagy épen személyesérdekeknek nem hódolt, hanem tisztán csak a térképre volt tekintettel és Erdővidékét Háromszék megyéhez csatolta. Vagy méltóztassanak egy más expedienst követni. Most, mikor a közlekedési viszonyok a vasút hálózat kiépítése folytán tökéletesebbek már a tiszta geographiai viszonyokra sem kell oly különös és szoros tekintettel lenni; mint annak előtte. Mivel pedig a vidék lakosságát forgalmi érdekei világosan Brassó-felé terelik és e pont a vasúton sokkal közelebb esik: a gravitatio törvényénél fogva is ajánlatos Erdővidéket a két veszekedő megye közt egy harmadikhoz, Brassó megyéhez csatolni. Ezt a t. kormány általános politikai szem| pontokból is acceptálhatja, magának ennek a viI déknek pedig ugy sincs egyéb kívánsága azon kij vül, hogy járási tekintetben egyesittessék. (Selyesi lés a szélső baloldalon.) Hogy pedig e vidéknek Ba I róth legyen a központja, arra igazán elő nem ] számlálható, le nem irható és ki nem mondható