Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-354

354. országos ülés májas 3. 1884. \Q>J lyeskedéstől, csakis a tárgyilagosságra szorítkozva az ezen törvényjavaslattal kapcsolatban ide vonat­kozozó törvényeknek rövid észrevételekkel kisé­rése, hogy mielőtt szavazásra kerülne a kérdés, tájékozva legyünk az iránt, hogy mi körül forog az eldöntő kérdés. Midőn az 1880: LVIII. t.-ez. kimondta azt, hogy az országgyűlés mindkét házát befogadó ál­landó országház építendő a Tömőtéren, valamint azt, hogy ezen építendő országház tervét és költ­ségvetését a ministerium helybenhagyás végett ter­jeszsze a ház elé, akkor nyiltan és határozottan elrendelte azt, hogy semmi egyébről, mint az or­szággyűlés mindkét házát befogadó épületről szó nem lehet. A törvényjavaslatnak 1. §-a azon törvény in­tézkedéseinek kivan eleget tenni és igen követke­zetesen mit sem szól arról, hogy az országgyűlés mindkét házát befogadó épület felállításán kivül valamely műemlékről legyen szó. Erről inkább az indokolásban és a közlekedési- és pénzügyi bizott­ság jelentéseiben van szó, valamint az eddig le­folyt vita rendén is többnyire ebben az irányban fejlődtek egyik-másik részről behatóbb, mond­hatni indokoltabb észrevételek, melyek egyik vagy másik irányban, egyik vagy másik nézetnek jogo­sultságát kívánják megerősíteni. A mennyiben a törvényjavaslat indokolása nem felel meg az 1880: jLVIII. t.-cz. rendelkezé­seinek, értem t. i. azon műemlékszerű /épületnek felállítását, annyiban bátran elmondhatjuk, hogy valamint a kormány, hgy a kiküldött bizottságok lényegesen eltérnek a képviselőház által eléjük tűzött feladatnak megoldásától. Hogy mennyiben indokolt egy díszes, emlék­szerű parlamentháznak felállítása akár ez idősze­rűit, akár később, tekintettel mindig az ország pénzügyi helyzetére és az adózók által elbírható ujabb és újabb terhekre, annak bővebb megvita­tása és eldöntése csak akkor jöhetne kérdésbe, ha mindenek felett valódi parlamenti élettel rendel­kezünk, illetve az állami önállóság kivíva lenne. Addig parlamenti épületet állítani, mig a parla­menti rendszer a szó szoros értelmében nem állít­tatik fel, nem egyéb mint puszta pénzpazarlás. Az indokolás szól egyebek közt arról, hogy e terve­zet a nyers épületet véve, mint egy tizedfél millió írtba kerül, a kisajátítás azonban s más előké­születi munkálatok, valamint a vízvezeték áthe­lyezése, mely mint az előadó ur maga is elismerte, jelentékeny költségbe fog kerülni, úgy a bel- és külberendezés is, mire nézve a ministeri indoko­lás azt mondja: „A tervezett országháznak felépí­tésére — a szakértők nyilatkozata szerint — 8—10 év kívántatik s a legnagyobb összeg, mely az építési munkálatok természetszerű beosztása mellett valamely évben igénybe vehető lesz, leg­feljebb iVä millió forintra terjedhet," de hogy mely | évre, vagy csak néhány évre, vagy hogy mind a tíz évre ennyi szükséges-e, azt nem mondja; ve­gyük hát a 10 évre s akkor mindjárt ott van a 15 millió. (Derültség a jobboldalon, helyeslés a bal­oldalról.) Még egy lényeges észrevételt vagyok bátor koezkáztatni, mielőtt felszólalásomat befejezném. A főráros közgyűlésén ezen tárgyban indítvány té­tetett, melyet ott épen a t. előadó ur felszólalása következtében, az indítványozó Halász Géza (kép­viselőtársam némelyek szerint feltétlenül vissza­vont s melynek értelmében a jelen törvényjavas­lat következtében szükséges elintézendők ágy a szabályozás, mind a rendezés tekintetében a fővá­rosi középítési bizottság és illetőleg a közmunka tanács elé fognak kerülni. Hogy e részben mennyi­ben történt helyes eljárás, nem vitatom; azonban szabad legyen megjegyeznem, hogy az előadó ur, ki mellesleg mondva a fővárosi közgyűléseken meglehetős nagy szerepet visz, az által kívánta az indítványozót a visszavételre rábírni, miszerint tudva van az, hogy a törvényjavaslat tárgyalásá­nál a szakértők közt a fővárosi közmunka-tanács képviselői is jelen voltak, de a fővárosi középítési bizottság tagjai részt nem vettek. (Egy hang jobb­felöl: Ott volt Gerlóczy alpolgármesteri) Megenge­dem, hogy e részben irányadóul az 1870: X. t.-cz. szabványai fognak alkalmaztatni, mely törvény­czikk intézkedik egyfelől a főváros mindkét részén felállítandó középítési bizottságról, mely a közgyű­lés által választatik és intézkedik másrészről a fővárosi közmunka-tanácsról, mely fele részben választott, de túlnyomó részében a kormány ál­tal neveztetik ki, a mennyiben az elnököt és ai elnököt is a kormány nevezi ki, hogy mennyi­ben van biztosítva a főváros által teendő intéz­kedések keresztülvitele itt, azt a mindennapi tapasztalás bizonyítja. Ha akár közmunka^sza­bályozás, akár rendezés, akár tervek végrehaj­tása és ellenőrzése kérdésében valamely ügy e törvény értelmében a középítési bizottságtól a közmunka-tanács elé kerül, mely azt végrehaj­tás előtt megbírálja, ha a közmunka-tanács más­kép vélekedik, a belügyminister dönt. A jelen törvényjavaslat, megengedem, bár nem óhajtom, hogy ily alakban, mint beterjesztve van, keresztül fog vitetni. Ebből következik, hogy a 3. §-banki lévén mondva: „A mennyiben az országház építése, vagy kör­nyékének megfelelő módon szabályozása és el­rendezése érdekében további törvényhozási intéz­kedések kívántatnának, erről külön törvényben fog rendelkezés történni." Ezzel kapcsolatba fog hozatni az 1. §. értel­mében a terv végrehajtására szükséges lépések megtétele. Midőn e tervek a főváros elé kerülnek, a középítési bizottság hivatva lesz azok felett véle­1 ményt mondani. Megengedem, hogy e bizottság a

Next

/
Oldalképek
Tartalom