Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-357
1G0 357. országos ülés május S. lí>S4 joga törvényeket alkotni, megváltoztatni, módosítani és eltörölni és ezen eltörlés azon esetben, hogyha a megszüntetett vagy hatályonkivül helyezett egyes intézkedés helyébe bizonyos törvényczikknek más intézkedése nem tétetik, akkor egyszerűen megszűntnek tekintetik. Azonban hogyha más intézkedés tétetik helyette, ez vagy a törvénybe beiktattatik, vagy, a mint a jelen törvényjavaslatéul is ezéloztatik, a megszüntetendő és már beuzikkelyezett törvény határozmányai helyett a szakminister hatalmaztatnék fel a szabályrendelet kibocsátására. Itt ezen szakaszban egészen megfordított irányban intézkedik a törvényjavaslat. A helyett, hogy legelőbb az fillető engedélyokmányok függelékeiben foglalt külön határozmányoknak hatályon kivül helyezését mondaná ki és azután hatalmazná a ministertaz 1884. évi utasítás értelmében és az abban foglalt elvekre tekintettel szabályrendelet kibocsátására, az egységes kezelés érdekében, előbb felhatalmazza a ministert, hogy az eltekinthessen a határozmányoktól, a helyett, hogy hatályon kivül helyezné előbb a törvényhozás azon intézkedéseket, melyek épen ezen kilencz helyi érdekű vasút engedélyokmányainak függelékei gyanánt törvényczikkbe foglalva és szentesítve vannak. Mintán a jelen esetben ezen intézkedés ezéloztatik keresztülvitetni, hogy az egységes kezelés annál biztosabb legyen, részemről csak örömmel üdvözlöm és a mi ellen kifogásom van, az csak arra vonatkozik, hogy először az idézett törvénynek illető határozmányai helyeztessenek hatályon kivül s ne használtassák azon kifejezés, hogy a minister e határozmányoktól n eltekinthet 4 ', mert miként tekinthetne el, ha a törvényhozás azokat nem nyilvánítja eltörlötteknek, vagy a mint a czímben mondatik, hatályon kivül helyezetteknek s csak akkor következnék a ministernek adandó utasítás és felhatalmazás, hogy mit tegyen. Második lényeges észrevételem vonatkozik az utasításra, mely már rég óhajtandó volt s azt hiszem, hogy nem vétek a szöveg szabatossága és határozott világos felfogás ellen, ha azen véleményt koczkáztatom — s nem hiszem, hogy a t. szakminister ur nézetével ne találkoznám — hogy midőn a törvénynek egyes intézkedéseit megszüntetjük és a helyett törvény által való intézkedés nélkül akarunk utasítást adni, az utasítás is foglaltassák a szövegbe, mert ezt kívánja az alkotmányos tárgyalás, a törvénynek világos és határozott szövegezése. Ugyanazért a t. ház becses türelmét tovább nem fárasztva, bátor vagyok az 1. §. helyett tekintettela bizottság által ajánlott sorrend elfogadásához a következő új szöveget ajánlani (olvassa): „A valkány perjámosi (1870.é vi XXVII. t.-cz.,), •a bánréve-nádasi (1870. évi XXXII. és 1876. évi X. t.-cz.), a vojtek-bogsányi (1872: XXVIII. t.-cz.), a nagysurány-nyitrai (1875: XLII. t-cz.), a tótmegyer-nagysurányi (1875: XLIII. t.-cz.), az aradkőrösvölgyi (1875: XLIV.t.-cz.), a mezőtár-szarvasi (1879: X. t.-cz.), a szamosvölgyi (1880: XXXII. t,-cz.) és a nyitra-nagytapolcsányi (1880: XXXIII. t.-cz.) másodrendű vasutak törvénybe czikkelyezett engedélyokmányainak függelékeiben foglalt forgalmi természetű különhatározmányok hatályon kivül helyeztetnek és a közmunka- és közlekedésügyi minister felhatalmaztatik: hogy a forgalmi szolgálatnak könnyítése és egységes szabályozása érdekében, az előbbi határozmányok helyébe, az 1884. év elején „A vasúti forgalmi szolgálatra vonatkozó szabályok alapelvei helyi érdekű vasutakon" czím alatt kiadott utasítás értelmében, szabályrendelet titján lehetőleg egységes intézkedéseket léptethessen életbe." Duka Ferencz jegyző (olvassa a móäosítványt). Baross Gábor államtitkár: T. ház! Az előttem szólt képviselő ur által beadott módosítványra van szerencsém röviden a következőket megjegyezni. (Halljuk!) A t. képviselő ur magát a törvényjavaslat rendelkezését helyesnek tartván, ellene érvet nem hozott fel, ennélfogva erre kiterjeszkednem nem szükséges. Módosítványának főrésze irályi természetű, javítani kivan a szövegen, a mennyiben kifogást tesz az ellen, hogy az első czikk második sorában az „eltekinthessen" szó használtatik. Evvel a szóval t. ház, szándékosan élt a ministerium, mert maga az engedély-okmány, mely a törvénybe beezikkelyeztetik, az illető vasuttársulattal egyetértőleg állapíttatván meg, nem mint a törvényhozásnak vagy kormánynak egyedüli actusa, hanem mint részben kétoldalú szerződés természetével biró cselekmény foglal a törvényben helyet. Továbbá nem minden határozmány helyeztetvén hatályon kivül, a czél csak az akar lenni, hogy a közlekedésügyi ministerium magát ezen törvényesített függelékbeli rendelkezések által kötve ne érezze, hogy ezek alól magát felmentettnek találja, hogy ezen alapon egységesen szabályozhassa az itt kérdésben levő ügyeket. Ezen czélnak teljesen megfelel a törvényjavaslat szövegében foglalt kifejezés s ezért elfogadását vagyok bátor ajánlani a t. háznak. A módosítványnak további része ellen érdembeli kifogásom van. Nem tekintve arra, hogy a képviselő ur által beadott módosítványban az a kifejezés használtatik: „az 1884.év elején kiadott szabályzatok értelmében", a mi nem helyes, mert nem 1884. elején kiadott, hanem 1884. január 1-én már életbe lépett szabályzatokról van itt a szó és nem tekintve arra, hogy a szabályzatoknak czíme sincs egészen correcte idézve, főbb indokom a módosítvány ezen része ellen az, hogy nem szeretném és azt hiszem, a t. ház sem fogadná el,
