Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-354

354. országos ülés május 3. 1S84. 121 számításon alapulnak. Szükségesnc-k tartottam a tényállásnak constatálása végett ebben a kérdés­ben ezzel felelni. Á mi pedig a személyes kérdést illeti, tegnap a nagy zajban nem érthettem azt meg, hogy haza­fiúi becsületemet mindenféle insinuatiókkal támad­ták meg. Mikor beszédem folyamán hivatkoztam az én székely választóim hazafiságára, akkor a szélső baloldalról egy hang azt kiáltotta, hogy azok G-alicziában vannak. En rögtön megállottam beszédemben és kérdést tettem, hogy mit beszél az ur Grälicziáról ? de nem szólt senki egy szót sem. Most látom azonban a gyorsírói feljegyzésekben, hogy ezt Hoitsy Pál mondta, nyilván azzal az ismeretes czélzattal, hogy az én atyámfiai és roko­naim Galieziában vannak. {Felkiáltások a szélső halon: Ez nem sértés!) Elnök: Azt gondolom, hogy havaiakinek bárminő kérdésben kifogása van a személye ellen mondottakra nézve, a házban mindig felszólalhat. (TJgy van!) Dobránszky Péter: Én nem szoktam sen­kit bántalmazni, erre sem ízlésem nincs, sem azt e ház méltóságával összeférhetőnek nem tartom. Eltűrök minden más insinuatiót, de mindent, a mi az én személyes és hazafias becsületem ellen van irányozva, azt méltatlankodással kell vissza­utasítanom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) De ez nem volt az egyedüli támadás. Szalay Imre t. képviselőtársam, midőn én tiltakoztam azon czímezés ellen, hogy „Dobzsánszky*, bizo­nyosan azért, hogy másokat mulattasson, azzal replicázott, hogy ő nem tud oroszul, hát nem tudta, hogy kell e nevet kiejteni oroszul, azt hiszi — monda — hogy Dobzsánszkynak. Hát én ezennel kijelentem, hogy nekem sem Oroszország­hoz, sem Szalay képviselő vx és társainak muszka nyelvéhez és észjárásához semmi közöm. (Derült­ség jobbfelől. Mozgás a szélső laton.) De még egy harmadik is volt a támadók sorában, Ugron Ákos t. képviselő ur, a ki ismere­tes az ő szellemes közbekiáltásairól. (Derültség a szélső balon és a jobbon.) Midőn én a napirenden levő tárgyhoz szóltem, akkor Ugron Ákos kép­viselő ur közbekiáltott, hogy: „ő izgatott — már t. i. én izgattam — kődobálásra". Hát én hivatkozhatom az egész képviselő­házra, hogy én itt a házban képviselői köteles­ségemet teljesítettem, mig másrészről tudja az egész ország, hogy vannak bizonyos vándorapos­tolok, a kik akkor, midőn itt a képviselőházban kötelességüket kellene teljesíteniök, (Élénk, zajos helyeslés jobbfelől. TJgy van! Zajos felkiáltások a szélső balon: Jókai Mór!) akkor bejárják az országot és a népet — nem csupán az én sze­mélyemet, mert ez a legkevesebb — hanem magát a népet szemtül-szemben insultálják és rajt a erőszakoskodnak és hogy ha azután az ily KÉPVH NAPLÓ. 1881—84. XVII. KÖTET. provoeálás következtében oly diadalmenetben részesülnek, mint a milyenben részesültek, ám akkor e vándorapostolok azért ne vádoljanak senkit mást, csak önmagukat. (Élénk, helyeslés jobboldalon.) Egyébiránt, ha van valakinek baja velem, álljon elő adatokkal, tényekkel, én megfelelek; de ismétlem, hogy a hazafiúi becsületem ellen szórt alaptalan insinuátiókat és támadásokat, mél­tatlankodással utasítom vissza. (Zajos helyeslés a jobboldalon). Egyszer mindenkorra ki kell jelentenem, hogy ha létezhetik a hazafiság tekintetében köztem és más valaki közt különbség és megengedem, hogy létezhetik: (Mozgás a szélső balon) akkor as csak abban állhat, hogy én mint hazafi első sorban azt tartom hazafiúi kötelességemnek, hogy tiszte­lem hazám törvényeit mindenek felett és törvé­nyen kivül álló semmiféle középkori codexek ked­veért nem támadom meg séma hazai törvényeket, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ez 'nem személyes kérdés!) sem honfitársaimat és részemről nem járu­lok semmiféle utczai scénák és háborgások elő­idézéséhez ; mert az én hazafiúi becsületem (Z)e­rültség a szélső baloldalon) azt tanítja és azt teszi kötelességemmé, hogy szolgáljak hazámnak ugy, a mint eddig 15 év óta tettem: szóval és írásban és másképen és mert így fogom fel a hazafiság kötelességét: mindenféle insinuatiót méltatlanko dással visszautasítok. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Derültség a szélső baloldalon.) Ugron Ákos: (Ealljuk!) T. ház! Személyes kérdésben kérek szót. Azt hiszem, hogy a ház mikor az előttem szólott iránt türelemmel visel tetett és oly hoszas beszédét személyes kérdésben meghallgatta, ha én egy kissé hosszabban szólok, szíves lesz' engem is meghallgatni. (Ealljuk!) Azt mondottam tegnap, illetőleg közbekiál­tottam Dobfánszky képviselő ur beszédébe, hogy ő és társai izgatták fel Csikmegye Gyergyó kerü­letében a népet a kődobálásra; ma is ezt mondom és e kifejezésemhez szigorúan ragaszkodom azon megjegyzéssel, hogy a múlt hóban történt kő­dobálások értelmi szerzőjéül a képviselő urat tartom utána tévén, hogy ahhoz a szolgabíró is csatlako­zott. Ezelőtt három évvel, mikor a képviselő úrral szemben kormánypárti ellenjelölt volt, értesülésem szerint ugyanazon községben ugyancsak a kép­viselő ur jelenlétében saját pártja részéről hasonló történt. Már pedig* tudjuk, ha a képviselőjelölt jelen van és pártja"részéről ily dolgok történnek, annak hatalmában van ezt megakadályozni. A képviselő ur pedig ezt. nem tette, tehát hozzájárult. (TJgy van! a szélsöbalol^alon.) Dobránszky Péter: Ez nem áll! Ugron Ákos: De t. ház, én a képviselő úr­ral nem bocsátkozom polémiába, mert a ki azt monda beszámoló beszéde alkalmával a székely 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom