Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-355

355. ersEágos ii'és május <>• 1884. 147 tényleg túlkiadás történt ;és nagy számban vannak oly tételek, melyek megfordítva, az előirányzathoz képest kevesebb bevételt mutatnak fel, azonban e kedvezőtlen eredményekkel szemben nagy számmal fordulnak elő másfelől a zárszámadásban más nézetek, hol az előirányzott kiadással szemben megtakarítás éretett el. Úgy hogy ha ezen eredményeket összehasonlítjuk az előbbiekkel, a kedvezőbb eredmények határozottan túlsúlyban vannak a kedvezőtlenekkel szemben.. Ugyanis a bevételeknél az előirányzathoz képest 16 millióval több íratott elő, mint a mennyi előirányozva volt, a kiadásokban pedig 20 milliónyi megtakarítás mutatkozik az előirányzott kiadásokkal szemben, ugy hogy a kettőnek eredményét összehasonlítva, az előirányzattal szemben mutatkozó kedvezőbb eredmény összesen 36 milliót tesz. Ha tehát összehasonlítjuk az előírás és az utalványozás különbözetképen mutatkozó jövedelmi deficitet, a mely 19*5 milliót tesz, az előirányzott deficittel, a mely 55.800,000 forintban volt előirányozva, látható, hogy a jövedelmi hiány 362 millióval kedvezőbb, mint az előirányzott hiány. Ezek után, azt hiszem, kérhetem a t. házat, méltóztassék a zárszámadási bizottság által előterjesztett határozati javaslatot elfogadni és ennek alapján a kormánynak az 1882-iki évre vonatkozólag a törvényszerű felmentést megadni. (Helyeslés. Éljenzés.) Elnök: Ha szólani senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a zárszámadási bizottság jelentését általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennélfogva általánosságban elfogadtatik. A mi a részletes tárgyalást illeti, erre nézve azt hiszem, a korábbi eljárást követhetjük, mely szerint a fejezetek czímei olvastatnak fel és a hol felszólalás történik, az illető tételek tárgyalás alá vétetnek. (Helyeslés.) Ha tehát nincs észrevétel, akkor méltóztassék olvasni az ötödik lapon kezdve az egyes tárczákat és pedig a vasutak telekkonyvezésére vonatkozó részt. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a zárszámadási bizottság jelentését fejezetenként, melyek észrevétel nélkül tudomásul vétetnek). Elnök: Most következik az utolsó lapon levő határozati javaslat. Minthogy az két részből áll, kérem, hogy külön felolvastassanak. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): „Határozati javaslat. 1. Az 188ü. évi állami költségvetési törvény és az azt kiegészítő törvények által a ministerium részére engedélyezett hitel ellenében az 1882. évi állami zárszámadás szerint előfordult túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és a mutatkozó kevesebb bevételek jóváhagyatnak." Elnök: Ha nincs észrevétel, kijelentem, hogy a határozati javaslat első része elfogadtatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): 2. Az 1882. évi állami zárszámadás, mely az állami háztartás 1882. évi eredménye gyanánt a következő végösszegeket mutatja: előirányzott kiadás 337.256,305 frt l37i kr. bevétel 281.420,390 frt 087a kr. hiány 55.835,915 frt 50 kr. előirt kiadás 316.939,776 frt 737* kr. bevétel 297.392,391 frt 237* jövedelmi hiány 19.557,385 frt 49 kr. ezennel jóváhagyatikés erre vonatkozólag aministeriumnak a törvényszerű fölmentés megadatik." Krisztinkovich Ede: T. ház! A határozati j'avaslat 2-ik pontjához a végleges eredményekhez szólok. Ezek ugy tüntetik fel a hiányt, mintha az 19.557,385 írt49 krt tenne. Minthogy a határozati javaslat e tétele, hogy csak az előirányzott kiadás és bevétel az előirt bevétel és kiadás, illetve ezek hiányai vannak a határozati javaslatba kitüntetve, vagyis a mi előirányoztatott akkor, mikor a költségvetés tárgy altatott, azután az, a mennyivel valóságban kevesbedett a vagyon; de a 3-ik kimutatás, a mi az összevonásban, t.i. a tényleges eredmény, a határozati javaslatban nem foglaltatik, vagyis azon hiány, a mire nem került kifizetendő, — miután pedig csak a 3 együttes kimutatás teszi a való eredményt, vagyis 46 + 19 teszi azt, a mivel kevesebb van: indítványozom a határozati javaslatot akként megtoldani, hogy a „jövedelmi hiány" után a végleges eredmény, a mit kimutat a zárszámadási bizottság összevonása 3-ik tételében, t. i. a tényleges átlagot, a határozati javaslatba szintén felvétessék; — mert csak ekkor fogjuk valósággal az 1882-ik évi deficitet kitüntetni. Lukács László előadó: T. ház! T. képviselőtársam felszólalására bátor vagyok annyit megjegyezni, hogy a mit kivan, az nem csak a törvénynyel, hanem az eddigi szokással és a dolog természetével is teljesen ellenkezik. Ellenkezik a törvénynyel: az államszámvevőszék szervezéséről és ügyvételéről szóló törvény intézkedésével. Ugyanis azon törvény azt rendeli, hogy összehasonlítás tárgyát képezi az előirányzat és a közigazgatási előírás és utalványozás. Az összehasonlításnak más értelme nem lehet, mint az, hogy annak alapján adassék meg a felmentés a kormánynak, vagy annak alapján tagadtassék meg az. Ha az is felvétetnék, a mit t. képviselőtársam kivan. az már magával az 1880-iki törvénynyel ellenkeznék. De ellenkeznék az eddigi gyakorlattal is, a mennyiben soha, mióta zárszámadások vannak, a tényleges eredményre felmentés nem adatott, de nem is adathatott, mert ez a dolog természetével homlokegyenest ellenkeznék. Ugyanis a tényleges eredmények, tekintsük akár a bevételeket, akár a kiadásokat, nem a kormány administrativ tevékenységének képezik tulajdonképeni kifejezését. Abban igen sok zavaró momentum van. Vannak hátralékok, vannak előre kifizetett összegek, melyek a jövő évek javára 19*