Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-353
108 353. orsiUgos ülés május 2. 1884. évenkint a nemzetnek igen nagy kiadásába fog kerülni s ha ezen palota jelenlegi pénzügyi viszonyaink között kölcsönből ily drágán épül fel.nagyravágyásunk, könnyelműségünknek lesz egyik monumentuma, Es nem a nemzet nagyságát, tekintélyét, hanem csak az adókat s az évi deficiteket emeli. (Igás! Ugy von ! a haloldalon.) Igaz, t. ház, hogy ma deficittel kormányozni európai divat. Sajnos, hogy a mi kormányunk is nagyban utánozza ezen divatot. Én azonban, t. ház, még a régi. iskola embere vagyok és azt tartom, hogy az állam épen ugy, mint az egyes, a ki többet költ mint rendesen kiadhatna előbb-utóbb, de mindenesetre bukni fog és mig az egyes koldusokat a jó emberek magánintézetekben eltartják, addig a bukott államokat mint a legközelebbi példák mutatják, más hatalmas államok elfoglalják csak azért, hogy még jobban kiszákmányolhassák. Én ezen sorara Magyarországot juttatni nem akarom, és nem akarom, hogy Londonban vagy más városban, egy európai értekezlet liquidáljon felette. Le kell tehát szállani azon drága paripáról melyet meglovagolni nem birunk, mert különben levet. Azt hiszem, hogy pénzügyi viszonyainkat az állam méltóságával összhangzásba hozni lehet és az a feladata a képviselőháznak, hogy e viszonyokat összeegyeztesse. Én azt hiszem, hogy kellő tanulmányozás mellett <iz előirányzott költségnek legfeljebb egy harmadrészével a nemzet méltóságának megfelelő palotát építeni lehet. Nem fogadom el a törvényjavaslatot (Helyeslés balfelöl.) Móricz Pál: T. ház! Feltettem ugyan magamban, hogy nem fogok polémiába bocsátkozni, azonban a t. képviselő ur, a ki előttem szólott, meg fogja engedni, hogy én igen röviden egy pár megjegyzést tegyek az ő előadására. A t. képviselő ur azt mondja, hogy ő a régi iskola embere. Hát t. ház, én azt hiszem, hogy ha visszatekint Ausztria pénzügyeire, mert a régi időben Magyarország pénzügye Ausztriáéval teljesen össze volt foglalva; ha visszatekint a régi időre és a devalvatio hosszú korszakára, valami dicsőt a régi pénzügyi kezelésről nem mondhat. Nem akarok bírálatába bocsátkozni azon pénzügyi kezelésnek, a melynek ezen képviselőház számos tagja a múlt évtizedben tanuja volt, hanem én azon meggyőződést fejezem ki, hogy a mostani pénzügyi kezelés mégis valamivel takarékosabb. (Helyeslés jobbfelöl. Ellenmondás balfelóí.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy ő a régi iskola embere. Én azt mondom, hogy az új iskolához tartozom, azon új iskola pedig, (Ellenmondás balfelöl) ha megengedik, azt tartalmazza, hogy az egyesek és államok teremtsenek maguknak jövedelmet, dolgozzanak és keressenek és ha kerestek, akkor használják fel saját kényelmükre, javukra. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ennyit akartam a t. képviselő ur előadására megjegyezni. Most áttérek egész tárgyilagosan a dologra, az itt szőnyegen forgó javaslatra. El fogom fogadni számításom alapjául mindazon számokat, a melyeket a t. túloldal szónokai felhoztak. (Halljuk!) Ha meggondoljuk, hogy hol fog építtetni az országház, mi, a kik itt a múzeum körül lakunk, nem szívesen látjuk, hogy az Uj-Pest felé vitetik. De vájjon követelhetjük-e, hogy lebontsák az újonnan épült, (Ellenmondás balfelöl) vagy ha nem is újonnan, de jól épült házakat. Hogy ha figyelembe veszszük, hogy a beépítendő helyen a talajviszonyok talán rosszak, a mint rosszak is és bizonyos, hogy ott beton-alap nélkül építeni nem lehet, mégis azon költség aránylag sokkal kevesebbe fog kerülni, mintha más helyen kisajátítást eszközölnénk. (Helyeslés jobbfelöl.) Méltóztassék meggondolni, hogy a múzeum 10 katasztrális holdon épült, szépen épült és jól épült; de ha ennyi területet kisajátítás útján kellene megszereznünk, az legalább is három millióba kerülne, gazdaságos dolog lenne-e tehát a telket kisajátítás útján megszerezni ? (Helyeslés jobbfelöl.) A másik a styl, melyben a ház építendő. Én elismerem, hogy Budapesten a renaissance-styl az uralgó és hogy igen szép alkotásokat lehet e stílben látni. De abból, ha egy nagy várost akarunk emelni, következik-e, hogy valamennyi nagy épület egy stylben épült legyen? Vájjon a legnagyobb műértők Parisnak nem hátrányára mondják-e, hogy ott minden boulevard egyforma s a ki az egyiket látta, mind annyit látta? Nem előnyére szolgál-e Bécsnek azon változatosság, mely ott újabban jelentkezik? Én tehát azt mondom, hogy ha a tervezett épület megfelel a czélnak, akkor azért, mert a styl gót, nem lehet azt kifogásolni. Más tekintet alá jő az, hogy mibe kerül az épület és e tekintetben én nem élek illusióban. Elfogadom mindazokat, a miket gr. Apponyi mondott. Hát mondjuk, hogy nem lesz elég a 9 millió, több lesz 3 millióval, tehát 12 millióba fog kerülni. Elismerem, hogy a felszerelés legalább két milliót fog igénybe venni, tehát összesen 14 millió lesz. És vegyük az ellenkezőt, hogy az önök által tervezett csekélyebb, kisebb épület négy és fél millióba kerülne. De méltóztassék megengedni, hogy ha az a 9 milliós tervezet többe kerül az előirányzott összegnél, az önöké is többe kerülhet. (Élénk tetszés a jobb oldalon.) És ha nem is 3 millióval, de legalább 17* millióval és igy együtt 6 milliót kell számítani. Továbbá a felszerelésekre, a mit mi 2 millióval praeliminálunk, mert a mienk díszes, nagy, emlékszerű, a nemzet kívánalmainak megfelelő lesz. (Zajos felkiáltások a szélső baloldalon: Nem a nemzet, a többség!) Bocsánatot kérek, ha azt kifogásolhatják, ezt is el kell fogadniok. Ma még nincs eldöntve a kérdés, a mig el nem fogadtatik a terv, addig lehet kétségbe vonni. (Nagy zaj a
